A Gabonaszövetség, az FVM és az MVH részéről megjelent előadók és az érdeklődő termelők, kereskedők néha parázs hangulatú eszmecseréje pontosan tükrözte a gabonavertikum mai helyzetét.

Szabó Bálint, a Cipker 95 Kft. gabonaüzletágának vezetője köszöntötte a résztvevőket. Rövid bevezetőjében kiemelte, hogy az EU által biztosított intervenciós felvásárlás rendszere egyrészt megkönnyíti a termelők helyzetét, hisz a fix felvásárlási árral jó támpontot nyújt a termelés tervezéséhez, komoly probléma azonban, hogy ennek az összegnek az elosztását jelenleg még nem tudjuk megoldani. Ez már az első EU-s évben kiderült, hisz a nagy termések – nemcsak hazánkban, hanem a környező országokban is – megmutatták a rendszer gyenge pontjait.

A bevezető után Makay György, a Gabonaszövetség elnöke elmondta, hogy ebben a szezonban már több mint 8 millió tonna kalászos gabona betakarítására került sor, és a kukoricatermés mennyisége is várhatóan meghaladja majd a 8 millió tonnát. Ebből mintegy 1,2 millió tonna búza az a mennyiség, amelynek exportjára a szakmai szervezetek reális esélyt látnak. Igaz, hogy elméletileg kinyílt előttünk a sokak által emlegetett nagy európai piac, a 25 ország – 450 milliós lakosságával – azonban még messze nem bejáratott terület számunkra. A hazai felhasználás és az export után búzából így legalább 1,8 millió tonna vár majd intervenciós felvásárlásra.

Az állatállomány drasztikus csökkenése miatt kukoricából 4 millió tonnánál nagyobb hazai felhasználással nem lehet számolni. Ezen felül az EU-ba várhatóan kb. 1.2 millió tonna, az EU-n kívülre pedig mindössze 300.000 tonna export tervezhető. Sajnos ebben a tekintetben a szintén rekordterméssel „megáldott" USÁ-val kell versenyeznünk, amely a dollár árfolyama miatt igen versenyképes helyzetben van. Az EU-n belül Franciaországgal vetélkedünk, főleg a német import tekintetében, hisz a nagy felvásárló spanyol piac a távolság miatt számunkra nem igazán elérhető. Jelenleg komoly tárgyalások folynak a franciákkal, hogy az EU-n kívüli országok felé közösen harcoljunk ki valamilyen export-visszatérítést, fuvartámogatást, ezek az egyeztetések jelenleg még bizonytalan kimenetelűek. (Igaz, hogy az EU még soha nem szembesült ilyen kukoricatöblettel, ami kb. 7 millió tonnára rúg, búzából pedig 20 millió tonnával sikerült többet termelni, mint amire igény van…) Így az intervenció szinte fő piaccá nőtte ki magát ebben az évben.

A fő gond az, hogy az intervenciós felvásárlás rendszerét nemzeti hatáskörben kell kialakítani, ezzel kapcsolatban nem várhatjuk kívülállóktól a megoldást! Sajnos rengeteg idő elment a nyáron olyan brüsszeli egyeztetésekre, amelyeknek az eredményét a szakmai szervezetek – akiket nem vontak be az előkészítésbe – már előre borítékolták. Nem kaptunk természetesen sem exporttámogatást, sem az augusztusi intervenciós beszállításra lehetőséget. A szabályokat sajnos meg kell ismernünk, és be kell tartanunk…

Még így is várható, hogy intervenció ide vagy oda, a kukoricapiac komoly gondokkal fog küszködni, főleg a Dunától távolabb eső vidékeken. Nincs elegendő raktárkapacitás, a gazdálkodók finanszírozási lehetőségei végesek, és az intervenció átfutási ideje minimum 100 nap – bár az időtartammal kapcsolatban a fórumon sokkal szkeptikusabb vélemények is elhangzottak.

A következő időszakban nagyon fontos lesz szem előtt tartani, hogy a magyar gazdaságoknak nem felesleget kell termelniük, hanem adott piacokat kell megfelelő minőségű termékkel megnyernünk! Ehhez szükség van a megfelelő fajtahasználatra, hisz már a búzatermesztésben nem túl komoly hagyományokkal rendelkező Angliában is definiálták a minőségi búzatermesztés ilyen irányú legfontosabb paramétereit. Hazánkban minden – a genetikai alapok, a természeti adottságok, a hagyományok – adott a kimagasló minőség eléréséhez, csak a rossz beidegződésektől és a középszerűségtől kell megszabadulni.

A fórumon egy közismert Bács-Kiskun megyei gabonakereskedő igen erős kritikával illette az FVM munkáját, és számos észrevétele volt a megjelent intervenciós jogszabállyal kapcsolatban. Nehezményezte többek között azt is, hogy az FVM-et a törvényben nem kötelezi semmilyen határidő arra, hogy a terményt meddig kell befogadnia. Márpedig a kifizetésnek a beszállítást követő 35 napon belül kell megtörténnie! Kíváncsi volt, hogy valójában mennyi a valós raktárkapacitás Magyarországon, és mi az MVH és az FVM közötti kapcsolat, hisz kormányzati szinten az utóbbi időben minden problémát szeretnek az MVH nyakába varrni, mintha a minisztérium nem is lenne érintett a kérdésekben.

Az FVM képviselője a felvetett problémákra valódi válaszok helyett egy ígéretet adott, miszerint a kérdéseket tolmácsolja a miniszter felé. A tárolókapacitás ügyében pontos számadat nem hangzott el, de az igen, hogy igyekeznek a raktárakkal kapcsolatos követelményeket minimalizálni. A honvédségi szükségtárolók – néhány százezer tonna kapacitással – esetleg még használhatók, a MÁV járműjavító csarnokainak ilyen irányú felhasználását szakmailag azonban senki nem támogatta a rendezvényen. Ezek mellett esetleges külföldi elhelyezésről is folynak tárgyalások.

Az MVH Bács-Kiskun megyei Irodájának vezetője a hivatalt ért kritikákkal kapcsolatban szólalt fel, ő megjegyezte, hogy nagyon komoly létszámproblémákkal küzdenek, hisz a több mint 28.000 megyei regisztrált termelő ügyeit 25 hivatalnok intézi.

Függetlenül attól, hogy gyors megoldási lehetőségeket értelemszerűen nem találhattak a résztvevők, a színvonalas rendezvényen sok értékes információval gazdagodhattak.