A Balaton-Felvidéken járunk, a Káli-medencében, ami a pannon táj egyik gyöngyszeme. Ez a vidék a honfoglalás utáni időben a Kál nemzetség birtoka volt, a neve is innen származik.

A Káli-medencét körülölelő bazalt szőlőhegyek által alkotott tájegység a Balaton-felvidéki történelmi borvidékhez tartozik, ezen belül önálló, természetes kis régiót képvisel. Jellegzetes adottságainál fogva hosszú ideig volt önálló tájvédelmi körzet, ma a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része.

Varga György szőlőültetvényei itt (innen ered a Kál-Vin név is), a pincészete pedig Révfülöpön található. A borházban minden kis szeglet szorgos kezek munkája nyomán alakult ki, látszik, hogy családi vállalkozásról van szó, ahol mindenre gondosan ügyelnek.

– Mikor alakult a vállalkozása, mivel foglalkozott korábban?

– Budapestről származom, a feleségem révfülöpi. 1990-ig a Badacsonyi Állami Gazdaság főkertésze voltam. Ebben az időszakban már 3 ha szőlőterületet vásároltunk. Egy holland üzleti partner anyagi támogatásával aztán folyamatosan fejlesztettük saját ültetvényeinket, és megvásároltuk az önkormányzat egyik pincéjét, amelyet az ÁG bérelt. 1993-ban alakult a Kál-Vin Pincészet Kft. a Varga család szőlő- és borgazdaságából.

– Milyen szőlőfajtákat termesztenek és mekkora területen?

– Szőlőterületeink nagyobb része a Káli-medence legjobb dűlőiben található, de a permi vöröshomokkő talajú balatonrendesi szőlőhegyen is rendelkezünk szőlőültetvényekkel. Ernyőműveléssel, 2-3 m-es sortávolsággal 10 ha-on termesztünk szőlőt, amelynek nagy része Olasz rizling és Szürkebarát, a többi fajta pedig Kéknyelű, Budai Zöld, Juhfark, Chardonnay, Ottonel muskotály. További 3 ha tájkísérlet vár telepítésre; itt olyan új szőlőfajtákat fogunk vizsgálni, mint a Rózsakő (Kéknyelű x Budai) és a Vulkanus (Szürkebarát x Budai).

– Milyen technológiával dolgozzák fel a szőlőt?

– Mivel feldolgozókapacitásunk megengedi, minden évben vásárolunk is szőlőtermést, Chardonnayt, Traminit, Rizlingszilvánit, az összes termelésünk (800 hl bor/év) 15%-át szerezzük be külső forrásokból. Ezzel a tevékenységgel integrátori funkciót is betölt gazdaságunk. Borainkat a reduktív és a hagyományos technológia harmóniájában készítjük. A szőlő 5 mł-es konténerekben érkezik a kóracél fogadógarathoz, ahonnan enzim és aszkorbinsav hozzáadása után a cefreáztatóba és a két pneumatikus présbe kerül. Az erjesztés hűthető tartályokban, irányítottan folyik, majd a kezelések után a bor a tárolótartályokba kerül. A teljes tárolókapacitásunk 2500 hl, ennek felét egy 70-100 hl-es hordókat befogadó, boltíves ászokpince képezi. A bort automata palackozógép tölti üvegekbe.

– Milyen kiszerelésben kerülnek forgalomba a borok?

– A kannás és palackos kiszerelés arány kb. 50-50%-os. Régebben, amíg osztrák és német piacra exportáltunk is, a palackos borok aránya magasabb volt. A nyári hónapokban azonban jelentős a helyben történő borértékesítés. A palackozott borok eladási listáján a Chardonnay, a helyi fogyasztásban pedig az Olasz rizling vezet. Szerződésben állunk a Tesco, Cora, Match és Spar üzletekkel.

– A Badacsonyi Borvidék Borút Egyesület milyen hatékonysággal működik?

– Az egyesületbe jelenleg 31 pincészet tartozik. A tagságot ki kell érdemelni, rendszeresen és szigorúan ellenőrizzük a vendéglátás színvonalát. A turizmus szezonalitása ellenére a téli hónapokban is érdekes programokkal igyekszünk idecsalogatni a zsúfoltságot nem kedvelő turistákat, nyáron viszont telt házzal-pincével üzemel az összes pince, fogadó. Családom a Mákvirág Borházat működteti. A pince a nevét a 100 évvel ezelőtt élt egykori tulajdonosáról kapta, aki kedvelte a kicsapongó életmódot. A helybeliek így a Mákvirág nevet ragasztották a házra. Tavasztól őszig várjuk az erre járó vándorokat finom borokkal, házias ételekkel, zeneszóval, vidámsággal.

– Milyennek látja Ön a borvidék helyzetét?

– Ami az ültetvényeket illeti, sok az elöregedett szőlő és kisebb a telepítési kedv. Ennek egyik oka a birtokok elaprózottsága – és ára. Egy a közelmúltban végzett felmérés azt mutatja, hogy 80%-ban 5000 m˛ alattiak a területnagyságok. Ilyen kis területen nem éri meg szőlőtermesztéssel foglalkozni. Ráadásul a telekárak akár 10-15 millió Ft-ra is rúghatnak hektáronként, mivel a térség idegenforgalmi szempontból is értékes helynek számít.

A fajták közül a Kéknyelű és a Szürkebarát területének növelésére volna szükség. Gyönyörű régi kúriákat, pincéket örököltünk elődeinktől, amelyeket kötelességünk volna rendben tartani és működtetni. A jövőben az itt élő emberek összefogása is elengedhetetlen, jól működő TÉSZ-eket, pinceszövetkezeteket kell alakítani.

– Köszönjük a beszélgetést, további sikeres munkát, jó évjáratokat kívánunk!