Erről jogszabály rendelkezik, a benne foglalt szigorú kitételekre való tekintettel azonban továbbra is adható alóla felmentés – derült ki Dr. Roszik Péter előadásából, amelyet Gödöllőn, a szokásos „Vetőmagbörze" rendezvénysorozaton, ill. annak „Nyereséges és minőségi gazdálkodás aktuális elemei" című konferenciáján tartott. A Biokontroll Kht. ügyvezető igazgatója filozofikus fejtegetéssel hívta fel a figyelmet arra, hogy miért is van szükség ökológiai vetőmagra, hiszen annak ökológiai termelésre gyakorolt befolyásoló hatása rendkívül csekély. A kemizált szférából, vetőmaggal áthozott anyagok ugyanis a biológiai folyamat végén nem jelenhetnek meg a végtermékben.

Élni kell a derogáció adta lehetőségekkel

A társadalmi elvárás mégis az, hogy legyen az ökológiai termelés folyamata teljes, és ennek része a garantáltan ökológiai eredetű vetőmag is. A kívánalom egyik magyarázata, hogy legyen önellátó és abszolút „tiszta" a termelésnek ez a szektora, aminek érdekében megindult az ökológiai körülmények között megvalósított ökológiai nemesítés is. Ennek terméke az ökofajta, amely valóban ehhez a gazdálkodáshoz alkalmazkodik. A másik érv, hogy az ebből származó jövedelemtöbblet is jelentkezzen az ökogazdálkodóknál. Persze ellene szóló érvek is vannak, mégpedig a biológiai sokféleség korlátozása és a fajtaválaszték beszűkülése. Ez azt jelenti, hogy elméletileg a konvencionális fajtakínálat legfeljebb 20%-a, de valójában, a gyakorlatban csak 5%-a kerülhet át az ökológiai termesztésbe. Ezért a biogazdának fel kell adnia azokat az elvárásait, amelyeket a hagyományosan termesztett fajtákkal szemben korábban támasztott.

Az ökológiai termesztésben alkalmazott derogáció – ami esetenként lehetővé teszi a biovetőmag használata alóli felmentést – arányaira azonban nagyon oda kell figyelni. Engedélyezheti a Biokontroll Kht. a felmentést, erről azonban minden ország részére jelentést kell készíteni, és az engedélyeztetés mértékét közzé kell tenni, növényenkénti bontásban. A biotermelő és az ország érdekei ezen a ponton szétválnak, hiszen a termelő nagyobb kínálatból választhat a konvencionális vetőmagpalettáról, az ország ökológiai termesztésének megítélése viszont változhat, ha nem kizárólag „tiszta" bioterméket kínál. Ez a helyzet egy később esetleg telítődő európai ökopiacon nagyon ronthatja a termékek értékesítési esélyeit.

A magyar ökológiai gazdálkodás fejlődése mindezek ellenére töretlen, hiszen a termelők száma elérte az 1272 főt, a terület pedig a 116.535 ha-t.

A Biokontroll Kht. jogosultsága is kedvezően változott, eszerint tanúsítási jogát az EU-ban az állati termékre is kibővítették. Így a csatlakozás időpontja előtt a társaságnak minden létező biotermék tanúsítására joga van az uniós külpiacon és Svájcban. A belépés pillanatában ez a most létező előny semmis lesz, hiszen a belső piac szereplőiként az ún. harmadik országok listája megszűnik, azaz magyar szempontból érdektelenné válik. Ugyanakkor megszületett az IFOAM akkreditáció, amely a későbbiekben termékértékesítési előnyöket jelent majd a termelők számára.

Az ökológiai vetőmag előállításának szabályai

Az ökológiai szaporítóanyag előállításának nagyon fontos szakmai szabályai vannak. A 140/1999. Korm. rendelet tartalmazza az előírásokat, amelyek egyébként teljesen azonosak az EU 2092/1991 rendeletében foglaltakkal és a svájci előírásokkal is.

A biovetőmag-előállítási szabály az, hogy a szántóföldi egyéves növényeknek egy generációt, az évelőknek két vegetációt kell eltölteni az ökológiai gazdálkodás körülményei között. Ezt magyar viszonyok között is az átállási idő után kell érteni, míg Ausztria és Németország egyes részein ugyanez már az átállás első évében is megtörténhet. Nem egységes tehát az értelmezés, ezért Brüsszel ezzel kapcsolatos véleményét feltétlenül ki kell kérni. A Biokontroll Kht. nem szeretné, hogy emiatt a magyar termelők hátrányba kerüljenek, és az sem lenne jó, ha az eddig működtetett magyar rendszerek emiatt leértékelődnének.

A biotermesztésben feltétlenül szükséges biovetőmag alkalmazása akkor, ha az forgalomba hozott, jelölt termékek alapanyagául szolgál. Nem feltétlenül szükséges azonban akkor, ha az átállás első évében vagyunk, ha zöldtrágyaként vetjük, vagy ha vetőmag-előállítási folyamat kezdetén vagyunk.

A szaporítóanyagnak ökológiai eredetűnek kell lennie, csávázószer pedig nem használható! Ez talán óvatos elővigyázatosságnak tűnhet, de vannak olyan országok, ahol pár milligramm csávázószer miatt az átállási időszakot is újra kell indítania a termelőnek, ha a termékéből a kémiai anyag kimutatható.

Nagy gazdaságokban párhuzamos gazdálkodás

Ugyancsak fontos szabályok érvényesek a párhuzamos gazdálkodásra – amikor konvencionális és biotermelés is folyik egy gazdaságon belül –, ezek alapján ugyanis ugyanazt a fajtát nem szabad mindkét termelési folyamatban alkalmazni. Előírás az is, hogy a betakaríthatóság állapotában nagy biztonsággal meg kell tudni különböztetni egymástól a fajtákat – a szem színe, nagysága, morfológiája, stb. alapján –, ami olyan fogyasztóvédelmi intézkedés, amely az esetleges keveredés megakadályozására szolgál. Ezek a korlátozások azonban a fajokra vonatkozóan nincsenek érvényben.

A párhuzamosan gazdálkodók számára – ha megtehetik – az lenne a megoldás, ha gazdaságon belül elszeparálnák az ökológiai és a konvencionális termelés területeit egymástól. A magyar birtokszerkezet – amelyben számos nagy területű gazdaság is van – mellett ez megvalósítható lenne. A 10-20 ha-os nyugati kisgazdaságok mintájára azonban idehaza is el kellene dönteni a kis területen gazdálkodóknak, hogy bio- vagy konvencionális termelést folytatnak-e kizárólag a jövőben. Nincs messze az idő, amikor a nem ökológiai vetőmagból termelt áru nem lesz eladható ökológiai termékként, mert nem kap tanúsítványt. Következésképpen, ahol nincs értékesítés ökojelöléssel, ott nincs előírás az ökológiai szaporítóanyagra. Tudjuk, hogy az átállás első évében 12 hónapon belül nem lehet a terméket jelölni, csak szokványos termékként értékesíthető, tehát nincs értelme a bio-szaporítóanyag használatának. Ez egyébként „pazarlás" lenne, mert lehet, hogy a korlátozott mennyiségű biovetőmagot indokolatlanul használjuk fel, a már átállt termelők elől.

A számítógépes adatbázisokat használni kell

A következő időszakban a biovetőmagok jobb nyilvántartása, a készletek kínálata és hozzáférhetősége érdekében minden országnak elektronikus bázist kell létrehoznia. Ez olyan kötelezettséggel is jár, hogy minden ökotermelőnek meg kell tanulnia a gép kezelését, a rendszerbe való belépést, hogy meg tudjon felelni a számára is előírt kötelmeknek. Ilyen pl. az, hogy ameddig egy növényfaj bármely fajtája szerepel a listán, addig kötelező érvényűen azt kell megvennie és elvetnie, ha tetszik, ha nem!

A számítógépes információátadás gyakorlata már nem szokatlan pl. Angliában, ahol külön névjegyzékben tartják nyilván az ún. „E-parasztok"-at, akik folyamatos elektronikus kapcsolatban élnek a világgal. Ők az állandó kommunikációjuk révén bizonyíthatóan többletjövedelemre tesznek szert. A magyar biogazdák számára a csatlakozás után szintén előírja az EU-jogszabály ezt a fajta kommunikációt és a biovetőmag-használatot is, ezért az elektronikus hozzáférést mielőbb minden termelőnek meg kell teremtenie.

Az ökológiai vetőmaghasználat szabályozása

Indokolt esetekben az elismert szervezet kiadhat olyan engedélyeket, amelyek felmentést adnak a biovetőmag használata alól. Előfordulhat ugyanis, hogy az adatbázisban a felhasználni kívánt faj egyetlen fajtája sem szerepel, esetleg a felhasználó időben megrendelte ugyan, de a szállító nem tudta leszállítani a biovetőmagot. A leggyakrabban mégis az fordulhat elő, hogy a felhasználni kívánt fajta nem szerepel az adatbázisban, és a termelő igazolni tudja, hogy egyik regisztrált alternatíva sem megfelelő. Ebben az esetben a Biokontroll kiadhatja a konvencionális vetőmaghasználathoz szükséges engedélyt. Az ilyen irányú kérelmek tekintetében a termelői leleményesség rendkívül szerteágazó, és a szerződéses lehetőségek függvényében az igény nagyon sok mindenre kiterjed. Természetesen az elismert szervezet mérlegelési jogköre az egyedi kérelmek mindegyikére fennáll. Lehet persze, hogy az így kiadott engedélyek nagy száma rossz megítéléssel lesz az országra, de előfordulhat az is, hogy a piac éppen ezt reagálja le, és a fajtalista emiatt sokkal gyorsabban fog bővülni. Nagy lehetőséget kínál ez a magyar biovetőmag-termelőknek is, hiszen bárki feltehet fajtakínálatot bármely nemzet honlapjára.

Fontos tudni azt is, hogy ha valaki nem erről az adatlapról választ biovetőmagot, attól még hozzáférhet máshol is, azaz attól természetesen a vetőmag nem lesz bio, hogy listán van. Egy termelői kör integrációban termelt és forgalmazott biovetőmag-tételei szolgáltatnak erre jó példát. Sok értelmezési és pontosítási munkára van még szükség, amíg a rendszer teljesen beindul, és jól működik, hiszen a magyar bioszaporítóanyag-termelők még most tanulják ezt a folyamatot.

Jelentős mennyiségi előrelépés a biovetőmag-kínálatban

A biovetőmag-kínálati adatbázison látható – ami nem feltétlen jelenti a teljes forgalmat –, hogy az ügyben lényeges előrelépés történt a két év alatt, amit a mellékelt két táblázat szemléltet. A magyar bioterületek mintegy Ľ részének – ami közel 30.000 ha – vetőanyaga már ezekről az adatbázisokból származott, jelentőségük tehát a mai gyakorlatban is számottevően nagy. Nagy Zoltán