A törökbálinti petárdás raktár levegőbe röpülését csak megemlítem, hisz elég baj volt az áldozatoknak, sérülteknek és a környék lakóinak. Tágabb környezetünk, vagyis az ország sem maradt ki a politikai petárdázásból. Az MDF megosztott tábora még ki sem heverte az uniós választási sikerük utóhatásait, a koalíciónak miniszterelnöki segédlettel sikerült úgy beélesíteni a kormányválságot, hogy az kormányváltássá fajult.

Utóbbit ki sejthette volna, amikor az FVM internetes portáljára augusztus 5-én feltett híradást olvasta: „Kedvező a magyar vidék, a mezőgazdaság helyzete – mondta Medgyessy Péter miniszterelnök szerdán Budapesten, a kormányülést követő sajtótájékoztatón azt követően, hogy megtárgyalta földművelésügyi miniszter jelentését a mezőgazdasági termelésről. Idén kétszer annyi búza termett, mint tavaly, a teljes gabonatermés pedig a tavalyi 8,7 millió tonna után idén a becslések szerint a 15 millió tonnát is megközelítheti. Ezek az eredmények a tudatos beruházás-politikának, a jelentős hiteleknek, az európai uniós csatlakozásból eredő támogatásoknak köszönhetők, illetve annak, hogy a korábban felgyülemlett adósságok jelentős részét rendezték – mondta a miniszterelnök.

A gabona jövedelmezősége 40 százalékkal növekedett az előző évhez képest. Emelkedett a felvásárlási átlagár is, 17 ezer forintról mintegy 25 ezer forintra – tette hozzá. Az EU-csatlakozás a magyar gazdálkodók számára növelte a termelési és az értékesítési biztonságot – közölte a kormányfő.

Annak érdekében, hogy az állattartók is kedvezőbb helyzetbe kerülhessenek, a kormány arról döntött, hogy azok a gazdák, akik abraktakarmányukat az aratást követően szerzik be, a beszerzés felére ötven százalékos hitelt és kamattámogatást kaphatnak.

Németh Imre földművelésügyi miniszter ezt azzal egészítette ki, hogy azok az állattartók kaphatnak támogatást a kormánytól éves takarmányszükségletük 50 százalékáig, akik az aratás befejezését követően közvetlenül vásárolják meg abrakszükségletüket, és azt közraktárban helyezik el. Így hathónapos futamidőre 50 százalékos kamattámogatást kaphatnak, továbbá 20 forintos hetenkénti és tonnánkénti tárolási támogatás is jár nekik – mondta az agrárminiszter. E lépést az Európai Unió illetékeseivel is egyeztették.

Átlagon felüli átlag

Egy ugyanitt található 16-i híradás még szélesebb körből merített: „Az agrártárca felmérése szerint kukoricát több mint 1,2 millió hektárról takarítanak majd be a gazdálkodók. Az átlagtermés előreláthatólag 6,5 tonna körül alakul majd hektáronként, a várható össztermés pedig elérheti a 8 millió tonnát. A napraforgó termésátlagát hektáronként a szakértők 2,3-2,4 tonnára teszik. Ebből a növényből mintegy 480 ezer hektár van az országban. Cukorrépából mintegy 45 tonnás termésátlag lehet országosan a tárca becslése szerint. A jó termést a miniszter elsősorban a jó időjárással magyarázta, de hozzátette, hogy a jó hozamok eléréséhez megfelelő technológiai háttér és gépi kapacitás is szükséges volt, és ennek megteremtésében az agrárkormányzat is közreműködött.

A miniszter tájékoztatott arról, hogy a malmi búzát jelenleg országosan 22-24 ezer forintért vásárolják tonnánként, míg a takarmánygabona ára 18-22 ezer forint tonnánként. Németh Imre szerint a jó termésnek köszönhetően a gazdálkodók bevétele ebben az évben 100 milliárd forinttal is több lehet, mint tavaly. A miniszter utalt arra, hogy az uniós gabonaintervenció november 1-jén kezdődik, a tonnánkénti ár pedig jelenlegi árfolyamon számítva 25 400 forint tonnánként. Németh Imre megjegyezte azt is, hogy az intervenciós raktárakra szóló pályázat első része lezárult, amelynek nyomán 1,7 millió tonnás raktárkapacitást ajánlottak fel a gazdálkodók. Ezt a pályázatot a minisztérium szeptember 30-ig meghosszabbította.

Egy 19-i híradás pedig már a megyei földművelésügyi hivataloknak az akkori állapotnak megfelelő, a nyári betakarítású szántóföldi növények aratását elemző felmérése eredményét foglalta táblázatba.

Vetőmag

Az aratási eredmények fajtánkénti értékelését követően rögvest aktuálissá válik az őszi vetés megtervezése és előkészítése, amelynek jelentős eleme a vetőmag. Vetőmag Szövetség és Terméktanács a Magyar Mezőgazdaság augusztus 4-i számában tette közzé ezzel kapcsolatos állásfoglalását. Eszerint a VT tonnánként 63 040 forintos áfa mentes áron határozta meg a 2004. évi értékesítési szezonra az összes őszi kalászos faj II. fokú, fémzárolt, csávázott vetőmagjának végfelhasználói irányárát.

Mivel az idén megváltozott a vetőmagtörvény és annak végrehajtási rendelete, nem árt, ha résen van a felhasználó. Egyrészt ezen a nyáron, őszön már minden olyan fajta vetőmagja forgalmazható Magyarországon is, amely az EU fajtalistáján szerepel. Azonban vásárlás előtt érdemes megfontolni, hogy jónéhányukat hazánkban még nem próbálták ki, ismeretlen a terméskilátásuk és növény-egészségügyi állapotuk, időjárási hatások iránti érzékenységük.

Emellett a mag csírázóképességére is érdemes odafigyelni. Ugyanis megszűnt a vetőmag tételek időbeli érvényességének adminisztratív kijelölése, a címkén csak a minősítés dátuma szerepel. Az új rend szerint egy vetőmag addig forgalmazható, amíg annak minősége megfelel az aktuális határértékeknek. No ennek ellenőrzése nem egyszerű, vagyis a vetőmagot, mint bizalmi árut célszerű az ismert fajtákból és ismert forgalmazóktól megvenni.

Az sem árt még fizetés előtt megnézni, hogy milyen csírázási százalékot adtak meg a bizonyítványon, mert bizony a nálunk eddig megszokott 90 százalékkal szemben uniós körülmények között a 85% is megteszi.

Láncreakció

A Népszava augusztus 7-i számában érdekes megnézni, hogy a nemzetközivé lett kereskedelmi élet és áruválaszték mit tud kezdeni a hazai termékekkel. A tét igen nagy, hisz termelési lehetőségeink forognak kockán. Az idézett tanácskozáson Szanyi Tibor, az FVM államtitkára egy asztalhoz ültette nagy multinacionális cégek és magyar kereskedelmi hálózatok (Auchan, CBA, Coop-Hungary, Cora, Metro, Spar és Tesco) valamint a szakmai és érdekvédelmi szervezetek vezetőit. Arról tanácskoztak, milyen mértékben vannak jelen a magyar agrártermékek az üzletláncok polcain. A jelenlévők megegyeztek abban, hogy minden ellenkező híreszteléssel ellentétben a hazai áruk adják a választék döntő hányadát.

Néhány (remélhetően őszinte) megállapítás a részvevőktől: Kizárólag akkor importálunk, ha egy bizonyos termék itthon csak nehezen vagy egyáltalán nem lelhető fel. Végleg leálltak például a tejimitátumok forgalmazásával. … Sokan tartottak attól, hogy az uniós csatlakozást követően a régi és új tagországok ugrásra kész kereskedői, termelői elárasztják az országot olcsó termékekkel. Ez eddig legföljebb a tej esetében bizonyult részben megalapozott félelemnek, de ott is megindult egy árkiegyenlítődés. …A kínálat meghatározó hányada hazai alapanyagból készül. A cég a régióban található áruházaiba ráadásul az elmúlt egy év során mintegy 1,9 milliárd forint értékben exportált magyar élelmiszeripari termékeket. Természetesen a fogyasztói igényeket figyelembe véve, a zöldség- gyümölcs szezon meghosszabbítása érdekében a hazai érési időszakon kívül hoznak be zöldséget és gyümölcsöt külföldről.

Csak megfelelő minőségű és csomagolású termék jöhet szóba, hiszen egy nyereségérdekelt cégtől nem lehet elvárni, hogy silány árut tegyen a pultra csak azért, mert magyar.

Szanyi Tibor, az FVM politikai államtitkára kijelentette: a tárca és a hatóságok feladata, hogy felügyelje, illetve az eddigieknél is gyakrabban és szigorúbban ellenőrizze az agrártermékek minőségét függetlenül attól, hogy Magyarországról vagy külföldről származnak-e. Úgy legyen!