Az elmúlt években a magyar mezőgazdaság eszközei elavultak, a fejlődés szinte teljesen leállt. A túlélésért, valamint a tulajdonszerzésért folyó versenyben a műszaki fejlesztés és a környezetvédelem kérdései gyakran háttérbe kerültek. Ebből adódóan a mezőgazdasági tevékenység gyakran az indokoltnál nagyobb környezetszenynyezéssel jár. Gyors ütemű komplex fejlesztési programot kellene tehát megalkotni (és végrehajtani!), amely a mennyiségi és minőségi fejlesztést egyaránt magában foglalja.

A technológia korszerűsítése nélkül sem a szakszerű talajhasználat, sem a táj védelme, fenntartása, sem pedig a vidék népességmegtartó képessége nem oldható meg. Pedig konkrét fejlesztési célokkal, valamint K+F programokkal a magyar agrárgazdaság nettó energiatermelő lehetne. Célirányos tervezéssel és szervezéssel, a kedvezőtlen adottságú termelőhelyek termelésbe vonásával (pl. energiaerdők létesítése) a vidéki munkaerő-foglalkoztatás gondjai is enyhülhetnének.

1. Alternatív energiaforrások

Napjainkban egyre gyakrabban hallhatunk arról, hogy a fosszilis energiahordozók növekvő mértékű használata világméretű katasztrófához vezethet. Ezen energiahordozók felhasználása során jelentős mennyiségű CO2, NOX, SO2 kerül a légkörbe. Az ebből eredő savas esők, egészségügyi problémák, üvegházhatás, valamint globális klímaváltozás és tengerszint emelkedés, továbbá számos természeti katasztrófa hatása széleskörűen ismert. A készletek rohamos kimerülése, illetve a környezet károsítása alternatív energiaforrások igénybe vételével csökkenthető. Ilyen lehetőség pl. a nukleáris, geotermikus, nap-, szél-, víz- és árapály-energia, továbbá a biomassza energetikai hasznosítása.

Magyarország energiahordozókban szegény, mezőgazdasági adottságaink azonban kedvezőek. A földrajzi és éghajlati viszonyok miatt a különböző megújuló energiaforrások közül legnagyobb jelentősége talán a biomasszának lehet. A biomassza, illetve a mezőgazdaság által termelt (mellék)termékek energetikai célú hasznosítása az utóbbi időben a vidéki munkahelyteremtés és földhasználat szempontjából is előtérbe kerül.

Fontos szerephez juthat így a biomasszából anaerob fermentálással nyerhető biogáz. Az állattartó telepeken nagy mennyiségben keletkező trágyán kívül sokféle szerves anyagból (pl. növényi maradványok, fűnyiradék, élelmiszeripari és vágóhídi hulladékok) lehet biogázt előállítani. Kedvezőek a tapasztalatok a hígtrágya-szerves hulladék keverékekkel (kofermentáció) is. Napjainkban e jelentős nyersanyag-potenciálnak csak igen kis hányadát fordítjuk a fosszilis széntartalmú anyagok helyettesítésére.

A biogáz felhasználásának több módja ismeretes. Használhatjuk elektromos áram előállítására, biztosíthatjuk vele különböző létesítmények fűtését, melegvíz-ellátását.

A biogázra alapozott erőművek értékelésénél nem hagyható figyelmen kívül az, hogy a kierjedt maradék kórokozó mikroorganizmusokat nem tartalmaz, szaga a komposztéhoz hasonló, nem kellemetlen, állaga laza, könnyen kezelhető, a talajra juttatva könnyen beszívódik, és N-tartalma jól érvényesül, tehát trágyaként alkalmazható.

2. Feladatmegosztás–együttműködés

A környezeti ügyekkel kapcsolatos munka több szinten mehet végbe. Az önkormányzatok és az államigazgatás mellett ma már egyre több környezetvédelmi civil szervezet működik, amelyek nagyon jó színvonalon tudnak ellátni feladatokat. Több szervezet rendelkezik tagsága vagy együttműködő szervezetei között kutatókkal, jogászokkal, orvosokkal és még számtalan szakemberrel. Az egészen egyszerű feladatoktól elindulva a település teljes lakosságát megmozgató akciókkal is megbízhatóak ezek a civil szervezetek, alapítványok.

A környezeti ügyek területén megjelentek a gazdasági élet szereplői is. E vállalkozások szintén különböző minőségi szinten teljesítenek feladatokat (környezeti, természeti állapotfelvétel, rehabilitációs tervek, védetté nyilvánítási dokumentációk, stb.). Egyes tapasztalatok szerint azonban e cégek magas költségeik miatt inkább szakirodalmi adatokra támaszkodva készítik el környezeti tervezési feladataikat. Az ilyen anyagok iránymutatása általános és nehezen fordítható le a napi döntések szintjére.

A környezetvédelem, természetvédelem és területfejlesztés ugyanakkor mindig megköveteli a feladatokkal érintett terület pontos ismeretét vagy megismerését. E tekintetben vannak kiemelten előnyös szerepben az e témával foglalkozó, jól szervezett civil környezetvédelmi szervezetek.

Fontos tehát, hogy ahol vannak jól működő civil szervezetek, azok kapják meg a szakmai szintüknek megfelelő feladatokat. Nyilván vannak olyan speciális feladatok, amelyeket civil szervezet nem tudnak ellátni, mert például nem rendelkeznek laboratóriumi háttérrel, gépekkel, berendezésekkel, stb. Az ilyen megbízásokkal fejleszthető a helyi tudás, erősíthetőek a szervezetek, a munkáért járó ellenszolgáltatással az értékek (pénz, irodahelység, székház, stb.) helyben hasznosulnak.

3. Az Egyesület (SZIKE)

A „SZIKE" Szigetközi Innovációs és Környezetvédelmi Egyesület olyan belföldi székhelyű, általános környezeti érdekek képviseletére létrejött, jogi személyiséggel rendelkező civil szervezet, amelynek tagjai:

• valamilyen formában kapcsolatban vannak a Szigetközzel, és célul tűzik ki a Szigetköz természetes megőrzését, a természeti adottságok, a növény- és állatvilág megóvását, védelmét, szépítését,

• munkájukkal, tudásukkal, kapcsolatrendszerükkel segíteni kívánják a Szigetközben élő emberek életminőségének javítását, a vidék és a kistérség fejlődését,

• keresik az olyan új tudományos eredményeket, amelyek széleskörű elterjesztése a Szigetközben folyó – bármilyen irányú – tevékenység előmozdítását lehetővé teszi. Különös jelentőségű a mezőgazdaság és a környezetvédelem kapcsolata, mivel a természettel való közvetlen érintkezés, együttmunkálkodás lehetősége a mezőgazdászok számára adott a leginkább,

• célul tűzik ki a fentiekben leírtak elérése érdekében a különböző területeken dolgozók összefogását, az információáramlás biztosítását, az elért eredmények publikálását, továbbá hazai és nemzetközi konferenciákon, találkozókon való részvételt,

• segíteni kívánják a kistérség vállalkozásait az eurointegrációs csatlakozás felkészítésében, projektek menedzselésében,

• rendezvények, tanfolyamok szervezése, szaktanácsadási tevékenység, hálózat létrehozása, a szaktanácsadási kultúra fejlesztése révén a fenti célok elérése érdekében tevékenykednek.

Betöltött szerep szerint tehát a SZIKE szolgáltatásokat nyújtó szervezet, érdekvédelmi szervezet, társadalmi érintkezést szolgáló, klubjellegű szervezet.

4. Az önkormányzati, illetve vállalkozói munka támogatása

A nonprofit szervezetek biztosítják a társadalmi önszerveződés és érdekérvényesítés kereteit, alkalmat adnak a kisebb-nagyobb társadalmi csoportok különleges igényeinek megfelelő szolgáltatások kifejlesztésére, a nem profitcélú társadalmi innovációra és a társadalmi problémák közösségi (de nem állami) kezelésére. Egyrészt tehermentesítik az állami szektort, másrészt lehetőséget teremtenek annak társadalmi ellenőrzésére.

Fontos, hogy a civil szervezetnek is pontosan tudnia kell, mire képes, mire van jogosítványa, mert egy rossz teljesítés kárt tehet a szervezet megítélésében még akkor is, ha jó szándék szülte a vállalkozást.

4. 1. A környezeti szemléletformálás, tanácsadás és oktatás

Mindenki előtt ismert, hogy környezeti kultúránk sok sebből vérzik. Országunk és településeink szemetesek, piszkosak. A kutakba vezetett szennyvizek, az eldobott akkumulátorok, a tarlóégetések, stb. látványa a nyitott szemmel járó ember mindennapi tapasztalatai közé tartozik. Célhoz az vezethet, ha az emberek maguk jönnek rá az ilyen magatartás helytelenségére, s ennek egyik lényeges indikátora a szemléletformálás. Ezt az iskolában kell elkezdeni, de ki kell terjeszteni a lakosság egészére.

A civil lakosság aktív részvétele nélkül nem teremthetünk olyan településeket, ahol az emberek jól, otthonosan érzik magukat, tenni akarnak közösségükért.

4. 2. Információs együttműködés

A terepi munkát végző egyesületek nap mint nap találkoznak azokkal a jelenségekkel, amelyek veszélyeztetik a környezetet, átalakítják a táj arculatát, elrondítják a városképet. A hatóságoknak tehát érdekük, hogy e szervezetekkel napi kapcsolatot alakítsanak ki, hiszen ez nagyban segíti munkájukat, feladataik ellátását, hatékonyságát.

Ha a szervezetek ilyen formában is látják munkájuk értelmét, előbb válik leküzdhetővé a hazánkra jellemző magatartás: az emberek ma még sokszor inkább elfordulnak, mintsem jelezzék az észlelt problémákat.

4. 3. Hulladékgazdálkodás (szelektív hulladékgyűjtés, hulladékudvarok)

Az önkormányzatok egyik legégetőbb környezeti problémája a kommunális és háztartási veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tennivalók ellátása. Ehhez hozzájárul az a rendkívül kedvezőtlen helyzet, amiben az államilag is eltűrt, terjeszkedő, eldobható termékeket előállító ipar teret nyer. Ezen iparág nyeresége a lakosság és a környezet közvetlen veszteségeként jelentkezik.

Az önkormányzatoknak tehát érdekük, hogy minél előbb bevezessék a komposztálást, a szelektív hulladékgyűjtést, a hulladékudvarok megvalósítását és összefogva egymással – valamint az ugyanezen cél érdekében dolgozó civil szervezetekkel – nyomást gyakoroljanak az „eldobóipar" visszaszorítására, aminek egyik leghatásosabb eszköze a környezettudatos állampolgári magatartás kialakítása.

4. 4. Természeti értékek feltárása, értéktérképezés

Civil szervezetek fontos és szép feladata lehet a település közigazgatási területén lévő természeti értékek számbavétele, védetté nyilvánításának kezdeményezése. E feladat végrehajtásával igen nagy segítséget adhatnak a területi természetvédelmi hatóságoknak is, hiszen az elkövetkezendő évek feladatai között szerepel a természeti területek számbavétele, amely nem mást jelent, mint az egész ország tételes átvizsgálását, és a védelemre érdemes területek pontos kataszterezését.

4. 5. Megbízás kezelői feladatokkal

A helyi jelentőségű természetvédelmi területek megóvása, őrzése, fenntartása önkormányzati feladat. E feladat megköveteli gyakorlati munkák elvégzését is. Ilyenek lehetnek tópartok tisztántartása, vízellátó berendezéseinek karbantartása, közjóléti berendezések – padok, esőházak, tűzrakóhelyek – ápolása, sétautak fenntartása, stb., amely feladatokkal civil szervezetek is megbízhatóak.

4. 6. A területfejlesztés terén kialakítható együttműködés, átadható feladatok

A területfejlesztés az egyik legöszszetettebb önkormányzati feladat. A lefektetett területfejlesztési irányelvek és döntések hosszú évekre meghatározzák a település, a térség és az ország arculatát, fenntarthatóságát, lakhatóságát. A területfejlesztési irányelveknek és döntéseknek elengedhetetlenül támaszkodniuk kell a környezeti, természeti adottságokra, és nem csupán általánosságban, hanem az adott tervezési terület környezeti és természeti alapállapotára, amelyet megfelelő adatok hiányában friss terepi felvételezéssel kell meghatározni. Csak ilyen alapon – a helyi egységektől kiindulva – válhat teljessé hazánk környezeti programja, és így tudunk megfelelni a nemzetközi elvárásoknak is.

Az ilyen módon, „alulról felfelé" építkező területfejlesztési tervezési gyakorlat, részletes társadalmi egyeztetés, valamint a civil szervezetek aktív bevonása fontos és követendő, mert:

• elősegíti a demokratikus gondolkodás és társadalmi gyakorlat kialakulását,

• a tervek közelebb kerülhetnek a megvalósításhoz és tükrözni fogják a lakosok akaratát,

• elősegíti a tervezési mechanizmusok fejlődését,

• hozzájárul az állampolgári közérzet javításához,

• a harmonikus és esztétikus élettér emeli a települési környezeti kultúra színvonalát.

4. 7. Civil szervezetek segítése pályázati úton

A tárgyalt szakterületeken tevékenykedő civil szervezetek pályázati úton történő támogatása mindinkább fejlődő gyakorlat, amihez a központi, decentralizált és helyi alapok teremtenek lehetőséget. Más módon kell dönteni a működést támogató pályázati lehetőségekről, és más alapokon a környezeti programok végrehajtására szánt pályázatok esetében.

Sokszor jelent problémát, hogy míg környezetvédelmi, természetvédelmi, területfejlesztési programokra szép számmal akadnak központi és decentralizált pályázati lehetőségek, addig a szervezetek működésére szánt pályázati lehetőségek szűkösek!

Összefoglalás

A SZIKE általános környezeti érdekek képviseletére létrejött jogi személyiséggel rendelkező szervezet. Tagjai valamilyen formában kapcsolatban vannak a Szigetközzel, és célul tűzik ki a Szigetköz természetes megőrzését, a természeti adottságok, a növény- és állatvilág megóvását, védelmét, szépítését.

Az egyesület és az önkormányzatok (valamint vállalkozások) között a környezetgazdálkodás javítása terén kialakított kapcsolat megnyilvánulhat környezeti szemléletformálásban, tanácsadásban, oktatásban, információcserében, stb. A gyakorlat oldaláról megközelítve: hulladékgazdálkodás, természeti értékek feltárása, kezelői feladatok átadása, területfejlesztési koncepciók kialakítása, továbbá pénzügyi források felkutatása, stb.

A fentiekben részletezettek szerint EU-konform környezetgazdálkodást valósíthatunk meg úgy, hogy mindezen tevékenységek jelentős része az érintett önkormányzatokkal történő folyamatos kapcsolattartás mellett szakemberek közreműködésével, állampolgári öntevékeny keretek között történhet.