MezőHír :: Független Agrárinformációs Szaklap

MezőHír :: Független Agrárinformációs Szaklap
76/496-182 :: 30/9-439-158 :: info@mezohir.hu

Levelesláda

A rovatvezető postájából

2004-03
[ tartalomjegyzék ]

 


A. C. pusztaszeri olvasónk a Hy-Plus nyulakról szeretne olvasni. A Hy-Plus Franciaországban, a Grimaud Fréres tenyésztő vállalkozás által a közelmúltban kifejlesztett négyvonalas keresztezés, amely valamennyi tenyészfázisban fehér. Intenzív húsnyúl-előállításra alkalmas hibrid. A vállalkozói húsnyúltermelés terjedésével hazánkban is jelentős szerephez juthat.


E. E. balkányi olvasónk a kényszervágás, az állati eredetű termék és az állati eredetű melléktermék pontos meghatározását kérdezte. Kényszervágás: a sérült vagy az elhullás közeli veszélyétől fenyegetett egy-egy beteg állatnak abból a célból történő sürgős elvéreztetése, hogy az állat ne hulljon el, illetőleg húsa a betegség súlyosbodása miatt fogyasztásra alkalmatlanná ne váljék. Állati eredetű termék: élelmiszernek nem minősülő, az élő, a levágott vagy elhullott állatból származó hasznosítható anyag. Állati eredetű melléktermék: az állat vagy terméke feldolgozása során keletkező, további feldolgozással hasznosítható anyag.


A. F. balassagyarmati előfizetőnk a hiúzok és a farkasok magyarországi felbukkanásáról kérdezett. Az 1980-as évektől, a szlovákiai állománynövekedéssel szoros összefüggésben egyre több hírt lehetett hallani a hiúzok és farkasok magyarországi felbukkanásáról. Szlovákiában a vadászati statisztikák 800 farkasról és 700 hiúzról tudnak, ám a terepi állománybecslések arra utalnak, hogy ezek az adatok jelentősen túlbecsültek. Természetvédők szerint sokkal közelebb járunk az igazsághoz, ha 300 farkasról és 250 hiúzról beszélünk. Magyarországon még nehezebb pontos számokat megadni. Az országhatár egyik faj számára sem jelent akadályt, így az Aggteleki-karszton és a Zempléni-hegységben megfigyelt egyedek vadászterülete a szomszédos szlovákiai területekre is kiterjedhet. Egyes években a hiúzok és farkasok teljesen eltűnhetnek, más években egyik vagy másik faj egyedszáma az ország területén megközelítheti az egy tucatot. A természetben élő egészséges farkas vagy egészséges hiúz soha nem támad emberre, de a juhokat szeretik. A bulvárlapok rémhírei fogságból szabadult állatokról vagy kóbor kutyákról szólnak. A farkasok és a hiúzok a zsákmányállatok beteg és legyengült egyedeinek elejtésével megvédik az erdőt a növényevők túlszaporodásától, és javítják a nagyvadállomány minőségét.


Zs. K.-né mélykúti előfizetőnk a gyimesi racka juhról és a ciktáról szeretne többet tudni. A gyimesi racka a racka erdélyi változata. Durva, kevert gyapjút termelő (durvább felszőrök finomabb pehelyszálakkal keverve), jól tejelő, igénytelen, a mostoha időjáráshoz is jól alkalmazkodó fajta. A cikta juhot a XVIII. sz. óta tenyésztik Magyarországon, elsősorban Tolnában és Baranyában. Gyapjú- és hústermelő képessége hasonló a cigájáéhoz.


T. K. orosházi olvasónk a legeltetésről kérdezett. A gyepek hasznosításának leggazdaságosabb módszere a legeltetés. Hazánkban sokáig fennmaradt a hagyományos pásztoroltató vagy gulyában történő legeltetési forma. Ilyenkor az egész gyepterületen terelik a pásztorok állataikat. Az ilyen extenzív legeltetési formánál igen nagy, 50-60%-os a taposási kár. Ennél a pazarló legeltetési formánál már valamivel jobb az úgynevezett láb alól történő legeltetés, amikor a pásztorok többnyire pásztorkutya segítségével csak a legelő egy meghatározott részét engedik legelni, és ezeket váltogatják. A mai korszerű legeltetési mód irányított formában történik. Ezt szakaszos vagy sávos legeltetéssel valósíthatjuk meg. Szakaszos legeltetés történhet fix karámok építésével vagy villanypásztor segítségével. Szakaszos legeltetésnél az egyes szakaszok legeltetése egymást követi. Egy-egy szakasz legeltetése után a megmaradt zöldet le kell kaszálni, a trágyalepényeket, kupacokat szét kell teríteni, a gyomokat ki kell irtani, és az esetleges műtrágyázást, öntözést el kell végezni. A jól szervezett szakaszos legeltetésnél a taposási kár 30-35%-ra mérsékelhető. Ezt a veszteséget tovább lehet csökkenteni a sávos legeltetéssel. Ilyenkor a szakaszhatáron belül, villanypásztor segítségével olyan széles sávot határolunk le, amit az állatok 1-2 nap alatt lelegelnek.

Dr. Zsolnay Miklós