A felkészületlenség, ill. következményei a termelői és az operatív szférában is mind jobban igazolódni látszanak, pedig csak a közös és összehangolt munka révén lehet hozzájutni a létfontosságú támogatásokhoz. Szokatlan persze az új uniós környezet, hiszen korábban az állami támogatások folyósításának feltételrendszere minimális előírást és kevés kontrollt tartalmazott a mostanihoz képest.

Ebben a feszített helyzetben nagyon jó mentőöv a termelők számára - amit szerencsére egyre többen ismernek fel - a szaktanácsadói hálózat segítségének igénybevétele. Bizonyítékul szolgál erre a Vidékfejlesztési Szaktanácsadók Országos Szövetsége /VSZOSZ/ statisztikája, amely a szaktanácsadási szerződések számának örvendetes és ugrásszerű növekedését mutatja. Kétségtelen, hogy nagyon megnőttek a termelőkkel szembeni adminisztratív és gyakorlati elvárások, amelyek ha segítséggel is, de teljesíthetők. Más kérdés, hogy ha a gazdálkodók eleget tesznek kötelezettségeiknek, akkor jogosan várnák el az EU és a hazai államapparátus által beígért - megállapodásokban rögzített - támogatási összegek odaítélését és kifizetését. Lapunk felkérésére Dr. Novák László, az UNIVER-PENTA Mezőgazdasági Szaktanácsadó Társaság vezető tanácsadója vállalkozott az általános és a február közepén kialakult helyzet áttekintésére.

- Vezető tanácsadóként hogyan látja ma a mezőgazdasági termelők általános likviditási helyzetét a késlekedő támogatások tükrében?

- Lassan telt a 2004-es év, és idegesen folytatódik az idei, amely egyre inkább megmutatta, hogy milyen nehéz lesz az Európai Unió piaci elvárásainak megfelelni. A sikeres gazdálkodási évnek köszönhetően jelentős készletek halmozódtak fel, a területalapú támogatások pedig csak lassan jutnak el a termelői szférába. Bizonyára sok hibával dolgoztak az igénylők is, de sok esetben a hivatalok sem állnak a helyzet magaslatán. A támogatáskifizetési folyamat rendkívül lassan halad. Múlt évben főleg a kis területtel rendelkező termelők kapták meg a földalapú támogatást, ami alaposan javított a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által kiadott statisztikán. A forráséhséget tovább fokozza, hogy az ÁFA-visszaigénylést megnehezítette az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, illetve sok helyen még várni kell a SAPARD-támogatások kifizetésére is. Az intervenciós gabonafelvásárlás tárolóhiány miatt akadozik, a VPOP pedig szigorúan ellenőrzi a gázolaj jövedékiadó-igényléseket. Szóval a helyzet nem irigylésre méltó, hiszen ahogy kisüt a nap kora tavasszal, a munkák megindulnak, és a költségek azonnal jelentkeznek. Hogy ki miből fizeti ezeket, az sok helyen még rejtély.

- A támogatások igénybevételéhez szigorú jogszabályi előírásoknak kell megfelelni, amihez a magyar termelő aligha van hozzászokva. Hogyan lehetne ezt a helyzetet összefoglalni?

- Az eddig szerzett tapasztalataink azt mutatják, hogy a termelők egy része nem tudja követni a gyors információáramlást. Sokszor ismeretek hiányában is megpróbálnak a támogatásokhoz hozzáférni. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a jogszabályok ismeretének hiánya senkit sem mentesíthet a felelősség alól! Többek között ilyen a "Helyes Gazdálkodási Gyakorlat", ami olyan iránymutatások összessége, amely rögzíti a környezettudatos gazdálkodás kereteit. Érvényes változatát a 156/2004. FVM-rendelet tartalmazza (2004 októberében módosították a korábban hatályos 4/2004. számú FVM-rendeletet). Fontos tudni, hogy Magyarország uniós csatlakozását követően a támogatások jelentős részét csak abban az esetben kaphatják meg a termelők, ha vállalják a környezettudatos gazdálkodási tevékenység folytatását. Azoknak a gazdaságoknak, amelyek pályázatos fejlesztési támogatást (AVOP), területalapú agrár-környezetgazdálkodási támogatást, illetve kedvezőtlen adottságú területek (KAT) támogatást vesznek igénybe, teljes (!) területükön szigorú jogszabályi előírások szerint kell a mezőgazdasági tevékenységet folytatniuk.

- A "Helyes Gazdálkodási Gyakorlat" növénytermesztésre vonatkozó előírásai miben térnek el az eddigi gyakorlattól?

- Nagyon sok szigorú kitételt tartalmaz, amit egy jól felkészült agrárszakember eddig is tudott, csak különböző okok miatt nem feltétlenül alkalmazta a mindennapi gazdálkodási gyakorlatban. Ezt befolyásolhatták a piaci trendek, a szerződéses lehetőségek, a takarmánygazdálkodás igényei, stb. A teljesség igénye nélkül csak néhány lényeges elemet említenék, hiszen ez az anyag mindenki számára hozzáférhető.

Nem lehet monokultúrás termesztést folytatni a mézelő, a zöldtrágya- és az évelő takarmánynövények kivételével. Szigorodik a vetésforgó kialakításának szabályrendszere is. Egyes növények önmaguk után a korábban megszokottnál csak hosszabb idő után vethetőek, pl. a száraz borsó 7 év után. A mechanikai gyomirtást a gyomok virágzása előtt kell végezni, évente eltérő mélységű talajművelést kell alkalmazni, és a szalmabálákat egy hónapon belül le kell hordani a területről. Természetesen vonatkoznak előírások a talajerózió csökkentésére, a talaj szervesanyag-tartalmának, szerkezetének megőrzésére, a minimális művelés szintjére, a gazdaság területének rendben tartására és a kötelező nyilvántartások vezetésére. Kétségtelen, hogy ezeket eddig is elvégezhették volna a gazdálkodók, de nem kényszerítette őket senki és semmi a gazdálkodási alapelvek betartására. A támogatáshoz jutás és annak ellenőrzése - mint ösztönző erő - ezt majd minden bizonnyal megváltoztatja.

- Nem kevésbé nagy szigor jellemzi a tápanyag-gazdálkodás és növényvédelem kérdéskörét. Ott milyen jelentősebb változtatásokra kell számítani?

A tápanyag-gazdálkodás területén meglehetősen költséges eljárásokat kell bevezetniük azoknak a termelőknek, akik ezt a szakterületet eddig elhanyagolták. A tápanyag-gazdálkodás alapját ezentúl a legalább 5 évente elvégzett talajmintavétel képezheti. Csak ezeknek a dokumentált tapasztalati számoknak a birtokában lehet trágyázni, és a trágyaanyagok felhasználása során különböző előírásokat kell betartani. Tilos pl. a trágya kijuttatása december 1. és február 15. között, és egyáltalán nem juttatható ki trágya fagyott, vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított talajra. Gyors hatású, könnyen oldódó nitrogéntrágya, trágyalé, hígtrágya betakarítás után csak akkor juttatható ki a szántóterületre, ha a trágyázás és a vetés közötti időszak nem több mint 14 nap, és még az adott évben megfelelő talajfedettséget biztosító növény kerül a területre.

Ugyanilyen szigor lesz tapasztalható a növényvédelmi munkák területén. Különösen a vegyszertárolás szabályai keményednek, amit eddig meglehetősen lazán kezeltek a hazai termelők. Pl. a növényvédő szert emberi és állati tartózkodásra, valamint élelmiszer és takarmány tárolására szolgáló helyiségtől elkülönített és biztonságosan zárható raktárban vagy szekrényben, tűz- és robbanásveszélyt kizáró, egészséget és környezetet nem veszélyeztető módon szabad tárolni. Gondoskodni kell a növényvédelmi tevékenység során kiürült csomagoló burkolatok, göngyölegek szakszerű összegyűjtéséről, kezeléséről, megsemmisítéséről. Ez eddig is evidencia volt, mégsem lehetett érvényt szerezni a betartatásának.

- Az Agrár Vidékfejlesztési Operatív Programot (a továbbiakban AVOP) úgy emlegetik, mint az elkövetkezendő időszak legfontosabb támogatási lehetőségét a mezőgazdaságban. Valóban így van ez?

- A program 2004-2006. között mintegy 100 milliárd forintnyi támogatási forrást tesz elérhetővé, pályázatos úton. A pályázati kiírások 2004. május 03. napja óta élnek, a gyakorlati kivitelezéssel kapcsolatban azonban számos kérdés merül fel.

Az AVOP pályázati intézkedései közül a beadott pályázatok száma alapján a "Mezőgazdasági beruházások támogatása" tart számot a legnagyobb érdeklődésre. A pályázatos lehetőségek kihasználására kiváló felkészítő csomag volt a SAPARD pályázati rendszer. Sajátosan rávilágított a magyar gazdálkodók számtartásának hiányosságaira. Sok esetben már az is problémát jelentett, hogy nem is tudtuk igazán, mi az a mezőgazdasági árbevétel, ami alapján jogosultak lehetünk a támogatásra. Az AVOP pályázatai esetében sokkal egyszerűbb lett a rendszer, hiszen a pályázati kiírások rögzítették a mezőgazdasági tevékenységek körét: 01.1 Növénytermesztés, 01.2 Állattenyésztés, 01.3 Vegyes gazdálkodás, 01.4 Növénytermelési, állattenyésztési szolgáltatás. Mindezen tevékenységeknek az éves nettó árbevétel alapján számítva kell meghaladniuk az 50%-ot. Igazolást erről a pályázatokhoz nem kell becsatolni, a jogosultság tényét a gazdálkodó nyilatkozata alapján állapítja meg az illetékes MVH.

- Valóban számítani lehet-e a források jogosultságának és a megvalósult beruházás visszaellenőrzésére a következő években?

- Nem szabad elfelejteni, hogy a megvalósuló beruházásokat 5 évig ellenőrzési kötelezettség terheli! Szemléletváltásra van tehát szükség! Be kell látnunk, hogy az európai uniós források jogosultságának ellenőrzésére nagyobb hangsúlyt fognak a hivatalok helyezni, mint a korábbi hazai támogatási források esetében. Nem biztos, hogy belekerülünk az ellenőrzésre kijelölt gazdasági egységek körébe. De mi van, ha mégis? Jogosulatlan igénybe vétel esetén nemcsak az ily módon igénybe vett forrás válik visszterhessé, hanem a gazdálkodó egység teljesen kizárhatja magát a támogatások rendszeréből. Azt pedig az elmúlt és az idei év is megmutatta, hogy mi történik, ha a gazdálkodók nem jutnak támogatáshoz.

- Milyen új elemek és változások megjelenésére lehet számítani a pályázatoknál, amelyeket folyamatosan figyelemmel kell kísérni?

- A pályázatoknál új elem a kvótához kapcsolódó fejlesztés, amely csak az MVH illetékes kirendeltségének kvótaigazolása alapján részesülhet támogatásban.

Különleges elem a támogatás mértékének alakulása az AVOP pályázati rendszer előrehaladása során. Az elmúlt év elején ismertté vált 50% helyett a kiírás időpontjára 45%-ra csökkent az alaptámogatás. Ennek oka, hogy a brüsszeli bizottság az AVOP egyik 2004. évi verziójában felfedezte, hogy 50%-os alaptámogatás esetén a támogatásintenzitás egyes esetekben meghaladhatja a jogszabályokban rögzített kereteket, ezért csökkentenünk kellett a támogatás mértékét. Hiába, akinek pénze van, az szabhat feltételeket a másik félnek!

Az alaptámogatáson felül egy ideig kiegészítő támogatásra voltak jogosultak a kedvezőtlen adottságú területeken gazdálkodók, 10%-os, és az új vállalkozást indító fiatal agrárvállalkozók, 5%-os mértékben. Mivel azonban ezek olyan kiegészítő források, amelyek csak nemzeti forrásból finanszírozhatóak, a módosított 2004. decemberi kiírás mára csak az alaptámogatás lehetőségét hagyta meg.

Tovább ronthatja az új pályázatok financiális hátterét, hogy az idei ÁFA-törvény alapján nem igényelhető vissza a támogatásra eső általános forgalmi adó összege. Ezt ugyan nem írta elő az Európai Bizottság Magyarország számára, de hát miért ne alkalmazzuk, ha már lehet. A szigorodó feltételek mellett tehát zsugorodó forrásokra is számíthatunk.

- Milyen tapasztalatokat, tanulságokat lehet levonni a jövőre nézve a korábbi SAPARD-pályázatok felemásra sikeredett gyakorlatából?

- A pályázati rendszer egyik kedvező irányba történt változása, hogy a beruházás a pályázat befogadását követően saját felelősségre megkezdhető. Ily módon legalább nem tolódik el a feltétlenül szükséges beruházás megvalósulása. Megint csak más kérdés, hogy az MVH hivatalosan csak 2004. szeptember 01. napját követően kezdhette meg az AVOP-pályázatok feldolgozását. Ennek következtében aztán elég kevés gazdálkodó jutott el a mai napig a befogadó nyilatkozat kézhezvételéig. Tehát hivatalosan még nem tehetett lépéseket a fejlesztés megkezdésére

- Milyen változások érintik a nagy érdeklődésre számot tartó beruházásokat, van-e e téren kedvező vagy szigorító tétel, amire érdemes nagyon odafigyelni?

- Nincs változás abban, hogy a beruházás kezdete építéseknél az építési napló, ültetvénytelepítéseknél a telepítési napló első bejegyzésétől, vásárlásnál pedig az írásos megrendeléstől vagy a számla kiegyenlítésétől számítható. A beruházás megkezdésének legkésőbbi időpontja alapesetben a támogatási szerződéstől számított 120 nap, ültetvénytelepítés, öntözésfejlesztés és melioráció esetén 180 nap. Külön szabályok vonatkoznak a közbeszerzési eljárást követően megvalósuló beruházásokra. A közbeszerzési pályázat tartalmi, formai bonyolultsága miatt ilyen anyagok elkészítését jobb szakemberre bízni!

A pályázati kiírás alapján jut elég idő a beruházás megvalósítására. Építést, öntözésfejlesztést, meliorációs munkákat 24 hónap alatt fejezhetünk be, egyéb beruházásokat 12 hónap alatt valósíthatunk meg. Az ültetvénytelepítési munkák időkorlátja a termőre fordulás időpontja.

- A pályázás technikai követelményei kétségtelenül szigorúak, ahogyan ezt már egy ideje érzékelik a pályázók. Milyen apróbb részletek nehezíthetik meg a sikeres pályázást?

- A pályázatokat továbbra is az MVH regionális irodáiba kell benyújtani, sőt, a nem a megvalósítás helye szerinti kirendeltségre beadott pályázatokat első körben elutasítják. Így járnak azoknak a pályázóknak az anyagai is, akik nem jogosultak a támogatásra, akik rossz alintézkedésre nyújtottak be pályázatot, akik a fejlesztést nem Magyarországon kívánják végrehajtani, ill. pályázatukat nem 2 példányban, CD-változattal kiegészítve adták postára, vagy nem minősülnek életképes gazdaságnak. A CD-változatnál figyeljünk arra, hogy lezárt dokumentumot nyújtsunk be, mivel a bírálatnál a lezárás hiánya problémát jelenthet.

Normál esetben a pályázati szakaszok a SAPARD-pályázatokhoz hasonlóan a következő lépésekben zajlanak majd le:

Pályázat benyújtása (anyagot hiánypótolni ekkor nem lehet).

- Ezt követően 25 napon belül hiánypótlás következik, amennyiben az szükséges.

- A pályázónak 15 nap áll rendelkezésre a hiánypótlás benyújtására.

- A teljes anyag befogadását követően a regionális iroda 25 nap alatt terjeszti fel az anyagot döntésre.

- 30 nap múlva születhet meg a támogatási döntés.

- Újabb 30 alatt pedig már kezünkben is lehet támogatási szerződésünk.

A támogatási szerződés megkötésének időpontjára kell rendelkezni az esetleges banki finanszírozási ígérvénnyel is! Ha azonban ez addigra nincs meg, a támogatás nem folyósítható. Ne lepődjünk meg, ha a hiánypótlás során majd az eredeti vagy az eredetivel mindenben megegyező másolatokat kér tőlünk a hivatal. Másolatot mindig a kiállító szerv vagy közjegyző hitelesíthet. Sajnos, azt elmondhatjuk, hogy a határidők egyelőre csak a termelőket kötelezik, az MVH nem tudja betartani a feldolgozás előírásait, így a pályázati időszakok sokkal hosszabbak lesznek a tervezettnél!

- Mi igaz abból, hogy már nem lesz lehetőség a lezárt AVOP-pályázati keretek, pl. a mg.-i gépbeszerzés ismételt megnyitására?

- Ezzel kapcsolatban vannak félelmeink, mivel tudható, hogy az idei év január elejéig benyújtott AVOP-pályázatok több mint felét ezek az anyagok tették ki. Más kérdés, hogy elvi lehetőség van a források esetleges átcsoportosítására, illetve ne felejtsük el azt sem, hogy az AVOP-pályázatok is pontozásos rendszerben kerülnek bírálatra. Elegendő tehát magasabban meghúzni a ponthatárt, hogy maradjon a pénzből. De ezek most még csak találgatások. Bízzunk benne, a benyújtott pályázatok májusra legalábbis befogadhatóak lesznek, és valaki hajlandó lesz azt felvállalni, hogy a tényadatokat leközölve kiszámíthatóbbá teszi a további pályázást.

- Ezek alapján, ha jól értjük, most kicsit nyugodtabb napokat élnek meg a szaktanácsadók a pályázatkészítés területén.

- Ez esetünkben csak részben igaz, mivel korábban benyújtott AVOP-pályázataink lassan hiánypótlási szakaszba érnek, így azokkal van elég tennivaló. Ezen felül társaságunk végzi az EURO-ÖKO FARM PROJEKT "Csökkentett energiaigényű, környezetkímélő növénytermesztési technológiák" programjának országos koordinációját. Január hónapban kiírásra került a programhoz kapcsolódó idei évi pályázati lehetőség. Valószínűleg a támogatás mértékének köszönhető - ez max. 40% -, hogy vonzó a konstrukció a termelők körében. Ennek tükrében talán nem véletlen, hogy szaktanácsadó rendszerünk teljes kapacitással működik.

Zárszóként elmondható, hogy a pályázatok készítése során annyi szabályra kell már figyelni, annyi előírást kell betartani, hogy a pályázatkészítés szinte külön szakmává alakult. Ismételten fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a támogatási szerződés aláírása 5 éves kötelezettségvállalást jelent, évenkénti jelentési kötelezettséggel. A szaktanácsadó feladata tehát nem csupán a támogatás elnyerésére kell hogy korlátozódjon, hanem magában kell hogy foglalja a szakmai segítségnyújtást is, az 5 éves időszak teljes időtartamára. A termelő számára csupán egy dolog javasolható: keressen hiteles, a szaktanácsadást élethivatás-szerűen végző szakembereket, akik tevékenységét teljes felelősséggel támogatni tudják.