Ezt a változást a hazaitól jelentősen eltérő településszerkezettel magyarázzák, amely annak eredményeként alakult ki, hogy szinte mindenhol lehet építkezni. Így a zöldellő mezőket és legelőket nemcsak a farmok és gazdasági épületek szabdalják fel, hanem a falu- és városhatártól messze eső magánházak és a hozzá tartozó telkek is.

Látogatásom színhelyén, Dél-Kelet Írországban a dimbes-dombos vidék 80%-án - a szántóföldi növénykultúrák és a kis arányban szintén jelen lévő zöldségtermesztés mellett - elsősorban a legelők dominálnak. Ezt érzékelteti az a statisztika is, amely szerint a hazánkét megközelítő méretű országban a gabonatermő terület csak 300 ezer ha-t tesz ki. A legelőkön főként tejelő tehenek, kisebb számban húsmarhák és juhok legelnek, mégpedig az arra a napra kijelölt legelőrészen. Ugyanarra a legelőrészre (paddockra) általában 21 nap múlva tér vissza az állat, addig a fűnek van ideje a regenerálódásra. Ezt a folyamatot nagyban segíti a megfelelő mennyiségű csapadék, amely a hazai közhiedelemmel ellentétben azért nem hullik minden nap, de olyan hétre nem emlékeznek, amikor nem esett volna.

Antony Caroll farmja már nem mondható tipikusnak Tipperary megyében, a gazda ugyanis 80 tejelő tehenet is tart a 300 kocás sertésállománya mellett. Húsz-harminc évvel ezelőtt még jóval több vegyes állattenyésztő családi farm működött, mostanra ebből többnyire a tehenek vagy húsmarhák juhokkal való kombinációja maradt meg. Az említett időszakban természetesen a farmok mérete is a duplájára emelkedett, így ma az átlagos családi farm nagysága 70-80 ha.

Ami egy farmlátogatás esetén először szembetűnik, az főként a gazdasági épületek látványa, illetve a tartástechnológia. Az általunk felkeresett farm felszereltsége ezek alapján valamennyivel mindenképpen meghaladja a magyar átlaggazdaság színvonalát. A fiaztató és malacnevelő akár itthon is lehetne, de a hízlalda, az ottani jóval enyhébb klíma miatt, nagyban különbözik a nálunk megszokottól. Ezek az ólak féloldalt felül nyitottak a derékig érő ajtó és kerítésfal felett, egy hőszigetelt buktatható lappal lehet a szellőzést mechanikusan szabályozni. Az önitató és önetető mindenhol be van építve, viszont az olcsónak mindható félig nyitott ólakkal a teljes elektronikus szellőztetési rendszer megspórolható. A dél-írországi éghajlatra jellemző, hogy kb. tízévente esik a hó, ami másnapra elolvad, és egyre nagyobb divat lett az előkertekben a pálmafák nevelgetése. Az ólak építésénél a kisebb kivitelezési munkákhoz a gazda nem fogad fel vállalkozót, hanem azt maga és családtagjai végzik. A farm tulajdonosa látogatásunk idején is az új ólak vakolásával foglalatoskodott. Az ólak teljes területe alatt hígtrágyatároló helyezkedik el, amit a farmer mindenféle különleges kezelés nélkül, hígtrágyaszóró segítségével a saját legelőire juttat ki.

A tulajdonost a nagyfehér és lapály állományának termelési és technológiai paramétereiről is megkérdeztük. Válaszából kiderült, hogy ezek a magyar átlagnak megfelelőek; a fialási átlaga 11 malac, a választást a 28. napon végzi, és egy kocája egy évben átlagosan 23 malacot nevel fel. A színhús kihozatala 58-60%-os, a leadás 90-100 kg súlynál történik, az átvételi ár pedig némileg magasabb az itthoninál: 1,33 Euro/élősúly kg. A szupermarketekben a legjobb minőségű sertéshúst 12 Euro/kg áron lehet beszerezni, a sonka ára 9 Euro/kg. Írországban 2,6 millió sertést vágtak le 2004-ben.

Antony Caroll, az Ír Farmerszövetség (IFA, Irish Farmer`s Association) aktív tagja és helyi vezetője is. Elmondta nekünk, hogy minden leadott vágósertés után 7 Eurocentet fizet be a farmerszövetség egy speciális alapjába. Az ebbe az alapba befolyó összeget egy állandó brüsszeli iroda fenntartására költik. A brüsszeli iroda teljes munkaidőben foglalkozatott alkalmazottainak az a feladata, hogy bármely, a termelőket előreláthatólag érintő tervezett szabályozás vagy módosítás esetén azonnali és teljes körű információt szerezzenek, és még a bevezetés előtt ki tudják fejteni érdekérvényesítő tevékenységüket az Ír Mezőgazdasági Minisztérium, illetve a miniszter irányában. A most hivatalban lévő miniszter egyébként a köztársasági elnökükhöz hasonlóan hölgy: Mary Coughlan. Az Ír Farmerszövetség (IFA) politikai pártoktól teljesen független érdekképviseleti szervezet, amely az agrárágazat teljes egészét képviseli.

Második farmlátogatásom Nicholas Dunne tanyáján történt, Wexford megyében. A farm 75 ha legelő- és 50 ha szántóterülettel rendelkezett. Az utóbb említett területen Nicholas kukoricát, búzát és borsót termeszt, nagyrészt a száz Holstein Fríz tehén takarmányozásának céljából. A tehenek az év nagy részét, vagyis a február végétől novemberig terjedő időszakot a legelőn, a szabad ég alatt töltik. A napi kétszeres fejés ideje alatt a tehenek kiegészítő abrakadagja 4 kg/tehén, szójaadagja 2,5 kg/tehén. Szilázst csak a téli időszakban kapnak, a legeltetés helyett.

A fejőház modern, 2×14-es halszálkás, De Laval technikával van felszerelve. A két fejés kezdeti időpontja reggel hét, valamint délután öt órára esik. A reggeli kezdés a mi viszonyainkhoz képest későinek tűnik, de Írországban a szokásos munkaidő-beosztás a reggel 9-től a délután 5-ig terjedő időszakot foglalja magában, emiatt a reggel 7 órás kezdés is korainak mondható.

Írország juhállománya eléri a 8 millió egyedet, szarvasmarha-állománya 3 millióra tehető, ebből 1,2 millió a tejelő tehén. Nicholas Dunne Holstein teheneinek átlagos tejhozama 7000 liter évente, a tej minőségi paraméterei a következők: a tejzsírtartalom 3,7%, a fehérjetartalom pedig 3,4%. A csíraszám 180 ezer és 250 ezer közötti. A tej leadási ára 27,5 Eurocent/liter, de a téli hónapokban, amikor nem tudnak legeltetni, literenként 11 Eurocent kiegészítést is kapnak. A boltokban 1 liter tejet 1 Euróért lehet megvenni. Nicholas Dunne 3 másik farmertársával egy kisebb sajtüzemet is működtet, ahol chedar típusú sajtot és joghurtot állítanak elő.

Az említett két farmon található lakóépületek jól felszereltek, de nyoma sincs fényűzésnek vagy kiemelkedően drága autóknak. A családtagokon kívül mindkét farmon egy-egy magyar munkás is dolgozik. Az ír mezőgazdaság munkaerő-problémákkal küszködik, mert a fiúk a legtöbb helyen nem akarják továbbvinni szüleik hivatását. Fenti okból adódóan tárt karokkal várják az újonnan csatlakozott országokból a fiatal, szakképzett és angolul tudó gyakorlati szakembereket. Az érdeklődők a internet címen találhatnak erről a lehetőségről bővebb információt. A fizetésekre jellemző, hogy Írországban a minimálbér összege az Európai Unión belül az egyik legmagasabb; a 300 ezer forintot is meghaladja.

Írországban a vidéki embereket nagyon közvetlennek és barátságosnak találtam. Antony Caroll elmondta, hogy az új tagok EU-ba történt belépésétől nem tart, a sertéságazat helyzetét viszont ettől függetlenül nem látja megfelelőnek. Mindezek ellenére összességében bizakodó. Nicholas Dunne véleményét is megkérdeztem az EU legutóbbi bővítéséről. Ő először ezt válaszolta: WELCOME! Majd elmondta, hogy szerinte az évi 9-10 hónapos legeltetésen alapuló takarmányozási technológiával az ír tejgazdaságok továbbra is versenyképesek maradnak.