A természet ismételten bebizonyította, hogy ő az Úr. Az elmúlt időszakot azonban nem annyira a várt csapadék jellemezte, hanem a hideg, ami a magyar minőségi búza acélosságához nagyon kell (s amiért az EU-nál kedvezményeket kérhettünk volna!). A lehullott havat a szél azonban messze elhordta a vetésekről, pedig jó lett volna, ha betakarja, hogy a fagytól megvédje. Mindannyian tudjuk ugyanis, hogy az őszi vetéseink mind búzában, mind repcében heterogén állományt mutattak.

Ezért nem lehet tudni, hogy amikor a tavasz beköszönt, milyen növényszámot látunk a táblán. Az optimális növényszám fajtáktól függően 40-45 növény/m2, a hibrideknél 30-35. Mindenesetre a kétkedőknek a következőket javasoljuk: ha m2-enként 10-12 egészséges repce mutatkozik, mindenképp meg kell hagyni az állományt, mert a repce regenerálódó képessége nagyon nagy - a repcemagot pedig mindig el lehet adni, ha másként nem, biodízel alapanyagnak, amit előbb-utóbb nekünk is elő kell állítanunk, ha nem akarunk valutát adni érte.

A repce tápanyagtól, víztől függően annyi azonos fejlettségű oldalhajtást nevel, hogy besűríti a táblát. Természetesen bármennyire hihetetlenül is hangzik, a korai talajvizsgálatok eredményétől függően "etetni kell" az állományt, minél előbb, a felső talajrétegből ugyanis már a tél előtt elfogyott a tápanyag, viszont a költségtakarékosság érdekében sem szabad hiányt vagy többletkiadást okozni.

A 80 növény/m˛ növényszámnál már nem lehet nagy termésre számítani, mert a főszár megugrik, és a késői elágazás miatt - a hosszú virágzási idővel - a magtermés is heterogén lesz. A termésnek vagy az eleje, vagy a vége elhullik, ill. igen kis "ezermagtömegű" lesz.

Nagyon oda kell figyelnünk az agrotechnika alkalmazására, a nagy termesztési verseny miatt. A növényeket regulátorokkal kell segítenünk a gyors fejlődéshez, hogy amikorra a száraz melegek megérkeznek, a növényekben kialakuljanak a magkezdemények.

Amikor istállótrágyáztunk, a talajból a növény fel tudta venni a szükséges szerves formájú mikroelemeket. A megváltozott termesztési körülmények között pedig a gazdának kell biztosítani azt, hogy mindig rendelkezésre álljanak ezek a "katalizátorok". Ezért kell megfelelő trágyázással a ként, a magnéziumot és a bórt is időben biztosítani.

A repce viszonylag nagy fehérjetartalmú növény, amelynek előállításához kén szükséges. A darában visszamaradó fehérje kitűnő beltartalmú takarmány (export lehetőség), de ha nem áll rendelkezésre a fejlődés korai időszakában megfelelő mennyiségű kén, a fejlődés akadozik. A magnézium elsősorban a klorofilképzéshez szükséges, hiánya miatt lelassul a fotoszintézis, ez pedig intenzív termesztési körülmények között nem megengedhető. Ugyanez vonatkozik a bórtrágyára is, amely a megtermékenyülés nélkülözhetetlen eleme, valamint a nukleinsavak, a fehérje és szénhidrát anyagcserében is szükséges, csak éppen ez sem hiányzott az istállótrágya "visszahordása" idején ilyen jelentős mennyiségben.

Korábban az elrúgott becőket élettani jelenségnek vettük, ma már tudjuk, hogy elsősorban bór- és magnéziumhiány okozza a jelenséget. Ezek a mikroelemek hozzájárulnak a növények egészségesebb fejlődéséhez, ill. a betegségekkel szemben is ellenállóbbak lesznek, ami azért fontos, mert a sebzéskor nyitott felületet biztosítunk a kórokozóknak, és általában ezek ellen nem védekezünk.

Ezekre az agrotechnikai tényezőkre azért is oda kell figyelnünk, mert az olcsó talajjavításon, a biodízel programon és egyéb termesztési előnyökön kívül egyre nagyobb lesz a repceolaj táplálkozási jelentősége is. Az állatállomány fogyásával a világ ezen részén is egyre inkább nő az olaj étkezési célú felhasználása. Kontinensünk északi országaiban a második világháború idején, a kontinentális zárlat miatt főzésre használták, és használják azóta is, és nézzük meg az egészségi statisztikákat, a hosszabb életkorra, stb. vonatkozó adatokat! (Persze ez nem csupán a repceolajnak köszönhető...)

A tudósok megfigyelései alapján a repceolaj egyértelműen kedvez a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésében, sőt, legújabb vizsgálati adatok szerint a repceméz igen jó a gyomorsavas betegek számára, valamint a tápszerek készítésénél a szükséges, nem alvadó zsíradékanyag biztosítására szolgál. A repceolajnak ezek a tulajdonságai segíthetnek bennünket az éhínség csökkentésében is. Annál is inkább, mert száraz körülmények között a repcemag több éven át eltartható, és egy későbbi időpontban feldolgozható.

Ezen kívül környezetbarát módon termeszthető, így a pályázatokba beépíthető és a GOFR növények támogatását igénybe lehet rá venni. Csak az agrotechnikai ténykedésünket kell az intenzív, növénycentrikus termesztéshez igazítani, és így talán a hozamok sem maradnak el, ha azokat időben és veszteségmentesen betakarítjuk. Természetesen az európai átlagot azokban az években lehet elérni, amikor a csapadék március, április, májusban bőségesen áll rendelkezésünkre ("óceáni klíma"). Példa erre a 2004-es év is. Mindent meg kell tennünk a nagy termések eléréséért, mert ez a növény a nagy mértékű oxigéntermelése miatt is a jövő növénye. A biodízel felhasználás pedig biztosítja, hogy kvóta nélkül termeszthető, ezzel mintegy hozzájárul a légköri szennyezés csökkentéséhez, azaz az öreg bolygó, a Föld megmentéséhez.