Történet, előfordulás

A leggyakoribb betegségek közé tartozó kórképekről van szó, amelyek világszerte széles körben előfordulnak.

Kóroktan

Az ebbe a körbe tartozó betegségek kórokozójának rendkívül sokféle törzse különböző betegítőképességgel bír.

Van köztük az ember, ill. az állatok bélcsatornájában előforduló teljesen ártalmatlan törzs is, de előfordul olyan is, amely bizonyos hajlamosító hatásokra vált ki megbetegedést.

A baktériumsejt felületén a csillók és egyéb felületi képletek szerepe nagyon fontos, hiszen ezek segítségével tudnak a bélnyálkahártya felületén megtapadni. Másik fontos tulajdonságuk, hogy különböző típusú toxinokat (enterotoxinok, verotoxinok, endotoxinok, citotoxinok) is képesek termelni, amelyek a bélnyálkahártya víz- és sóáteresztő-képességét megváltoztatják, a vérereket károsítják vagy a vérbe kerülve toxikus sokkot is okozhatnak.

A kórokozó baktériumot a szokványos fertőtlenítőszerek, a szárazság, a savas kémhatású környezet elpusztítja, de a gyakorlatban a baktériumhordozó állatoktól a környezet visszafertőződik, a megfelelő higiénés körülmények tehát csak visszaszorítani képesek a kórokozót.

Járványtan, kórfejlődés

A fogékony állatok fertőződése a baktériumhordozó anyaállattól vagy alomtársaktól közvetlenül vagy közvetett úton következik be a születés utáni órákban, napokban. A megtelepedett kórokozók aztán a különböző hajlamosító hatásokra alakítják ki a kórokozó törzsre jellemző tüneteket.

Tünetek

Az újszülött malacok kólihasmenése esetén a születés után néhány nappal a malacokon bágyadtság, étvágytalanság figyelhető meg. Nyálkahártyáik sápadtak, bőrük szürkésfehér, füleik, végtagjaik hidegek, szemük beesett. Bélsaruk sárgás színű, vízszerű, tartási helyükön nedves foltok, tócsák árulkodnak a súlyos hasmenésről.

A választott malacok kólihasmenése a választás körüli időszakban jelentkezik, hasonló tünetekkel, mint az előzőekben leírt forma. A különbség annyi, hogy a bélsár sötétebb, általában szürkés színű, és a kiváltó ilyenkor az átmenet nélküli takarmányváltás, a nagy fehérjetartalmú, ízletes, könnyen bomló takarmány etetése.

Oktanilag hasonló, de tüneteiben az előzőektől eltérő a malacok kóli-ödémabetegsége.

Ezt a betegséget ún. verotoxint termelő E. coli törzsek okozzák, többnyire a választás körüli-utáni időszakban, de akár süldőkben is kialakulhat jóval a választás után, ha a kiváltó okok – stressz, átmenet nélküli takarmányváltás – mint hajlamosító tényezők fennállnak. A verotoxinok felszívódása miatt (a toxin érfalkárosító hatása) testszerte ödémák alakulnak ki, ami az agy- és gerincvelő érintettsége folytán petyhüdt bénuláshoz vezet.

Többnyire a legjobban evő, legfejlettebb malacok betegszenek meg.

A tünetek többnyire hirtelen jelentkeznek. Sokszor lehet tapasztalni, hogy a láztalan beteg malac egyre súlyosbodó légszomj és elgyengülés után váratlanul elpusztul. Gyakoribb, hogy a szemhéjak duzzadtak, a szemek kidülledtek. A malacok nem esznek, járásuk ingadozó vagy hasukon feküsznek, később fel sem tudnak kelni, tehetetlenül kapálóznak.

A fülek és a has alja sokszor kékesvörös színű (keringési elégtelenség), az ilyen malacok hangja elváltozott, rekedt, nem egyszer már hangot sem tudnak kiadni. Gyakoriak a légzési nehézségek is.

A betegség rendszerint olyan gyorsan zajlik le, hogy nincs is idő a klasszikus tünetek kialakulására, de az elhúzódó esetekben hasmenés is kialakulhat.

Kórbonctan

Az elhullott kóli-hasmenéses malacok szeme beesett, gyomra alvadt tejjel telt, a bélcsatorna nyálkahártyája kipirult, nyálkás. A belek kitágultak, faluk petyhüdt, nagy mennyiségű, híg, sárgásszürke folyadékot tartalmaznak. Olykor a bélfodri nyirokcsomók is duzzadtak, nedvdúsak. A kóli-ödémabetegség esetén szembetűnő a bőr alatti kötőszövet, a gyomorfal, a tüdő vizenyős duzzanata, a savós testüregekben sűrű sárgás vagy vörhenyes színű folyadék jelenléte, és nagyon jellegzetes a bélfodri nyirokcsomók és a vastagbélfodor kocsonyás duzzanata.

Védekezés, megelőzés

Az E. coli okozta kórképek gyógykezelésében sarkalatos elem az azonnal megkezdett megfelelő antibiotikummal történő gyógykezelés (szopós malacok esetén folyadék- és elektrolitterápia is!) és – a választott malacok esetén – a koplaltatás, ill. takarmánycsökkentés.

A diéta könnyen emészthető, kis fehérjetartalmú takarmánnyal (pl. pörkölt árpa, főtt krumpli) folytatódjék, majd fokozatosan, kb. egy hét alatt kell visszatérni az eredeti összetételű takarmányhoz. A gyógykezelés alatt gondoskodni kell a bőséges folyadék- és ásványi só pótlásról, de hasznos pl. az aktív szén etetése és kamillatea itatása is.

A megfelelően megválasztott terápia hatására a hasmenéses malacok általában gyorsan gyógyulnak, de olykor a leggondosabb kezelés sem tudja megmenteni azokat. Az ödéma betegség gyors és progresszív lezajlása miatt viszont – a következetesen végrehajtott kezelés ellenére is – a gyógyulás ritka, és olykor csak hosszadalmas lábadozás után következik be. Ebben az esetben a reális cél a tüneteket még nem mutató falkatársak megelőző kezelése lehet.

A megelőzésben a legfontosabb a választás vagy malacvásárlás előtti, körüli és utáni következetes malactakarmányozás (fokozatos átmenet az adagot és az összetételt illetően, gyakoribb, kisadagos etetés), az ivóvíz savanyítása (pl. ecettel), ill. a takarmány vagy ivóvíz gyógyszeres kezelése 1-2 héten át vagy esetleg probiotikumok (hasznos bélbaktériumok) adása. Lehetőség van a kocák vemhesség alatti vakcinázására is, ami nagymértékben lecsökkenti a betegségek előfordulását, ha a malacok a fialás kezdetén elegendő föcstejhez jutnak.

Közegészségügyi jelentőség

Az E. coli baktériumok emberben is okozhatnak emésztőszervi, húgyúti kórképeket, de ezek rendszerint más típusúak, azaz nem zoonotikus kórokozók. Az ember vérzéses vastagbélgyulladásának és vérsejtszéteséses veseelégtelenségének kórokozója viszont lehet állati (nyers tej, marhahús, esetleg sertés-) eredetű is.