A zöldtrágyázás a magyar termelők számára viszont sokáig csak felesleges költségszaporításnak tűnt, nem foglalkoztak vele, nem értették a lényegét, és leginkább arra hivatkozva utasították el, hogy a költség éppen akkor jelentkezik, amikor egyébként sincs mobil pénz a gazdálkodás ciklikus folyamatában. Az évek óta tartó propagandának és főként az egyre több kedvező tapasztalatnak köszönhetően azonban, úgy tűnik, a zöldtrágyázás végre Magyarországon is bevett gyakorlattá válik. Annál is inkább, mert az FVM által újonnan szabályozott "Helyes gazdálkodási gyakorlat" sok új alkalmazást javasol és követel meg a termelőktől a szántóföldi növénytermesztésben - ahogy Európa-szerte ez már megszokott. A talajok termőképességének fenntartása, a növénytermesztésben a vetésváltásra vonatkozó szabályok betartása, a talajok szervesanyag-tartalmának szinten tartása vagy növelése, a jó talajszerkezetről való gondoskodás mind megoldható a zöldtrágyanövényekkel. És persze számolni kell velük a művelés minimális szintjének megtartása terén, és a gazdaság területeinek rendben tartása érdekében is. Amennyiben a termelő a későbbiekben nem tesz meg mindent ennek érdekében, nem számíthat - AVOP, AKG, KAT - támogatási pénzekre! Természetesen egyelőre nem a teljes szántóterületben - csak annak 1/5 részében - kell a gazdaságoknak, a termelőknek ezzel kapcsolatban gondolkodniuk, hiszen a program ötéves kifutású. Ez az arány tehát a gazdaságon belüli zöldtrágyázási költségek mértékét is jelzi, ami így elviselhető terhet jelent.

Magyar viszonyokra adaptáltan

Az elmúlt év szerényebb terményárai, az értékesítési nehézségek, a támogatások kifizetésének késedelme, az intervenciós felvásárlás csúszása érthető módon demoralizálja a termelői szférában résztvevőket. Következésképpen a szorító gazdasági viszonyok között viszont minden területen különösen nagy hangsúlyt kapnak a költségtakarékos megoldások. A helyesen végzett, a talajok szervesanyag-visszapótlására és szerkezetjavítására irányuló zöldtrágyázás e szempontnak is - minden mással szemben - nagyon megfelel. A rövid, ill. hosszú nappalos és a semleges zöldtrágyanövények helyes megválasztása lehetőséget kínál arra, hogy a nyáron betakarított növények tarlómunkái után a megfelelő - és munkaszervezési szempontból is legalkalmasabb - időben gondoskodjunk a talajok mielőbbi növényborítottságáról. A keresztesvirágúak - olajretek, mustár - rövidnappalos növények, ezért vetésidejük a nyárvégi időszakban esedékes. Pl. a júliusban elvetett, rövid nappalos mustár - ha van elég csapadék - szépen kikel ugyan, de a vegetáció nem nő meg, generatív és fejletlen marad. Így a kívánt vegetatív tömeget és talajszerkezet javító gyökérmennyiséget nem képes megtermeli. Ugyanakkor a hosszú nappalos facélia viszont minden időszakban sikeresen vethető, szépen díszlik, jó borítottságot ad, és nagyon igénytelen növény. További lehetőséget kínál az olajretek, a pohánka, a bíborhere, takarmányrepce vetése és a belőlük létrehozott zöldtrágyakeverékek, amelyeket az adott terület talajviszonyaira adaptáltan kell alkalmazni.

Zöldtrágyázás és mulcsolás

Magyar viszonyaink között első lépésként a zöldtrágyázás általános elfogadtatása a cél. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy még előbbre tekintsünk, és a vetéstechnika rohamos fejlődését kihasználva a mulcstechnológia alkalmazásával is barátkozzunk. Az egynyári zöldtrágyanövények alkalmazása esetében ugyanis eltekinthetünk az őszi beszántástól - lemondva a vegatatív zöldtömeg jótékony hatásáról -, és engedhetjük lefagyni az állományt. Ehhez a technológiához mindenütt nagyon alkalmas növény lehet a lágyszárú mustár. Így, a lefagyott, lesárgult szármaradvány révén egészen tavaszig megmarad a talajborítottság, amely gátolja a víz- és széleróziót, megőrizve a talaj nedvességtartalmát. Tavasszal viszont a módszernek köszönhetően elmaradhat a költséges magágy-előkészítő munka, és tárcsás rendszerű direktvetőgéppel - amely elvágja a gyenge szármaradványokat - egy menetben elvégezhető a vetés. Pl. mustár zöldtrágya-elővetemény után mulcsba vetett cukorrépa vagy facélia, mulcsba vetett kukorica. A zöldtrágyanövény jótékony hatása ebben az esetben a talajborítottság, gyomelnyomás formájában, és főként a talajban hagyott - és ott elbomló - gyökértömeg kapcsán érvényesül.

A zöldtrágyázás elősegíti a talajélet kialakulását

A mikrobiális tevékenység a talaj melegedésével egyidejűleg megindul. Ennek szabad szemmel látható egyértelmű jelei vannak, hiszen a talaj színe sötétebbé válik, és tapinthatóan jó szerkezetű lesz, ami a biológiai élet beindulásáról árulkodik. Az ún. mikrofauna ugyan szabad szemmel nem látható, de létezése aligha vonható kétségbe. Ugyanakkor a makro- és megafauna aktivitása annál jobban nyomon követhető. Ismert képviselői a földigiliszták, amelyek a talajtermékenység indikátorai és őrei is egyben. Azonnal eltűnnek, ha túl alacsony a talaj nedvesség- vagy szervesanyag-tartalma, hiszen utóbbi szolgál számukra táplálékul. A felszínen jól látható járataik vannak, és ürülékkupacok jelzik aktivitásukat. A mikroorganizmusokkal közös szántóföldi tevékenységük révén képesek a tarlómaradványokat a növények számára felvehető állapotba hozni. Járataik gravitációs pórusokként funkcionálnak, ami segíti a talaj levegőzését, és a csapadékvíz mélyebb rétegekbe vezetését. A talajok egyik veszedelmes állapotát, a tömörödöttséget kiváló hatékonysággal képesek megszüntetni.

Védekezés a fonálférgek ellen

A cukorrépában, burgonyában, gyökérzöldségfélékben gyakori cisztaképző fonálférgek belső paraziták, mivel életük nagyobbik részét a növény gyökérzetében töltik el. A talajban elfekvő - a cisztákban hoszszabb ideig életben maradó - tojásokból a gazdanövény gyökérváladékának hatására kikelnek a lárvák, és felkeresik a gazdanövény gyökérzetét. Rövid külső élősködés után befurakodnak a gyökérzet belsejébe, és fölfelé haladva többször vedlenek. Időközben a fonálféreg váladékának hatására kialakulnak a nedvkeringést akadályozó "óriássejtek" a növényben, amelyek a kórtüneteket kiváltják. Mikor tömegük miatt a paraziták már nem férnek el a gyökér belsejében, akkor a gyökér bőrszövete felszakad, és a kezdetben fehér színű nőstény fonálféreg már csak a feji résszel tapad a gyökérzethez. A hímek ivaréretté válva elhagyják a gyökértestet, és felkeresik a már szabad testvégű nőstényeket. A megtermékenyítés után a nőstények teste megtelik tojásokkal. A lárvák vagy kibújnak és felélik a test többi anyagát, vagy - a körülmények függvényében - nyugalomban, a tojásban maradnak. A közben kifejlődő ciszta megbarnul, és az elpusztuló gyökérzet mellett a talajban hosszú ideig megőrzi a benne levő tojások életképességét.

A kártétel oka, hogy a gyökérbe bejutott fonálféreg feje körül - a kiválasztott anyagok hatására - képződő óriássejtek képezik a fonálféreg éléstárát. Így akadályozzák a növény tápanyag- és vízforgalmát, s a beállt zavarok miatt a gyökérzet idő előtt elpusztul.

Míg a zöldtrágyanövények jelentősen gyérítik a fonálférgeket, addig a nematóda rezisztens mustár- és olajretekfajták ezt a biológiai fejlődési ciklust totálisan blokkolják, és képesek teljesen fonálféregmentes talajt biztosítani a haszonnövények - elsősorban cukorrépa, burgonya és gyökérzöldségek - számára.

A zöldtrágyázás költségei

A zöldtrágyázás kezdete mindig augusztus első felére esik. A lekerülő fővetés július végi tarlóápolása után - aminek költsége még az előző növényt terheli - egy grubberrel végzett tarlóápolási munka keretében történhet meg a zöldtrágyanövény vetése. A mustár és az olajretek a korai száraz körülmények között is elvethető, hiszen az olajos mag károsodás nélkül elfekszik a talajban a csapadék érkezéséig. Ausztriában és Németországban egyszerű, kevés menetszámmal végzett költségkímélő megoldásokat alkalmaznak a gazdák. A házilag magtartállyal felszerelt grubber vagy pl. a gyári Regent Tukan FSG, helyenként pedig a jól beállított, korszerű, függesztett, repí-tőtárcsás műtrágyaszóró is látható vetési munka közben. A csúcstechnikát jelentő direktvető gépek pedig természetesen a minőségi munkát szavatolják. A vetés költségei így leszoríthatók 8-10.000 Ft/ha-ra, amelynek kb.1/3-át teszi ki a vetőmag költsége.

Az istállótrágyázás költsége természetesen 4 évre oszlik el, valamint számolni kell gyomosodást okozó hatásával. Ezzel szemben a zöldtrágya gyomelnyomó, nincsenek szállítási, szervezési költségek, hatása pedig kevés N-műtrágya kiszórásával szinte teljesen azonos értékű.

A zöldtrágyázás gyakorlata még nagyobb lendületet vehetett volna országszerte, ha a kormányzat nem az egyszerűsített támogatási rendszer mellett döntött volna. Ellenkező esetben a 10% ugaroltatás kapcsán az ország gyenge minőségű földjei minden bizonnyal zöldtrágya-borítottságtól díszlenének, kedvet csinálva egyben a még kétkedő termelőknek is. A zöldtrágyázás ilyetén módon történő támogatása nálunk sajnos elmaradt, de a "Helyes gazdálkodási gyakorlat" szabályzórendszere lassan mégis rákényszerít minden termelőt egy nagyon helyes, költségtakarékos zöldtrágyázási gyakorlat alkalmazására, amivel mindenki csak nyerhet.