Németország szőlőtermő területe 100 ezer ha (1950-ben csupán 50.000 ha volt), ezen 13 borvidék osztozik. A szőlőtermesztés története a Rajna és Mosel folyó partvidékén kezdődött, „természetesen” a római légiósok munkájával, mintegy 2000 évvel ezelőtt.

A terület a szőlő ökológiai igényeit tekintve az északi határt súrolja, a talaj szerkezete alapján itt a szőlőn kívül más növényt szinte nem is lehetne termeszteni. Az adottságokat nézve elég kicsi az esély, hogy a világ legjobb fehérborait itt termeljék. Alkalmanként mégis ezt teszik, „ráadásul olyan zamatos eleganciával, amelyet senki és sehol nem tud utánozni. A titok a két határozottan divatjamúlt összetevő, a cukor és a sav egyensúlyában rejlik.”

Legnagyobb területen Rajnai rizlinget termesztenek, a belőle készült borok gerincét a gyümölcsös savak adják. A fehér fajták közül Rizlingszilvánit és Zöld szilvánit is találhatunk errefelé. A „vöröseket” a Kék oportó, a Pinot noir, a Dornfelder és a Trollingi fajták képviselik. A termesztésre vonatkozó mennyiségi megkötéseket hl-ben adják meg, borvidéktől függően 90-110 hl/ha minőségi bor készíthető. A legutóbbi időkig nem foglalkoztak a mennyiségi korlátozással, a németországi minőségi bortermelők szövetségének (Verband Deutscher Prädikatsweingüter, VDP) köszönhetően azonban a bortörvény már szabályozza a termelést.

Így is minden második palack, a németek által fogyasztott bor külföldről származik. Ezek nagy része az új bortermelő országokból, Ausztráliából, Dél-Afrikából, Chiléből érkezik. Németország emellett jelentős fehérborexportőr. Borfajtái az alábbiak: Qualitätswein mit Prädikat, Kabinett, Spätlese, Auslese, Beerenauslese, Eiswein, Trockenbeerenauslese, Classic, Selection, Landwein, Deutscher Tafelwein.

RHEINGAU

Rheingau kiváló szőlőtermesztési lehetőségei a szokatlan klimatikus tényezőkben rejlenek. A Rajna útja összesen 1320 km, amelynek 35 km-es partvonalát a rizling vidéke alkotja.

A Rajnai rizling valószínűleg „őshonos” volt ezen a vidéken, amelyet a rómaiak után a cisztercita szerzetesrendek telepítettek. Kloster (Kolostor) Eberbach úgy 1000 éve alakulhatott, és egészen 1998-ig a maga 200 ha szőlőtermő területével Németország legnagyobb gazdasága volt. A középkorban az egyházak és nemesek tulajdonában volt a birtokok nagy része, mint például Schloss Vollrads, Graf Eltz, Schloss Schönborn, Schloss Johannisberg.

Ma 1500 gazda foglalkozik a szőlővel, nagy részük kiegészítő tevékenységként. A 3200 ha 82%-án Rizlinget, 10%-án pedig Kékfrankost telepítettek. A terület domborzati viszonyai extrémnek tűnnek egy magyar ember számára. A lejtők dőlésszöge néhol eléri a 70%-ot is! Érdekes technológiákat dolgoztak ki a különös viszonyhoz alkalmazkodva. Van, ahol sínpálya fut a szőlősor mellett, és kiskocsival „engedi le” magát a gazda, másutt a permetezést egy hatalmas csővel oldják meg, amely fentről lefelé „befújja” a növényvédő szert, de van, ahol ez sem segít, és légi permetezésre szorulnak (nem is kis felületen!).

A szőlőtermesztőknek csupán a negyede tartozik valamely szövetkezetbe, a 6 rheingau-i pincegazdaság valamelyikébe. Ők mindöszsze a területek 10%-ával rendelkeznek. Jelentős dilemma számukra, hogy a borvidék a jövőben milyen irányba fejlődhet, hiszen a kis családi gazdaságok, illetve boraik nagyon heterogének.

Érdemes néhány szót szólni a Rajnai rizlingről:

Sokan azt mondják, a rizling ugyanaz a fehérboroknál, mint a Cabernet sauvignon a vöröseknél. A bora aromás, ízletes, fajtakarakteres és kifejező. Erősen illatos, eredetétől és cukortartalmától függően ásvány-, virág-, citrom- és mézaroma érezhető benne. Németország és Elzász legnemesebb szőlőfajtája. Tapasztalatból mondhatom: a legsokoldalúbb is. Részt vehettem ugyanis a Schloss Vollrads által szervezett borkóstolón. Csak rizlinget termesztenek, 25 ha-on, így boraik is kizárólag rizlingborok. Hétféle rizlinget kóstoltunk, és mind a hét más-más jelleggel bírt. Komplett repertoárt jelentettek a szárazbortól az édes, késői szüretelésű borokig. Talán kíváncsiak néhányan, mindehhez milyen áron lehet hozzájutni: egy palack 2003-as száraz rizling (pl. Vollrads Sommer) 7 EURO (1.750 Ft), de egy 0,5 literes késői szüretelésű rizling 30 EURO (7.500 Ft). Az eddigi legdrágább rheingau-i borért egyébként 53.000 DM-et fizetett egy rizling-rajongó, ő egy 1735-ös évjáratú, Johannisbergből származó bort vásárolt a Schönborn Kastély pincéjéből.

A rizling titka a sav és cukor művészi harmóniájában, a szőlő illat- és zamatanyagainak izgalmas keveredésében rejlik, amely egyedül itt, a Rajna völgyében élvezhető igazán.

Forrás: Hugh Johnson-Jancis Robinson: A világ boratlasza. Park Kiadó, 2001.

Marion Aberle: Deutschlands Weinregionen. Societätsverlag, 2000.