Mindezt abból szűrtem le, hogy nagyhorderejű és logikus ötletek, elképzelések, szabályozások úgy magyar módra, döcögve indulnak el a megvalósítás útján. Kezdem azzal, hogy május közepén méregdrágán mért hirdetések jelentek meg a lapokban egy konzorcium jóvoltából. Az én postaládámba eljuttatott DélMagyarország május 17-i száma sem volt kivétel. Ránézésre a szolgáltatás magasiskolája testesül meg itt, amikor a termelőket megillető támogatás előfinanszírozására tesz ajánlatot, a velük megkötött szerződés megkötésétől számított 10 napon belül. Maguk a felkínált helyszínek is bizalomgerjesztőek, ezek ugyanis a gazdák megsegítésében szintén jeleskedni kívánó megyei agrárkamarai irodák.

A 19-i számból kiderült, hogy az érdeklődők a megadott telefonszámokon nem tudták felvenni a kapcsolatot. A helyi kamarai elnök szerint velük nem is egyeztetett a hirdetésével a termelőket rájuk szabadító pénzügyi szervezet. Akkor még az FVM-rendelet sem jelent meg, hogy látható legyen, mely bankok kaptak jogosultságot ezen tranzakcióra...

Faktorok

Ezek után jómagam is késztetést éreztem arra, hogy legalább kísérletet tegyek annak megértésére, hogy e kis pengeváltás hátterében mi is áll valójában. Gondoltam, a kamarai újság elég szakszerű e tekintetben. Mifelénk a májusi Gazda-Társ Hírlevél tartalmazza az általam hőn áhított logikai vázat. Ebből megtudhatom, hogy a mezőgazdasági termelők földhasználatuk és állattartásuk utáni, a 41/2004. (IV. 7.) FVM-rendeletben részletezett támogatásáról van szó. Akik eszerint április végéig leadták az igénylésüket, azok várhatták a május 20-ra (lapzártánk idejére) ígért FVM-hivatali támogatási határozatot. E „csíkos papír" birtokában a termelő két lehetőség közül választhat: vagy az őt megillető teljes összegért kopogtat decemberben az APEH-nél, vagy (május 20-a után megigényelve) előlegként kívánja felvenni a támogatást.

Az előre hozott kifizetés faktorálással történik, vagyis az erre kijelölt pénzintézet meghitelezi a összeget, amit a szerződés megkötését követő 10 munkanapon belül át is utal. Mindezért a támogatási összeg 4 százaléka illeti meg, amely nagyjából évi 8 százalékos hitelkamatként is felfogható.

S amikor a termelő úgy dönt, hogy neki most kell a pénz, egyrészt mehet a rendeletben megjelölt pénzintézetekhez is közvetlenül, de az agrárkamarai területi irodát is felkeresheti, ahol segítségre lehetnek az ügylet lebonyolításában.

Tárgyszerűen

Az FVM honlapján az állt, hogy a miniszter aláírta a mezőgazdasági termelők földhasználati és állattartási támogatásának előfinanszírozásáról szóló rendeletet, mely a Magyar Közlöny soron következő számában jelenik meg. A rendelet mintegy 46 milliárd forint előrehozott támogatás kifizetését teszi lehetővé a gazdálkodók számára. A forrásokhoz a Kereskedelmi és Hitelbank Rt.-n, az OTP-n, a CIB Bankon, valamint a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt.-n és a vele megállapodást kötött takarékszövetkezeteken, továbbá a konstrukcióban részt vevő, faktorengedéllyel rendelkező takarékszövetkezeteken keresztül juthatnak hozzá a gazdálkodók.

Ugyanezen honlapon egy a május elején (Benedek Fülöp államtitkár nyilatkozata nyomán) közzétett híradás világít rá a súlypontokra és az előzményekre. A gazdademonstráció lezárásban foglalt megállapodás szerinti támogatásokra 195 ezer szabályosan kitöltött kérelem érkezett 42,6 milliárd forint összegben. (Az uniós agrártámogatásokhoz adható nemzeti kiegészítés felét, mintegy 46 milliárd forintot tervezték erre.) A gazdálkodók 8 ezer forintos hektáronkénti támogatást igényeltek 4,28 millió hektár területre. A gazdák 92 ezer 500 anyatehén után 40 ezer forintos támogatást szeretnének kapni anyatehenenként. Továbbá több mint egymillió anyajuh és kecske után kérték az 1600 forintos egyedenkénti támogatást, és 1,33 milliárd kilogramm tej előállítása után igényelték a 2 forintos támogatást az államtól.

Mi itt a gond?

De akkor, mi itt a gond? Erre a Csongrád Megyei Agrárinformációs Rendszer által működtetett gazdaportál honlapon közhasznú információként tálalt (május 21.) információkban találtam némi magyarázatot: „A Fidesz véleménye szerint botrányos körülmények között, törvénytelenül kezdődik meg az előrehozott mezőgazdasági támogatások kifizetése. A több szálon futó ügy legfontosabb részleteit Lengyel Zoltán, a Fidesz országgyűlési képviselője így foglalta össze:

– A győzelmi jelentésként és hatalmas ovációval beharangozott gazdatámogatás, nemzeti kiegészítő támogatás kifizetése nem kezdődött el május 15-ével, pedig ezt Németh Imre többször is bejelentette. Nos, ennek az az oka, hogy a négy pénzintézet, amelyeket a Földművelésügyi Minisztérium már korábban megjelölt, nem tud szerződést kötni, ugyanis a rendelet nem jelent meg. Ezzel szemben megjelent egy háromtagú konzorcium, amelyiknek érdekessége, hogy vezérigazgatója, Máhr András helyettes államtitkár úr felesége megkezdte a szerződések kötését az Agrárkamarán keresztül. Ezt az teszi lehetővé, hogy Máhr András államtitkár úr kötött egy hármas megállapodást az FVM, az Agrárkamara és a Vidékfejlesztési Hivatal között, és így a hálózattal egyébként nem rendelkező befektetési társaság az Agrárkamara országos hálózatát tudja a bróker tevékenységére kihasználni.

– És ez a bizonyos konzorcium is még a rendelet hiányában köti a szerződéseket?

– Igen, rendelet hiányában köti a szerződéseket, ezért aggódunk. Nagyon örültünk annak, hogy a gazdák végre valamilyen módon pénzhez jutnak és elkezdődött egy folyamat, de így, hogy rendelet hiányában kezdték meg a szerződéseket megkötni, így ez számunkra aggályos. Azért is aggályos, mert a május elseje után született rendeletet ki kell küldeni Brüsszelbe jóváhagyásra, és ez egy speciális pénzügyi tevékenység, az úgynevezett faktorálásra kell, hogy vonatkozzon, ugyanis ez idáig ez nem volt szabályozott. A jóváhagyásnak az időtartama legalább három hónap, és akkor dől el, hogy Magyarországon ez a fajta támogatási mód lehetséges vagy nem lehetséges. Amennyiben Brüsszel nem hagyja jóvá ezt a fajta támogatási módot, megeshet, hogy a gazdáknak a fölvett előleget vissza kell fizetni – mondta Lengyel Zoltán.

Dékány András, az agrártárca szóvivője reagál:

– Az előleg kifizetésében résztvevő pénzintézeteknek pályázniuk kellett és a tárcának ezeket a pályázatokat el kellett bírálnia. Jogszerűen minden rendben volt, de a miniszter úr úgy ítélte meg, hogy az egyik pályázó részvétele – bár jó volt a pályázata – etikai kérdéseket vethet föl, ezt kellett megvizsgálni. Végül is a miniszter úr úgy döntött, hogy az etikai problémát felvető céggel nem köt szerződést a földművelési tárca. Ezért húzódott néhány napig a rendelet aláírása.

– No de ha minden igaz, a cég időközben már elkezdett szerződéseket kötni.

– Ezek a szerződések, tekintettel arra, hogy az FVM-mel nincs ilyen megállapodása, nem lehetnek érvényesek.

– Akkor mi lesz azokkal a gazdákkal, akik megkötötték a szerződést?

– Hamarosan megjelenik a Magyar Közlöny, de az FVM honlapján a tranzakcióban résztvevő bankok, pénzintézetek listáját megtalálják, csak velük lehet szerződést kötni.

– Magyarul, újra kössenek szerződést ezek a gazdák?

– Igen. Én azt tanácsolom, hogy kössenek újra szerződést.

– Mi történik, hogyha Brüsszel esetleg nem hagyja jóvá ezt a rendeletet?

– Brüsszelnek nem kell jóváhagynia ezt a rendeletet, tudniillik a konstrukció kidolgozása még a tényleges uniós tagság, tehát május elseje előtt megtörtént, és ez jogszerű volt. Az a rendelet, amely a végrehajtáshoz szükséges, a nevében benne van, már csak a végrehajtási utasítási elemeket tartalmazza, ezt külön már nem kell jóváhagyatni."

Én itt most abbahagyom, egyrészt a lapzárta miatt, másrészt szerintem már ennyi is kimerítő információ. Legalábbis én kimerültem az összekanalazásában. Az itt leírtak abszurd elemei azért előrevetítik, mire az olvasó ezen sorok megértésével fáradozik, már igazi és az itt leírtakat elhomályosító momentumok is napvilágot látnak. De lehet, hogy csak ennyi a történet.

Más ügyek

Jónéhány felvetésre és továbbgondolásra érdemes témával találkozhattunk még az utóbbi hetekben, de ezek közérthető kifejtését a rovat terjedelme most nem teszi lehetővé. Így most csak megemlítem: újra van iskolatej, de (az előzőek analógiáján) nem úgy és nem mindenütt és nem akkor… A Pick szalámi letéteményese, a Pick Rt. vajon maradhat-e nemzeti tulajdonban, vagyis a Bábolna Agrárholding Befektetési Rt. vagy egy amerikai óriáscég tömi-e ki a mostani tulajdonos és eladó erszényét? Ha igen, kinek a pénzével és milyen valódi célokkal?

S, hogy a bevezető hungarikum kifejezésénél maradjak, ismét van magyar fokhagyma a piacon, nemcsak Makón csomagolt kínai áru.

Amúgy a parlagfüvet sem ártana irtani, ahogy ez több közleményben megjelent és megjelenik a honi sajtóban.

A fentiekből is látszik, hogy a magyar mezőgazdaság az EU-s csatlakozást követően is nagyrészt még a régi mechanizmusok alapján működik...