Károsítása következtében a termés akár 80-90 %-a is veszendőbe mehet. Kártétele jól ismert, az ún. „férges" alma. A gyümölcsbe furakodott hernyó rendszerint magházig hatoló járatot készít, és ott a magvakat is károsítja. Sok esetben az érintkezési felületen átrágja magát egy másik gyümölcsbe is, így 2-3 almát is tönkretesz egyetlen hernyó. A megtámadott alma a fejlődésben megáll, lehullik. Az almán kívül a dióban okozhat nagy károkat.

Az almamoly imágó 9-12 mm hosszú, nyugalmi állapotban a szárnyak tetőszerűen helyezkednek el. Elülső szárnyai szürkésbarnásak, harántcsíkoltak, csúcsukon egy-egy bronzszínű folt (tükörfolt) látható.

Évente 2 nemzedéke fejlődik hazánkban. A kifejlődött lárvák telelnek a gyümölcsfák kéregrepedéseiben, gyümölcstároló helyeken. Tél végén bebábozódik, majd április végén, május elején megjelennek az imágók (lepkék). Az első nemzedék rajzása május közepétől július elejéig tart, a második nemzedék rajzása pedig július második felétől tart kb. 1,5 hónapon át. A két nemzedék rajzása sokszor összefolyik, azokat elhatárolni egymástól nem lehet. A kártevő szaporodási ciklusa nagymértékben függ a környezeti viszonyoktól, mint pl. az alma fajtája, a terület égtáji fekvése, időjárási viszonyok, stb. Elszaporodásának a száraz, meleg időjárás kedvez. Ha nem megfelelőek a körülmények, akkor a lárvák egy része (akár 90%-a is) diapauzába vonulhat, ami azt jelenti, hogy ebben a nyugalmi állapotban tölti az egész évet, és csak a következő év tavaszán-nyarán fejlődik tovább. Kedvező környezeti tényezők esetén viszont bábbá alakulnak.

Az almamoly fejlődési menetét áttekintve láthatjuk, hogy május közepétől a vegetáció végéig bármikor történhet károsítás. Az eredményes és költségkímélő védekezés alapfeltétele az, hogy nem menetrendszerűen permetezünk, hanem figyelemmel kísérjük az ültetvényben az almamoly fejlődését. Erre jelenleg a szexferomon csapdák használata az elterjedt és ajánlható megoldás. A szexferomon csapdák a nőstény lepkék csalogatóanyagát tartalmazzák, ezzel vonzzák az almamoly hím egyedeit. A csapda csalogatóanyagát a szél juttatja el a hím lepkékhez, ezért működését számos külső tényező (mikroklimatikus viszonyok, szélirány, növényzet) befolyásolja. A megbízható eredmény miatt legalább két csapdát használjunk. Néhány naponta jegyezzük fel, hány lepkét fogott a csapda. Amikor a veszélyességi szint (5 db lepke/hét) fölé emelkedik a befogott hímek száma, akkor védekezni kell.

Az almamoly ellen felhasználható készítmények:

A hagyományos növényvédelem során a következő hatóanyag csoportú szerek közül választhatunk: A szerves foszforsavészterek, az inszekticid karbamátok és piretroidok: széles hatásspektrumú készítmények, az imágók és a kikelő lárvák ellen hatékonyak. A foszforsavészter és a karbamát hatóanyagú szerek közül a legtöbb viszonylag hosszú hatástartamú., a permetezést a tömeges lárvakelés idejére kell időzíteni. A klórozott szénhidrogének almamoly elleni hatása közepesnek mondható, inkább a levéltetvek és levélaknázó molyok elleni hatásukkal tűnnek ki. A lárvák és az imágók ellen is használhatók. A piretroid hatóanyagú készítmények gyakori használata esetén a takácsatkák és a vértetvek nagyon elszaporodhatnak, ezért használatukat évi 1-2 alkalommal az almaszedés előtti időszakra időzítsük. Ekkor kihasználhatjuk rövid élelmezés-egészségügyi várakozási idejüket.

1.) Legtöbb ide tartozó szer piros besorolást kapott, vagyis az integrált növényvédelem során csak a Növény és Talajvédelmi Szakszolgálat felügyelőjének írásos javaslatára használhatók fel. Néhány sárga besorolású szer van közöttük, melyet *-al jelölök. Ezek a készítmények a szőlő és gyümölcsös integrált védelmében korlátozásokkal használhatók.

• Szerves foszforsavészter hatóanyagú szerek: Basudin 600 EW*, Bi 58 EC, Danadim 40 EC, Dimecron 50, Ekalux 25 EC, Fyfanon EW*, Hostathion 40 EC, Imidan 50 WP, Metil-Cotnion 25 WP, Ofunack 40 L, Penncap M, Parashoot CS, Pyrinex 48 EC, Pyrinex 25 CS, Reldan 40 EC*, Rogor L-40 EC, Safidon 20 EC, Sinoratox 40 EC, Sumithion 50 EC, Suprathion 20 EC, Ultracid 40 WP, Ultracid 40 EC, Unifosz 50 EC, Zolone 35 EC*

• Inszekticid karbamát hatóanyagú szer: Lannate 20 L, Orion 30 EC

• Piretroid hatóanyagú szerek: Bestseller 100 EC, Bulldock 25 EC, Chinetrin 25 EC, Chinmix 5 EC, Chinmix 5 SC, Chintop, Cymbus 10 EC, Cyper 10 M, Cyperil 10 EC, Cyperkill 25 EC, Cyren EC, Danirun 11 EC, Danitol 10 EC, Decis 2,5 EC, Decis WST, Fendona 2 EC, Fendona 10 EC, Karate 2,5 WG, Karate Zeon 5 CS, Sumi-Alfa 5 EC, Talstar 10 EC, Ripcord 20 EC, Sherpa

• Kombinált hatóanyagú szerek: Alpha Combi, Enduro 258 EC, Chintop, Nurelle D, Decis Quick (piretroid + szerves foszforsavészter); és Judo (piretroid + inszekticid karbamát)

• Klórozott szénhidrogének: Thiondan 35 EC, Thionex 35 EC*

• Egyéb hatóanyagú szerek: Actara 25 WG*, Bancol 50 WP*, Bancol 500 SC*, Calypso 480 SC*, Mospilan 20 SP*, Trebon 30 EC

2.) A következő készítmény csoport nagy szerepet kap a környezetkímélő, integrált védekezésben, valamint a biotermesztésben. Lényegük, hogy a hasznos élő szervezeteket (az almamoly parazitáit, és természetes ellenségeit) megkímélik. A Bacillus thuringiensis hatóanyagú készítmények a lárvák ellen hatnak. A juvenil-hormon hatóanyagú szerek a tojásból való kikelést akadályozza meg, ezért a rajzás elején kell kijuttatni. A kitinszintézisgátló készítmények szintén a tojásból való kikelést gátolják, illetve a fiatal lárvákat pusztítják. Hosszú hatástartamúak. Hatásuk akkor a legjobb, ha a lepkék tojásaikat a már kezelt felületre rakják. Az itt felsorolt szerek zöld besorolást kaptak, vagyis az integrált növényvédelemben korlátozás nélkül felhasználhatók.

• Bacillus thuringiensis hatóanyagú készítmények: Dipel, Dipel ES, Bactucid P

• Juvenil-hormon hatóanyagú szer: Insegar

• Kitinszintézisgátló készítmények: Alsystin 25 WP, Cascade 5 EC, Dimilin 25 WP, Match 50 EC, Ekos 100 EC, Nomolt 15 SC, Runner 2 F, Rimon 10 EC

• Egyéb hatóanyagok: Avaunt 150 SC, Steward 30 DF

Megfelelő módon és időben alkalmazva minden hatóanyag típussal jó eredményt tudunk elérni, de a jó permetezőgép, és a jó kijuttatás technika feltétele eredményességünknek, különösen a kitinszintézisgátló készítmények esetében.

Az almamoly kártételének megakadályozására a sok szer közül körültekintően válasszunk az előnyök és hátrányok ismeretében.