Így vált időszerűvé a régi környezetkímélő eljárások megújítása is. A termőföld-terület szűkössége, az iparosodás, a modernizáció és a népesség számának növekedése arra kényszeríti a mezőgazdaságban tevékenykedőket, hogy egyre nagyobb terméseredményeket érjenek el, ami – több más káros következmény mellett – esetleg túlzott mértékű növényvédőszer-felhasználáshoz is vezethet. Ennek kiküszöbölésére új növénytermesztési eljárások alakultak ki, ilyen például a biológiai és az integrált növénytermesztés.

Az integrált termesztés, integrált növényvédelem fogalma alatt olyan környezetkímélő módszert értünk, amelynek során a tápanyag visszapótlása, illetve a növényvédelem pontosan előírt, ellenőrzött módon történik. A természetes erőforrások (inputok) és a szabályozó mechanizmusok segítségével kiváló minőségű termékek állíthatók elő (outputok), úgy, hogy a szennyező anyagok, növényvédő szerek bevitele csökken. Mindezek során fontos a biológiai, műszaki és kémiai módszerek egyensúlya, a környezet védelme, a jövedelmezőség és a szociális igények teljesülése.

Az integrált növényvédelem a védekezést összehangolja a károsítók természetes ellenségeinek védelmével, kiemelésével, betelepítésük elősegítésével.

A módszer célja, hogy:

• a károsítókat csak a kártételi küszöbérték alá szorítsa.

• a küszöbérték alatti szint megtartásához előnyben részesíti a helyes agrotechnikai, mechanikai eljárások alkalmazását, a biológiai védekezést, a tűrő és ellenálló fajták termesztését;

• ha elkerülhetetlen a vegyszeres védekezés, elsősorban környezetkímélő, szelektív készítményekre szorítkozik;

• kiemelt szerepet kap a helyi megfigyelés és előrejelzés.

Az integrált szőlőtermesztés során a növényvédelmet előrejelzésre, továbbá a károsító és a hasznos szervezetekre is kiterjedő megfigyelésekre alapozzák. Figyelembe kell venni a térségi előrejelzés, szignalizáció és az országos járványelhárítás adatait is. A gombabetegségek fertőzési feltételeinek nyomon követéséhez előrejelzési eszközöket, a rovarkártevők várható károsításának a becsléséhez feromon- vagy más rovarcsapdákat használnak. A megfigyelések kiértékeléséhez növényvédelmi szaktanácsadót is igénybe kell venni. A vegyszeres védekezéseket a meghatározott veszélyességi küszöbértékek elérésekor szabad és ez esetben kötelezően szükséges végrehajtani. Csak az integrált szőlőtermesztésben előírt hatóanyagok használhatók fel a vegyszeres kezelések során, amelyek három csoportra oszthatók: a „zöld" lista hatóanyagai nem esnek semmiféle korlátozás alá. A „sárga" listán azok a hatóanyagok találhatók, amelyek csak a megadott korlátozásokkal használhatók fel. A „piros" lista hatóanyagait tilos alkalmazni. Ez utóbbiak használata csak a Növény- és Talajvédelmi Szolgálat írásos javaslatára történhet, növényvédelmi katasztrófák elhárítására.

A megfelelő előrejelző berendezések, a hozzájuk kapcsolódó szoftverek használata és a gondos gazda szakértelme eredményeként olyan szőlőtermesztési technológia alakul ki, amely hozzájárul a felhasznált növényvédő szerek mennyiségének csökkenéséhez, ezáltal a környezet terhelésének mérsékléséhez – ami már napjainkban is kiemelt fontosságú, a jövőben pedig egyre inkább azzá válik.

A meteorológiai előrejelzés alkalmazása az integrált szőlőtermesztésben

Minden év rendhagyó és egyedi a szőlőt károsító szervezetek jelentkezése, fellépésük intenzitása szempontjából. Így az ellenük való védekezés is mindig az adott helyzet sajátosságaihoz alkalmazkodó megoldást kíván. A környezeti viszonyok egyensúlyának, a szőlőkben kialakult agrobiocönózisok az utóbbi évtizedekben bekövetkezett – a peszticidek túlzott használata okozta – megbomlásával a szőlő védelme is bonyolultabb lesz.

Az előrejelzés alkalmazása lehetővé teszi azt, hogy a termelő a fertőzés kialakulását megelőzve, időben és megfelelően felkészüljön, olyan mértékben, amilyen mértékű fertőzés kialakulása várható. Az előrejelzés a fertőzés kialakulásának megfelelő feltételeket jelzi és értékeli.

Az előrejelzés menete

A meteorológiai állomások: Napjainkban több vállalat is foglalkozik meteorológiai állomások gyártásával (Agroexpert, Boreas, Matrix, LUFFT, METOS). A készülékek lényegében hasonló működési elven szolgáltatják a mért adatokat. A szükségletek alapján különböző adapterekkel lehet felszerelni őket (léghőmérséklet-, talajhőmérséklet-, légnedvesség-, talajnedvesség-, csapadék-, levélnedvesség-, szélirány-, szélerősség-, stb. mérő műszerek); az adatátvitel módja is a felhasználó igényeihez illeszthető (helyben letölthető vagy GSM-modullal számítógépre küldhető). A műszer energiaforrása akkumulátor és napelem kombinációja lehet. Az időjárási elemek változatos alakulása miatt a mérőműszer felállításánál a domborzati viszonyok figyelembevétele elengedhetetlen!

Az adatok feldolgozása

Az adatfeldolgozásra ma már több szoftver is rendelkezésre áll. Szőlőtermesztésben a leggyakrabban alkalmazott a GALATI-Vitis szőlőperonoszpóra-, lisztharmat- és szürkerothadás-előrejelző program.

A program alapadatait az adott területre vonatkozó, 50 év átlagában mért hőmérsékleti és csapadékadatok szolgáltatják. A szőlő fajtája, kora, a terület kitettsége a különböző kórokozók szempontjából mind alapként szolgál a meteorológiai adatok feldolgozásához és a növényvédelmi előrejelzéshez.

A meteorológiai előrejelző állomások az adatokat akár 10 perces gyakorisággal is küldhetik. A szoftver alkalmazásánál célszerű heti átlag hőmérsékleti és csapadékadatokat, valamint a szőlő aktuális fenológiai fázisát feltűntetni.

Az adathalmazt feldolgozva a program a kórokozók fertőzésveszélyét jelzi (nincs, gyenge, erős), és amennyiben szükséges, javaslatot tesz az alkalmazandó növényvédőszer-hatóanyagokra. A továbbiakban a felhasznált hatóanyagokat, dózisokat is fel kell tüntetni. Az előrejelző programot célszerű március-október hónapok között működtetni. Közvetlen eredménye, hogy a szőlősgazdák a korszerű helyi mérésekre alapozott növényvédelmi előrejelzés alapján csak akkor és csak az ellen védekeznek, ami az adott időjárási körülmények között veszélyt jelent. Ezzel költségmegtakarítás érhető el (kb. 15 év tapasztalata alapján 1-2 alkalommal csökkenthető a permetezések évi száma, és az egy permetezéshez használt szerek száma is ugyanennyivel mérsékelhető). Ezáltal a növényvédelem költsége 20-40%-kal csökken – ami kb. 25-45.000 Ft/ha öszszeget jelent. Ezen kívül a módszer környezetvédelmi hatása is jelentős, mert a kémiai terhelés mérséklődik.

Közvetett hatás és eredmény, hogy a szőlősgazdák olyan új informatikai lehetőségekhez jutnak, amellyel eddig csak kevés termelő rendelkezett. Az új rendszer az üzleti kapcsolatokban, a szaktanácsadásban, az információszerzésben ad új lehetőséget. A meteorológiai adathalmazon és a számítógépes szoftver alkalmazásán felül a megfelelő szakismeret is kiemelt szerepet kap. Ezen belül lényeges:

• A szőlőnövény botanikai ismerete,

• a károsító/kórokozó fejlődésmenetének, életmódjának pontos ismerete,

• az integrált termesztésben engedélyezett növényvédő szerek alkalmazásának, hatásmechanizmusának ismerete,

• az adott terület esetleges specifikációi.

Összefoglaló következtetések, megállapítások

A növényvédelmi előrejelző rendszerek alkalmazása napjainkban egyre inkább szükségszerűvé válik. A növényvédő szerek alkalmazásának – a szer és permetezés időpontjának, az alkalmazandó dózisok meghatározásának és az okszerű kijuttatástechnológiák megválasztásának hatékonyságát és biztonságát leginkább az garantálná, ha a gazdálkodó folyamatosan, már a kártevők megjelenése előtt tisztában lenne azzal, hogy mikor és milyen kórokozó milyen mértékű fellépésével kell számolnia. A különböző növényvédelmi előrejelzési eljárások ezeket az információkat tudják a gazdálkodók rendelkezésére bocsátani. Az erre alapozott növényvédelmi beavatkozás ésszerű, gazdaságos, és megfelelő növényvédő szer megválasztása esetén környezetkímélő. A előrejelző rendszerek működtetésének elméletileg nem lehetnek gyenge pontjai, legfeljebb a berendezés esetleges műszaki meghibásodásával kell számolni. A rendszer hatékony működése következtében viszont mintegy 20%-kal csökken a felhasznált növényvédő szerek mennyisége és költsége. Ezáltal a környezet terhelése is csökken, ami biztosítja a magas minőségű termék-előállítás feltételeit, javítva ezzel a termelők piaci pozícióját. Az integrált szőlőtermesztés és borkészítés eredményeként a termék elnyerheti az ellenőrzött termék védjegyét.