(Ebben a betűszóban mára már az O helyét bátran felcserélhetjük a génmódosított szervezet nevével, hiszen ilyen élőlényekkel a termelői gyakorlatban is találkozhatunk, mint például a GM kukoricával, hogy csak a leggyakrabban emlegetett GM növényt idézzük. Sőt, a génsebészeti úton beépített másik szervezet betűjele sokszor még pontos utalást is ad az eredetre (mint például a Bt. kukoricában a Bacillus thuringiensis beépített rovarölő toxintermelő géndarabja).

De ne kalandozzak ilyen messzire rögtön az elején, és különösen ne zárójelben! Miért éppen ez a két szó? Mert amellett, hogy ez a két szó szorosan össze is függ egymással, az élelmiszerbiztonság kifejezés egyre kevésbé cseng hitelesen a fülemben. Nem többes számban írtam, elkerülendő az általánosítást, de talán a bulvárosodó média is tehet róla, hogy így elromlott a hallásom. A penészes, vagy már közbeszédben is aflatoxinosnak nevezett őrölt pirospaprikától a szúrópróbaszerűen felfedezett, töltenivaló rovarölő szeres zöldpaprikáig című, közelmúltban megélt történet bizony bennem nagyon megingatta a korábban eszembe sem idézett élelmiszerbiztonság szó addig megnyugtató és hiteles értelmét. Amíg nem emlegette a hivatalos közszáj annyit ezt a szót, addig nekem legfeljebb a gombamérgezések kapcsán jutott az eszembe az élelmiszerbiztonság, s ami ezen kívül esett, abban bátran bízni mertem. És akkor itt van a GM. Most már több szaklap oldalain is olvasom elismert szaktekintélyek írásait, a velük készült riportokat a GM – mint a növénynemesítés legmagasabb és legkifinomultabb technikája – alkalmazásának nélkülözhetetlenségéről a mezőgazdasági termelési versenyben. Abban a túltermelési versenyben, amelyben a gazdaságosság, vagy a nyereség és a piaci ár rafinált összhangja a mérce. Legyen olcsó – nálunk az árak a földön járnak", olvasom az óriásplakáton az egyik áruházlánc hirdetését, ahol a szupermarket egy napilap árát alig meghaladó összegért kínál egy kilogramm virslit –, és nyilván még maradjon valami haszon is rajta, ami eltartja a vállalkozást. Vajon miből készülhet ez a termék? – jut eszembe önkéntelenül, ahelyett, hogy örülnék az olcsó élelmiszernek. Mielőtt azonban belekeverednék valamiféle hitelrontási gyanúba, inkább visszatérnék a GM növényekből, illetve azok terményeiből készült élelmiszerek fogyasztásának kockázatára. Végtére ebben is van hitelrontási kockázat!

Mert javában folyik a GM terményekből készült élelmiszerek hitelesítése. A leggyakrabban olvasott és hallott érv; a GM szervezetet tartalmazó élelmiszert fogyasztókat vizsgálva eddig még sehol a világon semmilyen károsodásról, vagy konkrétabban a humán egészség kockáztatásáról nem számoltak be az igen szigorú, az élelmiszer-biztonságot szolgáló vizsgálatok, kutatások, és semmilyen káros vagy figyelmeztető elváltozást sem tártak fel az immár évtizedes fogyasztói körben, hogy ne populációt mondjak, elkerülve a szó pejoratív kicsengését. És vajon ezzel szemben van-e a valóság? Mert – csak a magam nevében beszélek – mint hazai fogyasztó, bizony rosszul szocializálódtam, ha ugyanis a nagyhatalmú média bejelentette, hogy nem lesz benzin- vagy más termékáremelés, máris siettem a benzinkúthoz vagy a boltba, mert másnapra valamiért mégis lett. Csak halkan és óvatosan teszem hozzá, hogy ott rendszerint már sokadiknak álltam be a sorba.

Ennyit a kételkedésem mentségére. Tehát mi is lehet a valóság? Igaz-e hogy majd` egészségesebb a GM növényekből főzött kása, mint ami a természetes keresztezésekkel nemesített vagy hibrid növényekből készült?

Merthogy ilyenről is olvashatni néha. Mégis, a hétköznapi olvasóban is felmerülő kérdésre nem találtam biztos alapokon álló, megnyugtató választ. A világ elismert táplálkozás-élettani kutatóműhelyeiben sok megválaszolatlan kérdés maradt nyitva ahhoz, hogy megnyugtató választ lehessen adni a kételyekre. Sőt, a kétségeket felvető vizsgálatok is felfüggesztésre kerültek, hogy ne nevezzük meg a felfüggesztőt és érdekeit. A pontosabb válasz tehát az lenne, hogy egészségkárosító vagy csak akár -kockáztató eredményekről valóban nincs tudomása a kutatásnak – mert ilyeneket igazán nem is végeztek. Valóban, nincsenek tehát ilyen negatív eredmények – pláne, ha prof. Pusztai Árpád akadémikus skóciai, ilyen irányú vizsgálatainak eredményei felett is elsiklunk –, mert pontos, minden részletre kiterjedő vizsgálatok sincsenek. Csak a befektetett pénz – a tőke – érdekeit szolgáló célirányos vizsgálatok kerülnek a nyilvánosságra, más irányú elemzésre már nem jutott a ráfordításokból.

És hogy kerül a címbe a Jóisten? Hát úgy, hogy csak a Jóisten tudja, van-e valamilyen kockázata a GM növények termesztésének és fogyasztásának.