Persze ez az adottság csupán egy része a gazdálkodás egészének, hiszen a csapadékviszonyok – a csapadék mennyisége és eloszlása – itt is okozott gondokat az elmúlt években. Birkás Gyula mezőgazdasági termelésre – gabonafélék és szántóföldi zöldségnövények – alapozott üzleti vállalkozása azonban csak az adottságok miatt még nem működne. A növényvédelmi és munkavédelmi üzemmérnök szakember – üzlettársával, Régi János gépész és energiagazdálkodási szakmérnökkel – módszeresen alakította ki a Carota Bt. termelési szerkezetét és építette fel üzleti arculatát. Birkás Gyula viszi a vállalkozásban a termesztési és üzleti vonalat, Régi János pedig a teljes műszaki háttérért felelős. A tulajdonostársakról elmondható, hogy teljes harmóniában dolgoznak. Részt vesznek a Nemzeti Kutatásfejlesztési Programban a Gödöllői Műszaki Intézettel közösen, az Oktatási Minisztérium szervezésében. Ennek nyomán a gazdaságban gépkísérletek folynak, továbbá minden évben itt kerül sor a sárgarépa országos fajtakísérletekre. Rendszeresen fogadják a Kertészeti Egyetem és a Kecskeméti Kertészeti Főiskola hallgatóit, hiszen azok talán itt, az ország legnagyobb gyökérzöldség termelő gazdaságában tehetnek szert a legtöbb, ezzel a szakterülettel kapcsolatos ismeretre.

A szövetkezeti szférában gyűltek a tapasztalatok

A Vas megyei Oszkó községből elszármazó Birkás Gyula Kőszegen, a mezőgazdasági szakközépiskolában tanult, majd a Keszthelyi Agráregyetemen szerzett diplomát. Felesége révén került Székesfehérvárra – amit nem bánt meg –, és a Vörösmarty téesz felsőszintű termelésirányítójaként dolgozott 1992-ig. Úgy fogalmaz, hogy a növényvédelmi munkát szereti és érti is leginkább, ami nem elhanyagolható a választott üzleti profil mellett. A jó adottságú szövetkezet az élet iskolájának kiváló tanára volt – összegzi az ott eltöltött időszakot –, hiszen ott a nagyüzemi zöldségtermesztés szinte minden szakmai fogásával megismerkedhetett. Sárgarépa, petrezselyem, zeller, karalábé, fejes és kelkáposzta, mák, karfiol, cékla szerepelt a vetésszerkezetben, 20-100 ha nagyságrendben. Ezek a zöldségek esetében olyan méretek, ahol már nem szabad technológiai hibát véteni, mert az végzetes károkozással járhat. Tanulni viszont annál többet lehetett, mert minden évben más és más problémával kellett szembesülni e kényes kultúrák esetében.

1992-ben, a Carota Bt. létrehozását követően olyan földterületeket kellett keresni, amelyek jól kondicionáltak és öntözésre alkalmasak, hiszen a tervekben értelemszerűen a gyökérzöldség termesztés lett a fő profil. A vállalkozás szempontjainak leginkább Soponya térsége és az ott vásárolható/bérelhető földterületek feleltek meg, ahol 60 ha-on indult a gyökértermelés. 1997-ben a helyi téesz által felkínált 3 ha-os telephely egyik felét sikerült megvásárolni, a területeket növelni, ahol a vetésváltás szakszerűsége érdekében már a gabonaféléket is be kellett vonni a termelésbe.

Profilhoz igazított, módszeresen felépített műszaki háttér

A saját, a bérelt és a dolgozói tulajdonban lévő földterületekkel együtt mintegy 500 ha területen folyik a gazdálkodás Soponya határában. A vetésszerkezet kialakításában továbbra is döntő szempont a zöldségfélék kiszolgálása. 150 ha gyökérzöldség – sárgarépa, petrezselyem, pasztinák –, 80 ha zöldborsó, 55 ha hibrid kukorica, 150 ha árukukorica termesztése, a maradék területen pedig búzatermesztés folyik. Természetesen a kultúrák nagyságához és a feladatokhoz méretezett géppark szolgálja ki a termesztést úgy, hogy lehetőleg minden technológiai folyamatot a legoptimálisabb időpontban lehessen elvégezni. Az erőgépek sorában 2 db JD, 2 db FENDT és 5 db MTZ traktor teljesít szolgálatot, míg a gabona betakarításhoz egy kiváló műszaki állapotú JD kombájn áll rendelkezésre. A talajmunkákat Pöttinger váltva forgató eke, SHV gyűrűshenger, Unimat kombinátor, KNX F tárcsás borona, SZL-3 kultivátor és Rumpstad bakhátkészítő végzi. A munkagépek között korszerű és a kertészeti munkákat is kiszolgáló gépek „tömege" található, mint a Monosem kukorica vetőgép, Lajta-32 gabonavetőgép, Agricola szemenkénti aprómag vetőgépek. Utóbbiak a nagy precizitást követelő gyökérzöldség vetéseknél jutnak szerephez. A Hardy Commander légzsákos permetezőgép munkája nélkül ma már szinte elképzelhetetlen a lombvédelem, aminek fontossága a zöldségféléknél külön említést érdemel. A gyökér betakarításhoz használt – szakszerűen átalakított – E-682-es burgonyakombájnok talán az országban egyedüliként vannak ilyen nagy számban jelen, de kiválóan megoldják a feladatot. Szépen dolgozik a 2 darab dán ASA-LIFT répabetakarító gép is, amelyek a friss piaci répát szedik ki. Mindezek mellett említést érdemel egy Manitou és egy UNC-200 rakodógép, a két pótkocsis IFA szerelvény és a szállítási feladatok ellátásához további pótkocsik.

A raktárral együtt 750 m˛ alapterületű gépjavító műhely, valamint a 2.000 m˛ ikerszín mellé néhány évvel ezelőtt két síktárolót épített a társaság – öszszesen 2.520 m˛ alapterülettel –, így a saját termények tárolása mellett bértárolásra is mód nyílik. A tárolók mellett egy üzemképes Bábolna szárító segíti a mintegy 15.000 t éves saját gabonatermés szárítását és biztonságos minőségtartó tárolását.

Az öntözés szerepe kiemelkedő fontosságú

A kertészeti tevékenységben a víz szerepe sokkal fontosabb, mint az egyéb kultúrákban, mondja Birkás Gyula. Éves szinten a természetes csapadék mennyiségétől függően 10-150 mm mesterséges vízpótlásra van szükség. Az öntözéssel már a biztonságos kelést is segíteni kell a gyökérzöldségeknél. A kényes – nagyon alacsony ezermagtömegű – aprómagok esetében a cserepesedés megakadályozására is az öntözés jelent megoldást. Ezért ezt a fontos munkát csak nagy üzembiztonságú, korszerű öntözőgépekkel lehet jól végezni. Ennek érdekében a Carota Bt. alaposan felszerelkezett, hiszen a 4 db Bauer öntöződob mellett egy barázda vezérlésű 300 m-es, egy antenna vezérlésű 420 m-es és egy huzal vezérlésű 750 m-es Valmont lineár típusú öntöző berendezés üzemel. Az öntözőgépek eredményes működtetése érdekében még arra is hajlandóak voltak, hogy a tábla közepén húzódó elektromos vezetéket saját költségen a tábla szélére áthelyeztessék. Az öntözőgépeknél – ugyanúgy, mint a többi alap- és célgépnél – is fontos szempont, hogy olyan emberek dolgozzanak vele, akik értik a működését és megbecsülik a berendezést. Szerencsére a 12 alkalmazott szinte mindegyike ilyen munkatárs, ezért a gépek időtállóak és jó műszaki állapotúak.

A víz rendelkezésre áll, a közeli Malom csatorna és Nádor patak vizét fogják fel, majd szakszerűen tározóba terelik. Onnan öntözőrendszereken jut el a táblák felhasználási helyeire. Kiépített rendszer ez, szivattyúkkal, hidránsokkal, annak érdekében, hogy a víz mindig rendelkezésre álljon, és a szárazság soha ne okozhasson visszafordíthatatlan folyamatokat, jelentős károkat.

A gyökérzöldségek termesztése negyedszázados saját tapasztalatok alapján folyik

A Carota Bt. jelenleg a Fevita Hűtőipari Rt. legnagyobb, illetve a Globus Rt. bajai gyárának a kizárólagos beszállítója. Ugyancsak mintegy 1.000 t sárgarépa jut Albertirsára, a Mirsa Rt.-hez, valamint a Kalocsai Fűszerpaprika Rt. is a biztos vevők sorába tartozik. Az idei évben 6-7.000 t sárgarépát, 1.000 t petrezselymet és 500 t pasztinákot kell feltétlenül megtermelni – számolja össze a teljesítési kötelezettségeket Birkás Gyula. A feladat teljesítéséhez a körülmények részben adottak, a hiányzókat pedig a szakember az elmúlt évtized felhalmozott ismereteiből teremti meg. Azért a gyökérzöldség növények a kiválasztottak, mert ezek kevés kézimunkaerőt igényelnek, iparszerűen termelhetők és tisztességes profitot hoznak. Megvásárolták a legjobb célgépeket a minőségi munka érdekében. Elég csak a helyesen megválasztott vetésmélységre gondolni. Ha túl mélyre kerül az igen kényes aprómag, akkor nem kel ki, ha túl sekélyre, akkor a száraz talajfelszín miatt elveszti kapcsolatát a nedves közeggel, és elpusztul. Persze ezen kívül számos finoman kimunkált művelet – szakmai titok – segíti a növények fejlődését és védelmét. Ilyen pl. a perisztatikus pumpával végzett talajfertőtlenítés a talajlakó kártevők ellen, amely az Agricola vetőgép kiegészítő elemeként működik, és nélkülözhetetlen az egészséges répatest kialakulása érdekében. Vagy például a zöldfejűségre hajlamos, de egyébként jól termő fajtákat szakszerű töltögetéssel kell megvédeni az elértéktelenedéstől. A megfigyelésekre alapozva szinte minden évben történik némi változtatás az egyébként jól dolgozó gépeken, amit a gyártó képviselői is nagy érdeklődéssel fogadnak és hasznosítanak.

A magasabb tartományban ingadozó termés a jellemző

Ősszel már minőségi talajmunkákkal kell megalapozni a tavaszi kedvező talajállapotokat. Igaz, egyéb megfontolások miatt az elővetemény általában kukorica, de a technikai megoldásokat ennek megfelelően alakították ki. E technológia lényege, hogy a szármaradványokat igen precízen kell „eltüntetni" – Maschio szárzúzóval –, annak érdekében, hogy azok a tavaszi vetésig teljesen megsemmisüljenek. Ezután természetesen kétszeri nehéztárcsázásra van még szükség, a váltva forgató ekével történő szántásig. 130.000 kikelt növény kell hektáronként ahhoz, hogy komolyabb termés legyen petrezselyemből. Minden évben érezni kell, hogy milyen vetési és kelesztési taktikával lehet ezt elérni. Lehet, hogy a folyóméterenként kivetett ötven mag is sok, és lehet, hogy a 60 is kevés, mert olyanok az évjárat éghajlati viszonyai. Nincsenek sablonok, biztos praktikák, de a rutin jól jön – árulja el a mások számára megfejthetetlen titkot Birkás Gyula. Petrezselyemből csak 25 t termést lehet biztonságosan tervezni, persze ennél több is lehet. Sárgarépából volt már 100 t/ha feletti termés is, de 60 t/ha tervezhető. Tudni kell persze, hogy a gyökérzöldségeknél a költségek általában az árbevétel felét teszik ki, tehát magasak. Zöldborsóból az idei évben akár 7 t/ha is teremhet, amilyen jó képet mutat az öntözött állomány. – A költségek tekintetében minden kultúránál nagyon alapos és megfontolt módon kell eljárni, vagyis szó szerint gazdálkodni kell a költségekkel – fogalmaz Birkás Gyula.

Pályázatokon nyert pénzek segítik a fejlesztéseket

A Carota Bt. a hitelfelvételtől ma is idegenkedik, pontosabban – jól megalapozott gazdaság lévén – már nem is szorul ilyen költséges termelésfinanszírozási megoldásra. Ilyenkor szívesen idézi fel oszkói nagyapja hitelek nélküli gazdálkodói gyakorlatát Birkás Gyula. Nem így gondolkodnak azonban a pályázatok tekintetében, aminek ékes példája a telephelyen és környékén éppen most folyó szilárd burkolatú üzemi útépítés, amely a Sapard-pályázaton nyert 48 milliós beruházás. 70 milliót meghaladó öntözési beruházások voltak az elmúlt években is, ami azt bizonyítja, hogy figyelik a lehetőségeket és pályáznak, ahol jó eséllyel lehet. A telep mellett további 15 ha megvásárlásával nőtt a terület, amelynek bekerítése után talán egy hobby vadaskert jöhet létre. További Sapard-támogatásokra is pályáztak, amiből még egy lineár berendezést és ekét vásárolnának. Ha nem sikerül, akkor az AVOP következik, új erővel és nagyobb igénnyel.

Elvekre épülő környezetbarát szempontok

Birkás Gyula közgazdasági végzettségű felesége végzi a cég gazdasági irányítását. Számára nem idegen ez a szakterület, ami kibővült a pályázati lehetőségek állandó figyelésével és a pályázati munkával. Két lányuk közül a nagyobbik most érettségizett, és a közgazdasági pályára készül, a kisebbik a közgazdasági szakközépiskolát végzi.

Birkás Gyula a pedagógus, az orvos munkáját és a környezetgazdálkodói tevékenységet helyezi a többi, persze nem nélkülözhető szakma fölé. Utóbbi részét képezi a mezőgazdaság és az ott végzett munka. Véleménye szerint e három terület alá kell rendelni az öszszes többit, hiszen hosszú távon az élet és a minőségi lét kialakításában vezető szerepet játszanak. És itt a saját szakterületét említi, mert egészséges élelem és ivóvíz nélkül nem lesz élet. Ezzel a gondolattal a különösen profitcentrikus iparnak szeretne üzenni. Mert sok tekintetben a mezőgazdaság is környezetszennyező, de a szakma elitje már belátta, hogy a következő generációk védelme érdekében a természetet nem szabad tovább terhelni, pusztítani. Gazdaportrénk szereplője éppen ezért az üzleti és személyes kapcsolatokban is pacifista nézeteket vall. Nem veszekszik, ingyen mérlegel és tárol a környező gazdáknak, és a jó kapcsolatok kialakításában érdekelt. Könnyen cserélte el a szomszédos földtulajdonosokkal a társaság földjeit a táblásítás érdekében is, ami a szimpátia jele a társak részéről.

Birkás Gyula a bt. üzleti vállalkozás jellegét hangsúlyozza, ami magas szintű, valóban mérnöki gondolkodásra alapozott munkát igényel. A termelés – ami nagyon komoly szakmaiságot feltételez – csak egy része a vállalkozásnak, hiszen mellette sok mindent kell még tenni a színvonalas üzletmenet érdekében. Többek között kapcsolatokat kell ápolni, értékesíteni, pályázni, és a belső-külső kapcsolatokban a controlling tevékenység sem maradhat el. Emellett tájékozódni kell a világban, az üzleti életben, szóval időnként nagyon rövidnek bizonyulnak a napok, ha még a család dolgaival is foglalkozik az ember, de szerencsére az esti 40-50 km-es kerékpározás a legmegterhelőbb nap stresszét is feloldja – zárja a területbejárással egybekötött beszélgetést Birkás Gyula.