A jelen cikkben felhasznált 2003-as adatok tájékoztató jellegűek, forrásuk a "Bedrijfsvergelijking Agrovision".

Az adatokat a Hollandiában jelenleg használt telepirányítási szoftverekből gyűjtik be (Pigmanager, Siva-Pig ManagerR, CBK, Comzog vagy ZAP-sow management system) félévente, amelyekből a termelés technikai adatait ismerhetjük meg. Emellett a telepek jelentős része a fenti szoftvereken keresztül a termelésre vonatkozó gazdasági mutatókat is közli. Az adatok értékelésekor figyelembe kell venni, hogy ezek a telepek szinte kizárólagosan a holland modell szerinti hízlalótelepek, amelyek 25-30 kg-os malacokat hízlalnak, 105-110 kg-os súlyig.

Az Agrovision Kengetallenspiegel 2003-as évet összefoglaló kiadványában 331 telep eredményei szerepeltek.

Az eredmények értékelésekor néhány dolgot figyelembe kell vennünk:

1. A holland telepek állategészségügyi helyzete rosszabb a magyarországiakénál, 99%-ban PRRS fertőzöttek.

2. A telepek nagymértékben automatizáltak (etetés, ventilláció), ez jelentős mértékben csökkenti a munkaerőigényt, illetve szabályozott körülményeket biztosít a telepeken

3. A vizsgált telepek közül 107 telep melléktermékeket is takarmányoz, míg a telepek fennmaradó része kizárólag vásárolt kész takarmánnyal dolgozik.

762 g napi tömeggyarapodás

A holland telepek a kialakult szokásoknak megfelelően a magyar gyakorlatnál korábban állítják hízlalásba az állatokat. Ez 26,1 kg-os átlagos súlyt jelent a hízlalásba állításkor. Ennek megfelelően az egy hízlalási napra jutó 762 grammos tömeggyarapodás nem hasonlítható egy az egyben a hazai gyakorlathoz, a telepek többségének azonban így is komoly kihívást jelent.

2,67 kg takarmány

1 kg tömeggyarapodásra

A kiemelkedően jó fajlagostakarmány-felhasználás részben az automatizált és visszafogott takarmányozásnak, részben a nagymértékű melléktermék-felhasználásnak köszönhető. A napi többszöri, limitált adagú takarmányozás jelentősen csökkenti a takarmánypazarlás lehetőségét. Emellett a mellékterméket nem etető telepek szinte kizárólagosan granulált tápokat etetnek, ami kis mértékben tovább csökkenti a pazarlást és a takarmányfelvétel mértékét. A melléktermékeket is felhasználó telepek alapvetően moslékos etetést folytatnak, ami nagymértékben hozzájárul a jó adagolhatósághoz, illetve segít alacsonyan tartani a takarmánypazarlást.

A melléktermék-etetés gazdasági előnye

Fejlett élelmiszerfeldolgozó-iparának köszönhetően Hollandia nagy mennyiségű mellékterméket tud felhasználni a sertéstakarmányozásban. Ezek részben alacsonyabb áruknak, részben jó étrendi hatásuknak köszönhetően komoly gazdasági előnyhöz juttatják azokat a gazdákat, akik élnek a melléktermék-hasznosítás lehetőségével. A mellékterméket etető telepek a fenti előnyök mellett jobb elhullási mutatókkal, illetve alacsonyabb változó költséggel dolgoznak, aminek köszönhetően az egy hízóra jutó profitjuk közel 15 EURO-val magasabb a szárazetetéssel termelő telepekénél.