Az idei gépésztalálkozó első napján, szeptember 8-án, az oktatás, a kereskedelem és a mezőgépgyártás időszerű kérdéseiről esett szó. Dr. Beke János, a Szent István Egyetem dékánja, a mezőgazdasági gépészmérnökképzés és az úgynevezett Bolognai-folyamat kapcsán hangsúlyozta, hogy a felsőoktatás eddig kialakult szerkezete a közeljövőben jelentősen átalakul.

Ma a mezőgazdaság sokkal kevesebb gépet igényel, mint 30 évvel ezelőtt, ennek megfelelően kevesebb mezőgépész képzésére van szükség. Ennek ellenére a képzést végző helyszínek nem, csupán a hallgatók száma változott. Szükség lenne az oktatás koncentrálására, így magasabb színvonalon lehetne oktatni a jövő gépészeit.

A magyarországi gépgyártásnak egyértelműen a precíziós gépek fejlesztésére kell koncentrálnia, így például megvalósulhat a hozamtérkép alapján történő műtrágyázás. Valószínűleg a bérvállalkozók szerepe is nő a közeljövőben – mondta Nagy Miklós, a Mezőgazdasági Gépforgalmazók Országos Szövetségének (MEGFOSZ) elnöke. Kiemelte:

– nagy kérdés az állattenyésztés- tartás gépesítése, „...csak a növénytermelés nyereségére alapozva lehet állatot tartani",

– a gépvásárlók valószínűleg belátják, hogy a jövőt kell építeni.

Jóri J. István egyetemi tanár előadásában a mezőgéptervezés alapgondolatait foglalta össze. A legfontosabbak:

– környezetterhelés (nem a tömegtermelés, hanem a környezet igénybevétele-védelme a meghatározó),

– olyan gépet kell tervezni, amely az ember és a gép humánus kapcsolatát biztosítja,

– a formai megjelenés (alak, szín, stb.) kiemelése,

– informatika, térinformatika,

– terepjárás,

– megújuló energiaforrások,

– klímaváltozás (CO2 kibocsátás),

– erőgép-munkagép kapcsolat,

– precíziós gazdálkodás terjedése,

– traktor-munkagép közötti kommunikáció.

Szeptember 10-én a Magyar Agrártudományi Egyesület Gépesítési Szakosztálya hívta Gépesítési Tanácskozásra a műszakiakat.

Dr. Hajdú József, főosztályvezető (FVM MI), „A gépesítésfejlesztés irányai hazánk EU-csatlakozását követően" című előadása elején a mai magyar mezőgazdaság területi, tulajdoni adatait foglalta össze. A rendkívül tanulságos számsorok (a gazdálkodók megoszlása, üzemméretek, állatállomány, bruttó termelés, vetésszerkezet, stb.) értékeléséből levont következtetések meghatározóak

– a beruházási igény (eFt/ha),

– a gépellátottsági mutatók (birtokméret) és

– a géphasználat önköltsége vonatkozásában.

Nagy fejlődés előtt állnak a gépkörök, a géphasznosító társulások és a termelői szervezetek; – ennek feltétele többek között a birtokkoncentráció, a táblaméretek növekedése, a jövedelemtermelő képesség javulása, a technikai és technológiai fejlesztések. Az elhangzott többi előadást egy későbbi írásomban összegezem.

Nyertesek

Ebben az évben először lehetett pályázni a BNG nagy- és különdíjára. A következőkben az általam kiemelt gépeket és eszközöket mutatom be – önkényes válogatással, és nem reklám céllal.

A gép kategóriában az IKR Rt. által forgalmazott New Holland TVT 190 típusú középnehéz univerzális erőgép lett az év nagydíjas terméke. A zsűri indoklása szerint a gép a felhasználhatóságát növelő technikai megoldásokkal rendelkezik, továbbá az erőátviteli rendszer újszerű konstrukciója minden használati feltétel mellett kedvező gazdaságossági és gépüzemeltetési jellemzőket biztosít.

Változatlanul kiemelendőnek tartom a New Holland TNF-A traktor széria elforduló mellsőhíd megoldását. A SuperSteer híd akár 3,3 méter sugarú fordulókört is lehetővé tesz.

A BNG talajművelő gépei közül a Kverneland cég osztott gerendelyes, szállítókocsis váltvaforgató ekéjét, illetve a Regent cég tárcsáját emeltem ki. Ez utóbbi azért érdemel külön figyelmet, mert a tárcsalevelek egyedi függesztésűek, és egymástól függetlenül rugós megtámasztásúak.

A géptervezés, gépfejlesztés témaköréhez illeszkedik a Kverneland cég DA-X típusjelű, forgóboronára épített gabonavető gépe, amely így a magágykészítő géppel kapcsoltan dolgozik. A gépegység mind a művelőutas technológiához, mind pedig a GPS műholdas irányításhoz jól illeszthető.

A vetéstechnikában egy kis különlegesség: a hidrovetés. Nagyon népszerű golf- és egyéb sportpályáknál, ipari és kereskedelmi munkáknál, de elterjedhet a háztulajdonosok körében is.

Az arató-cséplőgépek közül az őszre való tekintettel a CASE IH CT szériát választottam, amelyhez 6-8 soros kukoricaadapter választható beépített szárzúzóval és opciósan vezetőfülke-fűtéssel. Ugyancsak figyelemre méltó a széria fülkéjének felszereltsége.

Az előttünk álló ősz nagy menetelése a cukorrépa betakarítás, és kiemelten kezelt gépe a HOLMER Terra Dos hatsoros önjáró betakarító gépe. Figyelemre méltó, pontos fejezés-beállítás, tisztítás, kormányzási rendszer a sorontartáshoz. Az őszi szőlő-, gyümölcsbetakarítás nagyszerű kisegítője lehet a FALC TRIPLEX emelővilla billenthető tartállyal, 2500-3200-3800 mm emelőmagassággal, 440-510-570 kg terhelhetőséggel.

A WAY INDUSTRY, a. s. szlovákiai cég a LOCUST típusú rakodógépcsaládot mutatta be, és ajánlotta nagyon kedvező áron. A sok munkaeszközzel és kiegészítő berendezéssel ellátott rakodógépet rendkívül ügyes kezelője tánczene kísérettel mutatta be – minden órában igen nagy sikerrel.