A múlt év időjárási sajátosságai nagyon élesen vetették fel a gabonaszárítással kapcsolatos kérdéseket. A magas költségek, az elszámolás körüli viták, elégedetlenségek nehezen gyógyuló "lelki sebeket" hagytak a gazdákban. Nem véletlen, hogy megpezsdült a szárítóépítési kedv. Ahogyan a Gádorosi Növénytermelők Új Típusú Szövetkezetének vezetője vagy a Hajdúhadházi Gazdák Szövetkezetének képviselője egybehangzóan nyilatkozta, a gabonaszárítás körüli visszásságok egységes akarattá kovácsolták a gazdák elképzeléseit, amelyből az következik, hogy a 2005-ös évben gabonaszárítót fognak építeni.

Ezt a törekvést erősíti az a lehetőség is, hogy az ilyen típusú beruházásokhoz - reményeink szerint - AVOP-pályázatból majd támogatást lehet nyerni. Mindez nem csökkenti a gazdák finanszírozási terheit, hiszen a beruházást az elejétől a végéig saját eszközökkel - saját pénzből és esetleg hitelből - végig kell finanszírozni. Miután a terv elkészült, a pályázó a támogatást vagy megkapja vagy nem. Ez a "lehetséges ajándékpénz" jelleg fel is veti a kérdést: tulajdonképpen támogatásról van-e szó? Hiszen ez a pénz kedvezőbb likviditási helyzetbe hozza azokat a gazdálkodókat, akik egyébként is képesek egy ilyen típusú beruházást végig finanszírozni. A beruházás nem a támogatottságtól jön létre.

Látszik, hogy az AVOP funkciója nem az alultőkésített, létükért küzdő magyar gazdák "életben tartása", hanem az egyébként is jól működő, megfelelő szaktudással és tőkeháttérrel rendelkező gazdaságok európai versenyképességének fokozása.

Az alábbiakban dióhéjban szeretnénk összefoglalni egy gabonaszárító-beruházás megvalósításának egymást követő lépéseit. A megjelenési terjedelem korlátozottsága miatt erre természetesen csak a teljesség igénye nélkül van lehetőségünk.

A beruházás előkészítésének és megvalósításának főbb mérföldkövei a következők:

1. A gabonaszárító telep földrajzi elhelyezkedésének meghatározása - zöldmezős beruházás vagy meglévő telep rekonstrukciója

2. Infrastruktúra és környezet vizsgálata

3. A felépíteni kívánt szárító és kiszolgáló egységeinek megválasztása

4. Engedélyezési tervcsomag elkészítése (gépészet, építészet, statika, környezetvédelem, tűzvédelem, stb.)

5. Engedélyek beszerzése

6. A kivitelezés előkészítése

7. A finanszírozás megtervezése

8. Pályázat megírása

9. Kivitelezés

Meglévő telepet rekonstruálni a legkézenfekvőbb, erre azonban nem mindenkinek van lehetősége. Sok gazdálkodó kényszerül arra, hogy a mezőgazdasági termelésből kivont földterületen építsen szárítótelepet. A villany-, gáz- és útcsatlakozási lehetőségek megteremtésén kívül fontos, hogy ezeknek a "zöldmezőknek" a nagysága - egy 10 vagy 20 tonna/h körüli teljesítményű szárító telepítésekor (kukoricában 25%-ról 15%-ra történő szárítás esetén) - elérje vagy meg is haladja a 2 ha-t. Ebben az esetben helyezhetőek el kényelmesen a berendezések, közlekedési utak, magtárak, tárolósilók, a javítóműhely, és így az esetleges későbbi kapacitásbővítésre is van lehetőség. Szép példa a zöldmezős létesítésre Gergely József LAW-szárítóberuházása Gesztelyen, Miskolc mellett, amelyet a 2004-es évben a Molnár Kft. valósított meg, és amely szárító 17 ezer tonna nedves kukoricát szárított le problémák és fennakadás nélkül az elmúlt szezonban.

Egy új telep energiaigényéről elmondhatjuk, hogy elektromos energia vonatkozásában a gabonaszárító és kiszolgáló egységei mintegy 100-150 kW-ot igényelnek, amennyiben a fenti termelési nagyságrendről beszélünk. Kérdés, hogy kell-e más tevékenységet is árammal ellátni.

A gázellátás vonatkozásában az a tapasztalat, hogy magasabb ára ellenére is sokan választják a tartályos gázt. Ennek oka a viszonylag állandó minőség, ami a földgázéról nem mindig mondható el. A rövid - sok esetben évi 2-3 hónapos - üzemelés, valamint az a tény, hogy a gázvezetékhez történő csatlakozásnak magas költségei vannak, illetve hogy decemberben már csak külön térítés ellenében vételezhető földgáz, mind arra ösztönzi a beruházókat, hogy a tartályos gáz lehetőségét válasszák. Egyébként a jövőben a tartályos- és földgázár közötti különbség csökkenése várható.

A költségek szempontjából fontos, hogy a telep külterületen, ne lakóterület közvetlen közelségében helyezkedjék el, hiszen minden területnek megvan a maga környezetvédelmi besorolása, és azok a por- és zajkibocsátási határértékek, amelyeknek meg kell felelni. Jó példa egy ilyen beruházásra a Pannonagri Kft. által Kiskunlacházán megvalósított telep, amelynél a technológia szinte minden eleme tartalmaz külön porleválasztást. A telep egyébként egy tejfeldolgozó üzem közvetlen szomszédságában létesült. Az ilyen típusú feladatok teljesítését segíti elő például a STELA cég által kifejlesztett radiálventilátoros porleválasztó centrifuga, amely egyszerűen a szárítóberendezés átszívó ventilátorát helyettesíti, elfogadható többletköltséggel. Ebben az esetben a szárító porkibocsátása légköbméterenként nem haladja meg a 2 mg értéket. Ugyancsak ezt a célt szolgálja a svéd SKANDIA cég fejlesztése, a gabonatovábbító csövekbe beépíthető portalanító-tisztító. Mindkét terméket a Pannonagri Kft. forgalmazza, építi be beruházásaiba.

A tervek és engedélyek vonatkozásában elmondhatjuk, hogy ezek elkészítése az egyik legfontosabb momentum, különösen a pályázni kívánó gazdák részére, hiszen a pályázati csomag elengedhetetlen része az engedélyezési tervcsomag alapján kiadott építési engedély.

Nézzük, milyen részekből áll az engedélyezési tervcsomag:

1. Technológiai terv - amelynek fő részei: folyamatábra, telephelyi elrendezés, alaprajzi elrendezés, nézet négy irányból, szükség esetén metszetek, műszaki leírás, adatszolgáltatások statikai számításokhoz. Egy ilyen terv elkészítésénél rendkívül sok szempontot kell figyelembe venni, pl. gépjárművek akadálytalan mozgása, meglévő objektumok. Ezzel a feladattal célszerű többéves gabonaipari szakmai tapasztalattal, referenciákkal rendelkező tervezőt megbízni.

2. Építészeti terv - amelynek része az építészeti műszaki leírás, rajzok (telephelyi és alaprajzi elrendezés, nézetek, metszetek), statikai számítások, útterv, csapadékelvezetés terve, talajmechanikai vizsgálati jegyzőkönyv. Ezek elkészítése ugyancsak megfelelő szakirányú tapasztalatot feltételez.

3. Tűzvédelmi terv - egy komplett dokumentáció, amely bizonyítja, hogy a tervezett üzem, annak kialakítása a hatályos tűzvédelmi rendelkezéseknek és előírásoknak megfelel. Az elképzeléseket már a terv kidolgozásának megkezdése előtt célszerű a helyileg illetékes hatóságokkal egyeztetni.

4. Környezetvédelmi terv fejezet - szintén egy komplett dokumentáció, amely azt hivatott bizonyítani, hogy a telep megvalósítása és majdani emiszsziós értékei - por- és zajkibocsátás, forgalomnövekedés - nem lépik túl azokat a határértékeket, amelyeket a hatóság a megvalósítás földrajzi helyszínére előír. Ebben a kérdésben már a beruházás megkezdése előtt feltétlenül tájékozódni kell, illetve a terv kidolgozása során célszerű a szakhatósággal folyamatosan egyeztetni.

5. ÁNTSZ és esetlegesen egyéb hatóságok által előírt dokumentációk

FIGYELEM: az engedélyezési tervcsomag nem azonos a kiviteli tervekkel. A fent felsorolt tervek a szűken értelmezett gabonaszárító létesítésére vonatkoznak.

A szárítótelepre vonatkozó teljes tervcsomag elkészítését kedvező áron vállalja a Pannonagri Kft., a STELA szárítóberendezések magyarországi forgalmazója, a Molnár Kft., az LAW szárítóberendezések magyarországi forgalmazója (lásd a hirdetéseket!).

Az engedélyezési tervcsomagot természetesen a tulajdonos kérelmezőnek kell a hatóságokhoz benyújtania. Nagy előny azonban, ha az engedélyek megszerzésében tapasztalt, ebben az ügyben járatos szakemberek segítik.

Magának a szárítógépnek és a kiszolgáló technológiának a megválasztása a legfontosabb kérdés, hiszen ennél a momentumnál dől el, hogy a gazda a jövőben milyen gépekkel, mennyire gazdaságosan, mennyi gonddal és problémával küszködve tud majd szárítani, költséget megtakarítani, és pénzt keresni. A gépek megválasztását és a tervezést sorrend szempontjából fel is cserélhetnénk, hiszen tervezés a már kiválasztott gépek alapján történhet. Mindezek a kérdések azonban annyira összefüggenek, hogy a Kedves Olvasót talán nem zavarja ez a kis sorrendbeli kalandozás.

Helykorlátok miatt mostani cikkünkben csupán az elhelyezés, az infrastruktúra, az engedélyek és a tervezés kérdéseit taglaltuk. A következő számban kitérünk a gépek megválasztásának, a pályázat megírásának és benyújtásának, a finanszírozás biztosításának kérdéseire, valamint át kívánjuk tekinteni a kivitelezés kérdéskörét.