E termék is minden bizonnyal a hazainál olcsóbb ára miatt került fel a bevásárló turizmus dinamikusan változó cikklistájára. Ezeknek a kukorica hibrideknek a döntő hányada a nálunk is ismert világcégektől származik.

Akár legyinthetnénk is erre, az alkalmanként pár zsákos tételek összeadódva sem rendíthetik meg az amúgy igen jelentős magyar vetőmagpiacot. Csakhogy egy másik határvonal is meghúzódik ezen az országhatáron. Míg Magyarországon nem engedélyezett a genetikailag módosított, úgynevezett GMO növények termesztése és felhasználása, addig Romániában igen. Így az a veszélyes piaci szituáció fordulhat elő, hogy "fű alatt" hazánkba is bekerülhet GMO-s kukorica. Mivel a kukorica szélporozta növény, egy-egy ilyen "fertőzési góc" az ún. idegen beporzás révén több száz méteres körzetben okozhat genetikai szennyezést.

Éppen a gazdatüntetés idején különösen ismert tény, hogy a hazai felhasználást meghaladó gabona intervenciós felvásárlása milyen komoly problémákat vet fel napjainkban is. Egy elfogadható idei termés mellett borítékolható, hogy abból is jelentős tételeket kényszerülünk majd uniós készletre felajánlani. Tekintve, hogy az Európai Unióba GM termény nem vihető be, az idén már minden bizonynyal az erre vonatkozó vizsgálatok is bekerülnek az intervenciós felvásárlás menetébe.

Így akár kellemetlen meglepetésben is része lehet annak (és környezetének), aki most gyanútlanul becsempészi a GMO-t is tartalmazó vetőmagot. Egyrészt eladhatatlan áruja lesz, másrészt megszegi a magyarországi hatályos törvényeket.

Dr. Hullán Tibor, a Vetőmag Szövetség és Terméktanács igazgatója fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a Terméktanács nem a GMO ténye ellen hadakozik, hanem a probléma ellen, amit a hazai termesztési viszonyok, tehát birtokszerkezet, éghajlati adottságok, stb. jelentenek, és fokozzák a kukorica idegen megtermékenyülésének veszélyét. Ez azt jelenti, hogy nálunk sokkal veszélyesebb következményei lehetnek a GMO megjelenésének, sokkal jobban fel kell készülnie az agrártársadalomnak, hogy elkülönítetten kezelje a kétféle kukoricát, mert ha nem, akkor a jelenlegi árutermesztésünk termését és vetőmagtermesztésünk eredményességét veszélyezteti, nem beszélve a csemegekukorica-iparról.

A Terméktanácsot tehát elsősorban nem az befolyásolja, hogy a GMO szervezetek humán vagy állategészségügyi szempontból veszélyesek-e - ez a tudomány dolga -, hanem az a tény, hogy a megtermelt GMO kukorica Európában eladhatatlan, és így is van elég bajunk a tavaly megtermelt mintegy 8,5 millió kukoricával. Mi lesz akkor, ha idén kedvező termésünk lesz, és a piac kap egy olyan esélyt, hogy a GMO fertőzöttségre hivatkozva nyakunkon marad az egész áru? Ezzel kell tisztában lennie a magyar termelőknek, és ennek a veszélyét kell éreznie minden magyar gazdának.

Háttér

Tavaly szeptemberben az Európai Bizottság (igen erőteljes WTO nyomásra) csaknem 20 génmódosított kukoricafajtát vett fel az unió fajtalistájára, lehetőséget adva a vetőmagok szabad forgalmazására azokban a tagállamokban, amelyek nem éltek a védzáradék intézményével. Magyarország az új tagállamok közül elsőként hozott olyan átmeneti intézkedést, hogy az óvatosság elvét képviselve a génkezelt vetőmagok forgalmazását és köztermesztésbe vonását január 20-tól, időkorlát nélkül felfüggesztette. A kormány az ügyben végérvényes döntést a tudományos vizsgálatok lezárulta után hoz. A felfüggesztés a vetőmag-behozatal EU-konform tilalmát jelenti.

A január 20-i felfüggesztést az is indokolja, hogy a tavaszi vetésbe ne kerülhessen ilyen génkezelt mag. A génmódosított kukoricák forgalomba hozatalának felfüggesztése a vetőmag-előállítókra és -forgalmazókra, valamint a termelőkre vonatkozik. A tilalmat megszegők géntechnológiai bírsággal számolhatnak, amely első alkalommal 300 ezer forinttól 10 millió forintig, ismételt elkövetéskor pedig egymillió forinttól 20 millió forintig terjedhet.

A végrehajtás ellenőrzésére illetékes hatóságok: Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet, a Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat, valamint a megyei növény- és talajvédelmi szolgálatok, a megyei állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomások, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, valamint a megyei (fővárosi) fogyasztóvédelmi felügyelőségek és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatala. Az ellenőrzés során a környezet- és természetvédelem területén a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség szakhatóságként közreműködik.

További intézkedésként, az átmeneti tiltás időtartama alatt folytatódik a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium felügyeletével a MON 810 génkonstrukciót tartalmazó hibridek átfogó környezeti hatásvizsgálata a Pannon biogeográfiai régió területére. A kockázatértékelésben a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által felkért közreműködők: az MTA Biológiai Osztálya, az MTA Agrárosztálya.

Az Európai Bizottság 2003/556/EK ajánlása szellemében a jogszabályalkotói munka megkezdődött, amely célul tűzte ki egy, a hagyományos, ökológiai és génmódosított növénykultúrák együtt-termesztéséről (koegzisztenciájáról) szóló nemzeti szabályozás megalkotását, amely védi a hagyományos, ökológiai gazdálkodási módokat, miközben nem zárja ki a genetikailag módosított növények termesztését sem.

A GM növények termelésének helyzete a világon és az EU-ban

Kukorica: 2003-ban már az összes terület 11%-án GM fajtákat termesztettek.

A génmódosított növények termesztésére engedélyezett területek 99%-a 6 országban található:

USA 42,8 millió ha

Argentína 13,9 millió ha

Kanada 4,4 millió ha

Brazília 3 millió ha

Kína 2,8 millió ha

Dél-Afrika 0,4 millió ha

Európában Romániában, Spanyolországban és Bulgáriában termesztettek ilyen növényeket. Romániában a legtöbbet, 70.000 hektáron.

A GM termesztés elterjedése Európában nagyban függ a piaci igénytől, a megfelelő vetőmag biztosításától és az államok nemzeti jogalkotása által meghozott koegzisztencia (hagyományos, ökológiai és génmódosított növénykultúrák együtt-termesztése) rendeletektől.

Erre elfogadott jogszabály jelenleg Dániában és Németországban van, Lengyelországban egyeztetés alatt áll a rendelettervezet, Spanyolországban és Franciaországban a rendelet elfogadás alatt áll, a Cseh Köztársaságban és Magyarországon pedig a tárgyalások kezdődtek meg e témában.