A repceállományok áttelelése általában jónak mondható, ez alól azok a nagyon heterogén kései vetésű, sűrű táblák számítanak kivételnek, amelyek kifoltosodtak.

Lehetőség szerint még márciusban végeztessük el a talajvizsgálatokat, amelyekből következően ismerjük a tavasz folyamán szükséges tápanyagok mennyiségét. Remélhetőleg sikerült is kiszórni a műtrágya első nagyobb adagját a hónap végén, nagyon fontos ugyanis, hogy a hideg, nedves talaj felső rétegében legyen könnyen felvehető nitrogéntrágya. Kint kell hogy legyenek már a rovarmegfigyelő sárga tálak is, hiszen a szárormányos e lapszámunk megjelenésekor már kibújt a szárból, (9 °C), tehát a húsvét utáni héten már védekezni is kellett ellene; – lehetőleg hosszú hatástartalmú szerrel, mert a jó idő hatására hamarosan jön a fénybogár is. A legjobb szer ilyenkor a Nurelle D, vagy a Sumi-Alfa. Ne feledjük, hogy a szárormányos kibújásakor a gyökérnyak sérül, ahol a különböző gombás megbetegedések kezdődhetnek, illetve bejuthatnak a növénybe, ezért a kártevők elleni védekezéskor mindig gondoljunk a kórokozók elleni védekezésre is (Sumilex, Thiodan, Caramba, Folicur) az erre alkalmas szereket együtt juttathatjuk ki.

Végigjárva a táblákat, figyelnünk kell az egy- és kétszikű gyomokra – ha szükséges, most még lehet védekezni ellenük – és a galajra is, amely hosszan kel, észrevétlenül rátekeredik a repce szárára, és az egész vegetáció alatt, de még aratáskor is problémát okoz (Starane). Április végén, a virágzás előtt ki kell juttatni a tavaszi nitrogén visszamaradt részét is, valamint a mikroelemtrágyákat és regulátorokat. Ugyancsak fel kell készülni a virágban károsító rovarok (repcebecő-ormányos, repcebecő gubacsszúnyog) elleni védekezésre is.

Az egészséges virágzáshoz és megtermékenyüléshez elengedhetetlen a bór, a fehérjebeépüléshez pedig a kén. Mindkét mikroelemet a második nitrogéntrágyázással, vagy folyékony levéltrágya formájában növényvédelmi permetezéssel együtt kell mielőbb kijuttatni. Ha megfelelő (mintegy 300 mm) csapadékmennyiség jut a tavasz folyamán a földekre, akkor csakis a mikroelem- és regulátorhiány lehet a nagy termésmennyiség elérésének a legfőbb akadálya.

Korábban, amíg rendszeresen istállótrágyázták a talajokat, ezek a mikroelemek és regulátorok a szerves anyag „visszahordásának" köszönhetően nem okoztak hiányt. Ezeknek az anyagoknak a jelenléte segíti át a növényeket a stresszhatásokon. 4 kg/ha bór akár 20% feletti terméstöbbletet is kiválthat a nagyobb becőszám kialakulásával.

Ugyancsak a nagyobb arányú megtermékenyülést segíti elő a már korábban is ismertetett és könnyen alkalmazható termésnövelő szer. A kis-, közép- és nagy parcellán egyszeri (0,4 kg/ha) kezelés Nevirol 60 WP regulátorral, amely „soványabb pénztárca" mellett is elérhető, kedvező hatású. A tavalyi évben kapott eredményeket az alábbi táblázatok adatai szemléltetik (1., 2., 3., 4. táblázat). Egyértelműen látható, hogy az egyszeri Nevirolos kezelésnek (növényvédelmi permetezéssel kijuttatva) a termésre, a becőszámra és a becőnkénti magszám növekedésre is kifejezetten jó hatása volt. A 2004. évi jó eredmények a Nyugat-Európában is használt és elismert magyar szer, a Nevirol 60 WP-vel történő kezeléssel még tovább növelhetők, ezt próbáljuk ki!

Az EU-ba való belépés a repceterületek növekedését fogja maga után vonni. A repce a biodízel programok beindulásával kvóta nélkül termeszthető, eladható (amit közösen meg kell szervezni), olcsó talajjavító növény, valamint a kötelező vetésforgó (intenzív környezetvédő) programokba könynyen beépíthető, csak még mi nem értékeljük megfelelően. A versenyben nekünk is jobban oda kell figyelnünk erre a „kis" növényre is, mert csak akkor éri meg igazán termeszteni. Az őszi búza elé nem nagyon van más előveteményünk, kenyérre pedig, ameddig ember él a földön mindig szükség lesz…