A kiválasztás szempontjairól, az első szezon tapasztalatairól beszélgettünk Hubay Árpáddal, a cég vezetőjével és Soltész Istvánnal, a szövetkezet szakemberével.

Hernádnémeti Miskolc és Szerencs között helyezkedik el, a környéket jó mezőgazdasági adottságokkal rendelkező területként tartják számon. Az itteni földek a szárazságot viszonylag jól tűrik, árvíz, belvíz nem fenyegeti ezt a sík területet, amelynek művelési lehetőségei kifejezetten kedvezőek.

A szövetkezet 45 alkalmazottal 1300 hektáron gazdálkodik, emellett egy 400 tejelőmarhás tehenészet is a cég tulajdonába tartozik, ahol éves szinten 2.5 millió liter tejet állítanak elő. A területeken egyrészt takarmánynövényeket, elsősorban lucernát, silókukoricát, másrészt árunövényeket, kukoricát, napraforgót, búzát, árpát és repcét termelnek. A szövetkezet bérmunkát eddig általában nem végzett, bár az új szárító megépülésével ebben a tekintetben komoly változások várhatók, hisz a betakarítás után már 2000 tonna napraforgó szárítását végezték bérmunkában.

– A cég az elmúlt hat évben több mint 500 millió forintot költött beruházásokra, és nyitott az új technikák, berendezések kipróbálására. A szárítóval kapcsolatos beruházás előkészítése már tavaly év végén elkezdődött, a tárgyalások nyolc céggel folytak, a műszaki tartalom, az ár és egyéb fontos paraméterek tekintetében – említette Hubay Árpád. – A végső körben már csak három gyártmány versenyzett, míg végül – főként az árfekvése miatt – a Magyarországon még új San José mellett döntöttünk. A győztes Mepet Kft. a Petkus szárítók forgalmazásában, tervezésében már igazán nagy gyakorlatot szerzett, így 4-5 ilyen telep megtekintése után nem láttunk kockázatot az új típus kipróbálásában. A tél folyamán került sor a tervezésre, az építési engedélyt márciusban kaptuk meg. Április első napjaiban adtuk le a rendelésünket a Mepet Kft.-nek, június 30-án pedig megtörtént a szárító komplett átadása. A szállító kétéves jótállást és garanciát biztosított a szárítóra, így ha esetleg valamilyen probléma jelentkezne, akkor szakembereik 12 órán belül a helyszínen lennének. A beruházás támogatás nélkül, Európa-hitel igénybevételével készült el.

Ha a támogatásra vártunk volna, akkor idén nem lett volna készen a szárító, és az év során biztosan legalább 30 millió forintos veszteség ért volna bennünket – mondta a cégvezető. – Szárító nélkül ilyen volumenben nem célszerű termelni, mert ha ekkora termést nem tudunk szárítani, letárolni és adott esetben intervencióra beadni, akkor tonnánként kb. 6-8000 Ft-nak mondhatunk búcsút.

– A 10 t/h kapacitású, szőnyegégővel szerelt recirkulációs, PLC vezérlésű szárítóval gyakorlatilag műszaki hiba nélkül vittük végig az aratást, csupán a napraforgó szárításánál volt egy kis fönnakadás – vette át a szót Soltész István – A szárító 24 órás műszakban dolgozik. Kapacitása jelenleg elegendő, de ez a későbbiekben, szükség esetén könnyen bővíthető; amihez egy szekcióval meg kell emelni a szárítótorony és a serleges felvonói magasságát.

A porleválasztás a 21/2001-es törvénnyel összhangban megfelelően zárt porkamrában történik.

A partnercég kiválasztásánál nagyon sokat nyomott a latban az a tény, hogy a későbbi kivitelezőn kívül senki más nem vállalta a szárító melletti hűtősiló felépítését. A 130 tonnás hűtősiló használatával elértük, hogy 1-1,5% nedvességet úgy tudunk elvonni a terményből, hogy ehhez be sem kapcsoljuk a szárítót.

A terményt a szárítóba egy 16 m-es rédler szállítja be a 100 vagon termés tárolására is lehetőséget biztosító fedett tárolóhelyről. A szárítóhoz minimális kiszolgálószemélyzet szükséges; ha az adott szakember homlokrakodót – és ha kell – teherautót is tud kezelni, akkor akár egy ember is képes ellátni az összes feladatot.