A munka szükségességét megmutatták azok a korábbi próbálkozások, amelyek a magyar sajátosságok figyelembe vétele nélkül igyekeztek hazánkban az új technológiákat meghonosítani (pl.: minimum tillage). A Projekt tehát tevékenységének céljául azt tűzte ki, hogy megkeresi azt az utat, amellyel a leghatékonyabban lehet az új ismereteket a köztermesztés számára továbbadni.

Sajátos elérési módot jelentett az 1998-ban elindult "Csökkentett energiaigényű, környezetkímélő növénytermesztési technológiák" program. A módszer azért sajátos, mert a programba bekapcsolódó gazdaságok azokhoz a fejlesztési elképzeléseikhez, amelyek összeegyeztethetőek voltak a Projekt célkitűzéseivel, támogatásokhoz jutottak. Ezáltal érdekeltté váltak abban, hogy bekapcsolódjanak a technológiafejlesztési tevékenységbe. Az ily módon létrehozott partnergazdasági rendszer országosan több mint 100 elérési pontot jelent a technológia bemutatására, de egyben vizsgálati helyet is az adaptációs feladatok elvégzéséhez.

A fejlesztési tevékenység csúcsát jelenti, amikor a "Csökkentett energiaigényű, környezetkímélő növénytermesztési technológiák" programban szereplő gépek vizsgálatán túlmenően tényleges eszközfejlesztési tevékenység is megvalósul a Projekt keretei között. A partnergazdaságok által nyújtott információk és adatok ugyanis arra a következtetésre vezettek, hogy egyes, a szántóföldi programban szereplő gépek - a magyar viszonyok között történő optimális üzemeltetés érdekében - tökéletesítésre szorulnak.

Ezek közül ki kell emelnünk a csehországi Farmet gyárral való 8 éves együttműködést, amelynek keretében szinte valamennyi termék fejlesztésre került, a hazai igényeknek megfelelően. A kultivátorok és a kompaktorok erősített változatain túl nagy eredmény a BSK típusú vetőgép II. generációjának magyar szakemberek általi kifejlesztése. A felső magtartályos, kultivátorelemes pneumatikus vetőgép alapvetően jól vizsgázott magyar viszonyok között. Az eszköz a speciális vetőgépet igénylő növényeken kívül gyakorlatilag minden növény vetésére alkalmas. A gép felépítésének köszönhetően szélsőséges talajviszonyok (nedves-száraz) között alkalmazható. A partnergazdaságok tapasztalatai alapján azonban kiderült, hogy aprómagvú növények vetésénél, elsősorban rosszul művelt talajoknál, problémát jelenthet az egyenetlen vetésmélység. Nagy szártömegű elővetemény esetében előfordulhat, hogy a csoroszlyákat jelentő kultivátorkapáknál a növényi maradványok feltorlódtak, ami nem megfelelő munkavégzést okozhatott.

Ezek a kedvezőtlen hatások egy új magyar fejlesztésnek köszönhetően teljesen megszüntethetőek. A vetőgép elejét tartó gumikerekek helyére egy robosztus tárcsás elemekkel szerelt fémhenger került, amely kiválóan vizsgázott száraz viszonyok között, illetve megkönnyítette a nagy mennyiségű növényi maradvány vetőgépen történő átáramlását (lásd. az 1. sz. képet!). A gépen megmaradt az eredeti kitámasztás visszaállításának lehetősége, ennek köszönhetően az eszköz nedves viszonyok között is üzemeltethető. Az új henger használatával a vetés energiaigénye csökken. Kiegészítő fejlesztésként a vetőgép magyar nyelvű monitort és vetésellenőrző rendszert, valamint egy hidraulikus egységet is kapott, amely jelentősen csökkenti a vetőmagveszteséget. A Projekt keretei között nyert eredmények nyilvánosak, tehát partnergazdaságaink, előzetes egyeztetést követően, minden érdeklődőt várnak.