A gyomszabályozás öszszetett feladat, amely már a megfelelő vetésforgó kialakításával kezdődik. Az agrotechnikai módszerek közül ugyancsak fontos szerep jut a vetésidőnek, az állománysűrűségnek és kondíciónak, az optimális tápanyagellátásnak. A mechanikai módszerek közé tartoznak a talajművelési eljárások és a gyomfésűk alkalmazása. A legtöbbet használt és talán a legnagyobb jelentőségű gyomirtási technológia a vegyszeres védekezés. A kémiai anyagok kijuttatására három időpont áll rendelkezésünkre: az első a vetés előtti (presowing), majd a vetés utáni-kelés előtti (preemergens), végül a kelés utáni (postemergens) kezelés. A vetés előtti kezelések "kiválthatók" a magágy-előkészítés során használt agrotechnikai módszerekkel (mechanikai gyomirtás). Az őszi vegyszeres kezelésre csak abban az esetben kényszerülünk, ha az enyhe és csapadékos időjárás miatt a gyomok többsége kicsírázik, és eléri azt a kritikus fenológiai állapotot, amely után kiirtásuk csak nehézkesen és drágán oldható meg. (A kétszikű gyomok esetében ez a 2-4 leveles korban, míg az egyszikű gyomnövényeknél 1-3 leveles, a galaj esetében pedig a 3-5 levélörvös állapotban következik be.)

A gyakorlatban legtöbbször a tavaszi gyomirtást alkalmazzuk. A védekezés időpontja szerenként változó, de általában az őszi búza 2-3 leveles állapotától a bokrosodás végéig, a szárba indulás kezdetéig tart. Az ekkor felhasználható készítményeket a következőkképpen csoportosíthatjuk:

1. Hormontípusú készítmények és kombinációik

A széles levelű kétszikűek ellen nyújtanak kiváló hatékonyságot. A növényi növekedési hormont utánzó anyag a növény növekedési csúcsán egyenetlenül elhelyezkedve koordinálatlan növekedésre készteti az érzékeny fejlettségi állapotban lévő gyomnövényeket. A növény a levélen keresztül veszi fel a hatóanyagot, majd az a szállítóelemein keresztül szétterjed az egész növényben. A növények anyagcseréje rendkívül felgyorsul, amivel a gyökérzet nem tud lépést tartani, és a növény "szétlélegzi" saját szervezetét. Az egyszikű növények morfológiai szelektivitással rendelkeznek, ennek ellenére a hormonrendszerre ható herbicideket olyankor kell alkalmazni, amikor a kultúrnövény gyors növekedési szakasza még nem indult meg (bokrosodás végéig). A kétszikű növények mindig érzékenyek e gyomirtócsoportra. Ennek oka az, hogy a felálló levelű és viaszréteggel borított gabonáról a permetcsepp inkább lepereg, mint a szárhoz derékszögben álló, és kevésbé viaszos, nagy felületű levélről. A hormonhatású készítmények előnye a gazdaságosság (kedvező ár, jó hatásfok). Sajnos ellenük szól, hogy a Matricaria fajok és a Cirsium ellen csak mérsékelt a hatékonyságuk.

2. Szulfonilurea hatóanyagú készítmények és kombinációik

A szulfonilkarbamidok a gyűrűs aminosavak szintézisén keresztül gátolják a fehérjeszintézist, tehát a növekedést. Szelektív szisztemikus, 5 C° hőmérséklet fölött levélen és gyökéren is felszívódó herbicidek. A herbicidfelvétel egy-két óra elteltével megtörténik, a pusztulási folyamat azonban hosszú (persze ez függ a dózistól, időjárástól, hőmérséklettől, talaj pH-tól), általában 7-17 napig tart. A keskenylevelű kétszikűek és az egyszikűek ellen nyújtanak tökéletes hatékonyságot. A hormonbázisú és kontakt szerekkel kombinálhatóak. Előnyük, hogy kis dózisban is hatékonyak, rendkívül nagy a biológiai hatékonyságuk. Hátrányuk, hogy 5 C° alatt lassan vagy egyáltalán nem képesek hatásukat kifejteni, mivel nincs növekedés, így nincs mit gátolni. Legnagyobb jelentőségük, hogy a hormonellenálló keskenylevelű kétszikű gyomokat (kamilla, pipitérfélék) kiválóan irtják.

3. Karotinszintézis-gátlók és kombinációik

A klorofil elővegyültének képződését gátolják. Előnyük, hogy hatékonyságuk kevésbé függ a klimatikus tényezőktől. Kontakt hatású szerek. Hatékony és gyors megoldást jelentenek a gyomokkal szemben. Kezelést követően, a perzselő hatásnak köszönhetően a gyomnövények rövid időn belül elszáradnak. A magrólkelő kétszikűek ellen jó hatást mutatnak. Kiváló a hatékonyságuk a ragadós galaj ellen, bár gyenge állományban a fejlettebb galajok újrahajthatnak. A hajtások a betakarítást többnyire már nem zavarják, maghozamuk azonban a következő évi gyomborítottságot jelentősen befolyásolhatja.

Tekintsük át a fent említett csoportokba tartozó növényvédő szereket a teljesség igénye nélkül.