Nem egyszerű kérdéskör, mégis egyszer hozzá nyúlni. Miért pont most? Egyrészt a rendezetlenségből adódó feszültségek az idő haladtával csak fokozódnak, másrészt az sem kétséges, hogy a parlamenti választások közeledtével a hatalmon lévők szeretnének a mainál több elégedett embert látni. Nem kérdés, hogy miért éppen a kormányfő vetette fel a témát.

Kinek a jussa?

A Népszabadság szeptember 26-i publicisztikája kellőképpen megvilágítja a helyzetet: "Ha a hivatalos regisztráció számait vesszük alapul, ma Magyarországon csaknem háromszázezer gazdálkodó, vállalkozás megélhetése függ attól, hogy van-e hosszú távú, jogilag is biztonságos hátteret adó földterülete. Ez óvatos becslések szerint is legalább hat-hétszázezer magyar ember megélhetésének alapja. Egyáltalán nem véletlen, hogy választási kampány közeledtével a 'földkártyához' eddig minden kormányzat hozzányúlt. A Fidesz négy éve úgy módosította a vonatkozó törvényt, hogy az úgynevezett 'családi gazdaságok' különösen kedvező helyzetbe kerülhessenek, majd a választás után, vesztes helyzetben, de még kormányzásban csaknem négyszázezer hektár azonnali eladását hirdette meg. Ez számos ok miatt nem jöhetett öszsze, viszont létrejött később a Nemzeti Földalap, ami a szocialista-liberális kormányzat időszakában erősen aktivizálta magát: előbb életjáradékot kínált az idős tulajdonosoknak a földért cserébe, majd most értékesítésre kínálja fel a megszerzett területeket. Az ötletben akár jogi, akár erkölcsi górcső alatt is nehéz hibát találni. ... A politikai gondolatmenetek e ponton akár szépen össze is ívelhetnének, de nem így lesz. Én ugyanis előre hallom a csatazajt. A harc lényege az lesz, ami már tizenöt éve változatlan: kié is legyen az a sok tízezer hektár, s egyáltalán: a magyar föld? A kistermelőé vagy a hatékonyabban gazdálkodó nagyvállalkozóé? A kormányfő szavaiból az előbbi verzió sugárzik felénk - de láttunk mi már kijátszott jogszabályt éppen eleget. Megint fellángol majd az évek óta tartó vita, vajon a kisüzemnek ('családi gazdaságnak') van-e jövője az uniós pályáját egyengető magyar mezőgazdaságban, vagy marad a hideg számokra alapozott ítélet: a piacon csak a nagy hatékonysággal működő, százhektárosnál nagyobb birtokok maradhatnak életképesek. Ám mikor erről folyik majd a "szakmai" vita, az összes megszólaló fél választási felmérésekre, statisztikákra sandít majd. Ott pedig a jó ötlet az, ami voksot hoz..."

S egy kis statisztika arról, hogy pontosan miről is van szó. A Nemzeti Földalapban pillanatnyilag körülbelül 1,4 millió hektár mezőgazdasági terület van. Ebből 900 ezer hektár erdő, a többi egyéb mezőgazdasági terület, főként szántó. A 3 évvel ezelőtti induláskor mintegy 380 ezer hektár szántó volt a földalapban, ez az életjáradék-program és kárpótlás lezárása révén bővült több mint százezer hektárral. A kormányfő által bejelentett akció erre a területre vonatkozik, amelynek jelentős része úgynevezett "zárványföld", vagyis egy nagyobb tábla része.

Tájolás vidéken

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter sem tétlenkedik, amint az egyik vidéki lapban, a Naplóban olvastam, csütörtöktől vasárnapig vidéken tölti az idejét, s közben igyekszik minél több rendezvényen részt venni. Az FVM honlapján is e turnézás kapcsán elmondott aktuális összegzésre leltem. "Az idén az agrár- és vidékfejlesztési operatív program (AVOP) keretében 17 milliárd forintot fizettek ki a gazdáknak - közölte Gráf József agrárminiszter pénteken Hajdúböszörményben. A tárca vezetője elmondta azt is, hogy a jövő hónapban megkezdik a helyes környezetgazdálkodás megvalósítására rendelkezésre álló 44 milliárd forint kifizetését. A miniszter elismeréssel szólt az ágazatban dolgozók szakértelméről, szorgalmáról, a vidéki ember föld- és állatszeretetéről. Megjegyezte, hogy szükség is van a szorgalomra, hiszen míg az EU régebbi tagállamaiban 100 százalékos támogatás jár, addig a magyar gazdák az EU-tól csak 25, jövőre 30 százalékot kapnak, s bár ez kiegészül 30 százalék hazai támogatással, mégis a gazdák szorgalma pótolja ki a tőkehiányt. Gráf József kijelentette, hogy az agrárkormányzat minden EU-forrást eljuttat a gazdákhoz. Elnézést kért a tavalyi késésért, s kijelentette: ez nem fordulhat elő még egyszer.

Kritikusan

Gráf Józsefről nem lehet azt mondani hogy kritika nélkül hagyja a felmerülő problémákat. "Amíg nem egyenlítődnek ki a támogatások, addig nem tudjuk az Európai Unió mezőgazdasági reformját elképzelni" - jelentette ki a földművelésügyi és vidékfejlesztési tárca vezetője, az Európai Parlament mezőgazdasági bizottságának Magyarországon tartózkodó tagjaival közösen rendezett tanácskozáson. Jean-Claude Fruteau, az Európai Parlament mezőgazdasági bizottságának alelnöke hozzászólásában kifejtette, hogy a közösség intézményi és pénzügyi válságban van, de ezt a tagállamoknak kezelniük kell. Kijelentette, hogy a többség Tony Blair ellenében azt képviseli, hogy a mezőgazdaságot továbbra is támogatni kell."

A Naplóban közölt interjú is érint ilyen rizikós területeket. "Azzal, hogy az Európai Unió tagja lettünk, változott a külső és belső piac is. Mi agráriusok vegyes érzelmekkel tettük meg ezt a lépést, hiszen tapasztaltuk, hogy mi nem vagyunk egyenértékű tagjai a közösségnek. De tudtuk, hogy ez az ország érdeke, ezért kellett elfogadnunk ezt a helyzetet, de kőkeményen fellépünk az ellen, hogy tovább növeljék a hátrányunkat. ...Tavaly az exportunk hat, az importunk pedig 25 százalékkal nőtt. Ennek több mint a fele olyan áru volt, amire azt mondom, hogy nem vagyunk hajlandók az unió szemétlerakói lenni. Ezek nem felelnek meg a mi belső szabványainknak, és jogunk van azoknak érvényt szerezni. Következetes leszek a jövőben is ezen a területen, védem a magyar fogyasztók és termelők érdekeit."

Ugyanitt a mezőgazdaság közeljövőjének legfontosabb feladatát is megfogalmazta: "Míg húsz éve a mezőgazdasági üzemek hatvan százaléka foglalkozott állattenyésztéssel és negyven növénytermesztéssel, most a növénytermesztés 53 százalékot, az állattenyésztés 47 százalékot képvisel. Ez katasztrófa. Mindent meg kell tennünk, hogy az állattenyésztés újra meginduljon fölfelé.

Elemi érdek

A Napi Gazdaság szeptembere 21-i számában pont ennek a túlsúlyos, 53%-ot kitevő szektor kockázatainak csökkentésére szolgáló elképzelésről számol be. "A megművelt termőföldek után hektáronként 1000, a szőlő- és gyümölcsültetvényekre 3000 forintot kellene befizetniük minden év szeptember 30-ig azoknak a gazdáknak, akik elemi csapás esetén kártérítésre tartanának igényt a létrehozás előtt álló nemzeti agrárkár-enyhítési alapból - áll az FVM lapunk birtokába jutott törvénytervezetében. ... Az elképzelések szerint a "katasztrófaalap" januártól kezdené meg működését közhasznú társaság formájában, amelyet az agrárminiszter hozna létre. A csatlakozni kívánó termelőknek az intézménnyel szerződést kellene kötniük. Az alap azokra az elemi károkra nyújtana részleges kompenzációt, amelyeket egyáltalán nem, vagy csak nehezen lehet biztosíttatni (aszály, fagy, ár- és belvíz). A kárenyhítés akkor járna, ha a tényleges terméscsökkenés meghaladná a kárt megelőző, elemi csapástól mentes három év hozamértékének 30 százalékát. Ilyenkor a gazdálkodók kártérítés címén a kiesés 30 százalékon felüli részére számíthatnának. Ugyanakkor az intézménynek 'arányos visszaosztást' kellene alkalmaznia, ha a jogos igények meghaladnák a bevételeket. A gazdák kisebb összegre tarthatnának igényt akkor is, ha veszteségeikre más biztosítóktól is kártérítést kapnának.

Magtár számtan

A lapunk megjelenése körül kezdődő kukoricabetakarítás még egy igen jelentős állomása ennek a növénytermesztési szezonnak. A Népszabadság szeptember 22-i számában Vancsura József, a felsőszentiváni Febagro Rt. és a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke osztja meg a gabonatárolással kapcsolatos információit. "A korábbi jóslatokkal ellentétben az idén nem várható, hogy a raktárhiány legyen az uniós intervenció akadálya. A tavalyi 16,7 millió tonna gabonatermésnél hárommillió tonnával kevesebbet várnak az idén. A 16 millió tonna termény befogadására becsült tavalyi raktárkapacitás még az idén legalább kétmillió tonnával bővül. A hazai fogyasztással és a lassan csordogáló exporttal számolva, a legóvatosabb szakértők is úgy gondolják, hogy elegendő lesz a magtár. Az intervenció irányítói felkészültek arra, hogy ha regionális raktárhiány mutatkozik, országon belül átcsoportosítják az intervenciós készleteket. Az előzetes elképzelések szerint legfeljebb néhány tízezer tonnát kell megmozgatni. (A szállítás díját a költségvetés állja.)

Megtudtuk azt is, hogy 3-3,8 millió tonna intervencióra felajánlott gabonára számítanak novembertől. Tavaly 6,5 millió tonna felajánlását becsülték a szakértők, de végül 3,8 millió tonnát ajánlottak fel.

A hazai magtárakat még foglalja a tavalyi termés is. Rieger László elmondta, hogy a már elkezdődött spanyol és más szállításokkal együtt, az idén 600-700 ezer tonna intervenciós gabona elhagyhatja az országot. Ezt tetézné a közelmúltban kilátásba helyezett kínai szállítás - bár ennek kivitelezhetőségét sokan megkérdőjelezik.