Ennek oka elsősorban a sokat hangoztatott termelési biztonságban, a garantált piaci viszonyokban, a kiforrott technológiákban és az univerzális gépesítésben keresendő. Mára viszont bebizonyosodott, hogy még ez a recept sem üdvözítő, hiszen egy-egy jobb évjáratkor éppen az ipari növények termesztéséből következő árudömping okozott jelentős nehézségeket. Ugyanakkor feledésbe merültek más, korábban termelt növénykultúrák, amelyeknek hiánya mind jobban érzékelhető. Vannak szép számmal olyan növényfajok, amelyek már csak drága import vetőmaggal és külföldi fajtákkal pótolhatók. Elég, ha a messze földön híres magyar fűmagokra és termesztésükre gondolunk, amelyek a múlt században mennyiségileg és minőségileg is meghatározóak voltak Európa-szerte. Ha fellapozzuk Dr. Gruber Ferenc gazdasági akadémiai tanár 1942-ben kiadott A gyep káros és hasznos növényei című munkáját, arról olvashatunk, hogy a magyar zöldmező mozgalom egyre dinamikusabb, és mintegy 6 millió kh rét és legelő áll a fejlődő állattenyésztés rendelkezésére. Felhívta a figyelmet arra, hogy a gyepvetőmag-előállítás, valamint a gyeptelepítések és -ápolás harmóniáját kell megteremteni ahhoz, hogy az ágazat – az okszerű rét- és legelőgazdálkodás – betölthesse szerepét. A második világégés persze a fűmagtermesztésbe és gyeptelepítésekbe vetett lendületet és hitet alaposan megtépázta, az élet pedig felülírta az egyébként dicséretes és szakmailag kifogástalan törekvéseket. Azóta ugyan – a 1970-es években – kisebb lendületet vett az ágazat, később azonban szinte teljesen feledésbe merült. Ma az OMMI éves kiadványaiból értesülhetünk arról, hogy vannak olyan korábban termelt fűfajok, amelyekből egyáltalán nincs vetőmag-előállítás, másokból 30-50, esetleg néhány száz ha-os területek vannak országos viszonylatban. Ez mindenképpen egyaránt méltatlan a nagy elődök szakmai munkájához, illetve Magyarország fűmagtermesztési hagyományaihoz.

Alternatívát kínál a fűmagtermesztés

A gabonanövények és a többi ipari növény idei piaci „szereplése" bizony kívánnivalót hagy maga után. Köddé vált a szavatolt értékesítési biztonság, késik a támogatások folyósítása, és az intervenciós felvásárlásból származó árbevétel kifizetésének időpontja is kiszámíthatatlanul távolinak tűnik. Évek óta fogy a gazdálkodók türelme és hite a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatban. Ezt a labilis szakmai-lélektani helyzetet lehetne/kellene kihasználni arra, hogy termelési biztonságot kínálva szépen, lassan „visszalopjuk" a termelhető növények közé a fűféléket. Annál is inkább, mert élvezik az uniós támogatási rendszer előnyeit, és a külföldi piac is nyitott a fogadásukra. Természetesen ez nem jelent megoldást a növénytermesztés általános gondjaira, de egy szűk, igényes munkát végezni képes – és kevesebb tárolóhellyel rendelkező – termelői réteg számára alternatívát kínálhat. Egyre több jó nevű és megbízható magyar cég kezdett el – egyelőre még nem a kívánatos intenzitással – foglalkozni fűmagtermeltetéssel, akiknél korlátozott mennyiségben rendelkezésre állnak a szerződések, akár tavaszi vagy nyárvégi telepítésekhez. A fűmag olyan termék lett, amely az állattartók konstans igényei mellett az egyre növekvő lakossági igényeket is hivatott kielégíteni. A változóban lévő életforma hozta magával azt az igényt, hogy az emberek mind több ápolt gyepfelületet szeretnének közvetlen környezetükben látni. Sokan feladják a korábban kisárutermelésre berendezett konyhakertjeiket, mert nem éri meg a termeléssel foglalkozni. Egyre drágábbak a vetőmagok, növényvédő szerek, az öntözés, ami gazdaságtalanná teszi a kertészkedést. Helyette szépen ápolt gyepfelületet alakítanak ki, pihenés céljából, ahova bizony megvásárolják a magas biológiai értékű, fémzárolt fűmagkeverékeket.

Gazdaságos tömegtakarmány tejtermelőknek

Nagy fűmagfelhasználók a tejtermelő gazdák, akiknek minden évben visszatérő gondjuk a tömegtakarmány biztosítása az állatállomány számára. Az egész évi szükségletet a rendelkezésre álló fél év alatt kell garantáltan megtermelni, az egyre szélsőségesebb és kiszámíthatatlanabb időjárási viszonyok között. Nem elhanyagolható szempont az előállítás költsége sem, ami ugyancsak gondolkodásra készteti a takarmánnyal gazdálkodókat. Egyre több helyen bizonyosodhatnak meg a szakemberek arról, hogy nem feltétlenül a monodiétás kukoricasiló etetéssel oldható csak meg a tömegtakarmányozás gondja. A termőhely és a visszatérő éghajlati hatások ismeretében érdemes más takarmánynövények termesztésével is próbálkozni, nem feltétlenül a silókukorica és lucerna kiváltása, hanem a kiegészítése céljából. A biztonságra törekvés és a költségek mérséklése a gyengébb termőképességű talajokon és száraz viszonyok mellett újra életre hívhatja a kissé elfeledett, szakszerű fűtermesztést, azon belül is pl. a kitűnő takarmányérték-mutatókkal rendelkező olaszperje termesztését.

A felhasználás egyik módja a fűszenázs készítés, amelynek legfontosabb eleme az állandó és alapos tiprás. Ilyenkor a beosztott emberek éjt nappallá téve, megállás nélkül kell hogy járják, gyúrják a silódepót, a levegő teljes kiszorítása céljából.

Olyan nagy tömegű és értékes takarmánykészítési folyamat zajlik ilyenkor, aminek a sikerét az emberi tényezők nem veszélyeztethetik, és amelynek eredményeképp kiváló minőségű fűszenázsnak kell megerjednie. A jól meggyúrt anyag tetejére célszerű lédúsabb friss fűféléket hordani, hogy jól lehessen tömöríteni a veszteségeknek jobban kitett felső réteget. Ezután, ha lehet, még nagyobb odafigyeléssel kerüljön rá a fóliatakarás, amit – szinte a levegő teljes kiszorításával – gumiabroncsokkal vagy más nehezékekkel kell terhelni. A munkát úgy kell befejezni, hogy a fedést a szél véletlenül se tudja kikezdeni, mert ha az anyag levegőt kap, az beláthatatlan következményekkel jár. A lezárt depóból május utolsó napjaiban, egy hónap múlva – az erjedési folyamat sikeres lejátszódását követően – már etethető fűszenázs. Gyakorlati szakemberek egybehangzó állítása szerint az állatok nagyon szívesen fogyasztják, sőt, kifejezetten szeretik a fűszenázst. A silóetetés mellett napi 5-7 kg fűszenázs és 1,5 kg fűszéna elfogyasztása javasolható tehenenként. Az olaszperje etetése változatosabbá, sok szempontból gazdagabbá és olcsóbbá is teszi az állatok étrendjét.

A fűmagtermesztés ökonómiája is vonzó

A füvek a talajok iránt meglehetősen toleránsak, vagyis a gyengébb adottságú helyeken is szépen díszlenek. Persze a nagyobb termésekhez – a többi növényhez hasonlóan – értelemszerűen a jobb és a jobban ellátott talajok alkalmasak. A másik érv, hogy a fűfajok egy része évelő – nádképű csenkesz, angol perje, felemás levelű csenkesz, réti komócsin, csomósebír, stb. –, ami azt jelenti, hogy két vagy akár három évig is termesztésben tarthatók, ezáltal igen alacsony termelési költségekkel lehet számolni. Egyszeri a vetőmag felhasználás, egyszeri a talajmunka, a vetés, ami önmagában is igen költségtakarékos megoldás. Természetesen jelentkeznek ugyanakkor a növényvédelmi, ápolási, rendre vágási és betakarítási költségek, de ehhez képest nagy termések érhetők el, és korrekt felvásárlási árakkal lehet számolni. Ugyancsak nagyon kedvező az a körülmény, hogy a fűmagtermesztés esetében viszonylag kevés minőségi paraméternek kell megfelelni, és jól, nagy biztonsággal tervezhető növényről van szó. A termés mennyisége pedig töredéke a gabonákénak, ami a szállítás tervezését és költségeit kedvezően befolyásolja. Összességében tehát a növény ökonómiája és munkaszervezése is a termesztés mellett szól.

A fűmag termesztése biztonságosan tervezhető

A fűmagtermesztés azon kevés szerződéses termeltetések egyike, ahol a termelő pontosan tudja a szerződés aláírásakor, hogy mikor és mennyit kap az áruért. Nem befolyásolja a dömping, és nincs kiszolgáltatva a felvásárlók/termeltetők kénye-kedvének. A piaci vonatkozások rendben vannak – mondják a termeltetők –, hiszen Nyugat-Európa korlátlanul vevő a magyar fűmagra. Igaz, hogy egyfajta ciklikusság – hasonlóan a gabonapiachoz – itt is előfordul, de az nem veszélyezteti a szerződéses termeltetést. Legfeljebb a termeltetés nagyságrendje változik az évek során, a készletek függvényében. A hazai területek közismerten jó termőhelyek, valamint a magyar szakmai hozzáértés is adott és elismert. Fontos szakmai fogás az, hogy a fűmagot mindig rendre vágással szabad betakarítani, éppen a jó minőség elérése érdekében. Pontosan az a meleg kora nyári periódus kedvez ennek a munkának, amelyik még megelőzi a repce és a kalászos betakarítását. A fűmag betakarítása nem kívánja meg, hogy különösebben speciális gépek álljanak rendelkezésre, hiszen a gabonagépsort mindössze egy precíz rendre vágó kaszával kell csak kiegészíteni. Mivel általában korán – június elejétől – indul a betakarítás, van mód törődni ezzel a jól fizető, közepesen kényes növénnyel. Ráadásul a megrendelők azonnal tudják fogadni a termést, és a manipulálási munkákat finom padlószárításos módszerrel már maguk szeretik végezni, a minőség biztonsága érdekében.

Sajnos ma idehaza a fűfajok mindegyikénél is külföldi vetőmagfajták dominálnak, és nagyrészt céltermeltetések folynak. Ez azért sajnálatos, mert a korábban kiváló magyar fajták – gondozásuk hiányában – lassan feledésbe merültek. A külföldi nemesítők érdekérvényesítése pedig egyáltalán nem meglepő, hiszen ők is a szakmai munkájukból szeretnének megélni. Szerencsére a külföldi fajták igényeinek a magyar klíma és termőhely kiválóan megfelel, ezért nincs akadálya azok termesztésének, szaporításának.

A siker titka a technológiai fegyelem

A fűmag termesztésének szigorú szakmai szabályai vannak, amelyeket pontos technológia foglal magában. Aprómagról lévén szó, a technológia nagyon igényes magágykészítést és vetést igényel. Ugyancsak pontosan be kell tartani a vetésidőt, nem lehet a kalászosokra jellemző széles időtartományban játszani a vetéssel/telepítéssel. Ha nem teremthetők meg az optimális viszonyok a tavaszi, ill. nyárvégi telepítések időpontjában, akkor érdemesebb elhalasztani a munkát, mint értelmetlen kockázatot vállalni. A sikeres telepítés – és ezért nagyon fontos a jó döntés – évelők esetében a két-három éves termesztés lehetőségét hordozza magában. Ehhez kell az ideális kelés, a jó tőszám és az egyenletes kezdeti növényfejlődés. A jelenlegi árakkal számolva, pl. a vörös csenkesz 20.000 Ft/100 kg, amiből átlagos területeken könnyen megtermelhető 400-600 kg/ha vetőmag. Ez két év átlagában – ismerve a költségeket és a munka mennyiségét – nagyon kedvező árbevételt biztosíthat a termelő számára.

A korábbi fűmagtermesztési rendszerek jogutódjaként ma is működő és független társaságok – pl. Polder Kft., Agro-Largo Kft., Lajtamag Kft., KITE Rt. – ma is szorgalmasan dolgoznak azon, hogy az ország fűmagellátását, részben importból, részben hazai termeltetésből biztosítsák. Az igény egyre növekszik, hiszen a lakossági ellátás mellett a töltések védelmére, sport- és kommunális célokra, ill. rét/kaszáló telepítésre nagy mennyiségű fűmagra és fűkeverékre van szükség. A Lajtamag Kft. pl. mintegy 500 ha vetőmag termeltetését vállalja annak érdekében, hogy azt elsősorban a belföldi igények kielégítésére fordítsa. A külföldi céltermeltetés biztonságot jelent, és azért is célszerű, mert nagyobb termések esetén belföldre is – tehát két piacra – lehet értékesíteni, mondják a szakemberek.

Különösen a gyeptípusú füvek közé sorolt – a Magyarországon elismert és az uniós listán is szereplő – angolperje és vörös csenkesz termelése nagyon szép feladat. Arra azonban ügyelni kell, hogy az árak ne szabaduljanak el, mert akkor a termék nem lesz piacképes. Így is olyan országokkal kell versenyezni, mint pl. Új-Zéland, ahol egy évben két angolperjetermést is képesek betakarítani, és a 1,5-2 t/ha termésszint sem ritka.

A fűmagtermesztés mind az integrált növénytermesztésbe, mind az ökológiai gazdálkodásba jól beilleszthető. A támogatások tekintetében úgy az uniós juttatásokból, mint a nemzeti támogatásokból egyaránt részesül, ami a termesztést mindenképpen vonzóvá teheti. Azon kevesek, akik korábban már foglalkoztak ezzel a növénynyel, minden bizonnyal folytatni kívánják ezt a tevékenységet, hiszen a fűmagtermesztés pozíciója jobb lett, emellett a gazdaságon belül széthúzza a munkacsúcsot, jövedelmező, és valóban új színt visz a mind jobban egyszerűsödő hazai növénytermesztés gyakorlatába.