A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium képviseletében dr. Marton István főosztályvezető előadásában megemlékezett arról, hogy a Magyar Királyi Mezőgazdasági Intézet néven 1924-ben megalakult intézmény fennállása alatt sok néven és módon, sokféle tevékenységi körrel töltötte be küldetését. A további előadásokban az intézmény elmúlt öt évének eredményeiről az ügyvezető és az igazgatóságok vezetői számoltak be. A hozzászólók (dr. Borsos János – Agrárkutató Intézmények Országos Szövetsége, Turi János – Vetőmag Szövetség és Terméktanács, dr. Botka László polgármester) a Gabonakutatónak a kutatói közéletben, vetőmagtermesztői szakmában és a város életében betöltött meghatározó szerepét méltatták.

Dr. Matuz János ügyvezető igazgató visszatekintésében elmondta, hogy 80 év nemcsak egy ember életében, hanem egy intézményt illetően is nagy idő. Történelmi léptékkel is nagy események – gazdasági és politikai válságok, világháború, forradalom, társadalmi rendszerek összeomlása, robbanásszerű tudományos-technikai fejlődés, stb. – jellemzik ezt a nyolc évtizedet.

Az 1924. évi alapítás óta az Alföldi Mezőgazdasági Intézetet és jogutódjait – a változó név és a változó gazdasági, társadalmi, történelmi viszonyok ellenére – egy és mindig változatlan cél vezérelte: a magyar mezőgazdaság szolgálata a tudomány és gyakorlat terén. A társaság utóbbi öt évben történt változásai és fontosabb eredményei:

„Társaságunkhoz 1999-ben csatolták a Makói Hagymanemesítési Kutatóállomást, amely a kutatási profil bővítését is jelentette. 2000-ben a megszűnt Gabonamag Kft. Vetőmag üzeme a Kht. tulajdonába került, az ott folyó vetőmag-feldolgozást és a forgalmazást a Kht. saját hibridjeink és fajtáink érdekében újjászervezte. Országos hálózatot hoztunk létre körzeti felelősökkel, hogy eladásaink volumenét növeljük, illetve piaci részesedésünket megtartsuk.

Egy nemesítő és agrárkutató intézményben a legértékesebb eredménynek az előállított új fajták, szabadalmak tekinthetők. Ezeket mutatja be táblázatunk. Nemesítőink és kutatóink azonban nemcsak „fajta- és hibridgyártásban" nyújtottak kimagasló eredményt, hanem a publikációk írásában, előadások tartásában és az oktatásban is.

A fajta-előállító nemesítés és kutatás eredményei 1999-től napjainkig a GK Kht.-ban:

Fajtabejelentés 230

Állami minősítés 98

Külföldi minősítés 37

Szabadalmi bejelentés 53

Megadott szabadalom 50

Védjegy oltalom 24

Publikáció 522

Ezt a nagyszámú fajtát, szabadalmat nem lehetett volna megfelelő személyi állomány, anyagi és technikai eszközök nélkül létrehozni. Jelenleg 64 aktív kutatónk van, közülük 4 az MTA doktora, 17-en pedig kandidátusi vagy PhD fokozattal rendelkeznek, 8-an „doktorképző iskolába" járnak, hogy mielőbb megszerezzék a PhD fokozatot.

A nemesítők legmagasabb szakmai kitüntetését, a Fleischmann Rudolf-díjat eddig tizenöt kollégánk nyerte el kimagasló teljesítményéért, közülük négyen az utóbbi 5 évben. Az előállított fajtákkal, szabadalmakkal a köztermesztésben elért sikereket az FVM és a Magyar Innovációs Szövetség több alkalommal díjazta. A felsőoktatási tevékenységben való részvételünkért egyrészt a szegedi és a debreceni egyetemek létesítettek kihelyezett tanszéket társaságunknál, másrészt tíz munkatársunk vált címzetes oktatóvá a debreceni, a gödöllői és a szegedi egyetemeken. Ketten Széchenyi professzori ösztöndíjat nyertek, egy kutatónk pedig Bolyai-ösztöndíjat. A Szent István Egyetem Növénygenetika Tanszékével doktori iskolát működtetünk, amelynek keretében társaságunknál 6 fiatal kutató végzi PhD munkáját. Munkatársaink az elmúlt 5 évben számos elismerésben részesültek.

Kétségtelen, hogy az eredményes kutatáshoz a kiváló kutatókon kívül jól képzett szakemberek – csak néhányat említve: mérnökök, ügyintézők, technikusok, laboránsok, pénzügyesek, adminisztrátorok, gépkezelők, fizikai dolgozók kellenek, valamint megfelelő infrastruktúra – gépek, műszerek, laboratóriumok, kísérleti, nemesítői kertek és szaporító terület – szükséges.

Társaságunknak mindez rendelkezésére áll, mert mintegy két és fél milliárd Ft értékű vagyont kell hatékonyan működtetni. Egy kutatóintézményben azonban a kutatók szellemi tőkéje, illetve az annak segítségével létrehozott biológiai, esetünkben genetikai anyag: törzsek, fajták, hibridek, szabadalmak számítanak a legnagyobb értéknek.

A Gabonatermesztési Kutató Közhasznú Társaság tevékenységének felépítése hasonlít a modern multikéhoz: egy cégen belül megtalálható a nemesítést szolgáló „alapkutatás", a nemesítés, a vetőmag-előállítás, a vetőmag-feldolgozás és – forgalmazás. Sajnos, egy dolognak nagyon szűkében vagyunk, ami a jól menő multi cégeknél megvan; ez a forgótőke, a pénz.

Intézményünk fennállásának nyolcvanadik évfordulója egybeesik hazánknak az Európai Unióhoz való csatlakozásával. Ez jelentős változásokat okoz társaságunk életében, kutatási feladataiban, tevékenységében, szervezeti felépítésében, hiszen környezetünk – a kutatási megbízások, az állami támogatás mértéke, a pályázatok, a vetőmagpiac, az agrotechnika, a felhasználók igénye, a konkurencia erőssége, stb. – állandóan változik, s ehhez társaságunknak a megmaradás és a fejlődés érdekében szüntelenül alkalmazkodnia kell.

A magyar mezőgazdaságnak az EU-ban is szüksége van saját agrárkutatásra, a hazai termesztési környezethez jól alkalmazkodó, az itteni fogyasztók ízlésének, igényeinek megfelelő fajtákra, hungarikumokra, valamint a világpiacon is értékesíthető kiváló minőségű termékekre. Ezek biológiai alapjának a fenntartásában, megújításában – éppúgy, mint a múltban és jelenben – a Gabonatermesztési Kutató Közhasznú Társaságnak a jövőben is részt kell vennie. A hazai biológiai alap fejlesztése mellett az egyik legfontosabb stratégiai célkitűzésünk, hogy a közös európai agrár- és vidékfejlesztési, valamint környezetvédelmi, egészségvédelmi kutatási programokba intenzívebben kapcsolódjunk be.

Társaságunk számára világos és belátható, hogy cégünk versenyképességének és megmaradásának egyik záloga a több lábon állás, ezért is foglalkozunk több növényfaj nemesítésével. Mivel cégünk állami támogatottsága alig 5-10%-os, a mezőgazdaságban sajnos gyakran tapasztalható hektikus piacra (túltermelési válságok) pénzügyileg igen érzékenyek vagyunk: hol az egyik, hol a másik növény vetőmagtermesztése, nemesítése lesz veszteséges. Az új fajták létrehozása 10-15 éves folyamat, amit nem tehetünk az évenkénti piaci változásoktól függővé.

Mindezen tények és indokok alapján reméljük és bízunk abban, hogy tulajdonosunk, az FVM számít munkánkra az EU-hoz való csatlakozás után is, és megfelelő szinten támogatja közhasznú tevékenységünket. Kutatási eredményeink, az új fajták, termékek és technológiák így hatékonyan fogják segíteni a jövő mezőgazdaságát.