Az agrár-környezetgazdálkodási támogatási fejezet 23 különböző környezetbarát gazdálkodási forma (módszer) alkalmazásának, bevezetésének lehetőségét teremtette meg a 2002-ben elindított Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program egyenes folytatásaként. A támogatási igény jelentős része, mintegy 70%-a szántóföldi célprogramok megvalósítására vonatkozott, a többi része arányosan oszlott meg a gyepgazdálkodási, gyümölcs- és szőlőtermesztési, hal és nádgazdálkodási és állattartási programok között. A támogatási igények feldolgozása, pontozása és rangsorolása 2005. július 31-re zárult le, és az alábbi eredményt hozta:

Összességében mintegy 44 milliárd Ft forrás került felosztásra, ami 25 131 igénylő (több mint 1,5 millió hektár) támogatását tette lehetővé az alábbi megyei bontásban.

A gyepgazdálkodási, ültetvény, vizes élőhely és állattartási célprogramok esetében minden formailag és jogosultsági szempontból megfelelt igénylő támogatást nyert, a szántóföldi célprogramokra pályázók közül is csak kevesebb mint 25% került forráshiány miatti elutasításra. (A nyertesek célprogramonkénti megoszlását a melléklet tartalmazza.)

Ennek az eredménynek az elérésével történelmi mérföldkőhöz érkezett a környezetbarát mezőgazdasági termelési módszerek kiterjesztése, mivel a korábbi nemzeti forrásokból finanszírozott NAKP forrásait megtízszerezve, a támogatotti kört és a környezetbarát gazdálkodás által lefedett területet megötszörözve Magyarországon az agrár-környezetgazdálkodás által lefedett területek a mezőgazdaságilag hasznosított területek már több, mint 25%-át teszik ki, amellyel hazánk az EU 25-ök vonatkozásában is bekerült az első 7 tagállam közé.

A 2004. évi agrár-környezetgazdálkodási támogatások kifizetésére várhatóan ez év október végétől kerülhet sor, amennyiben a helyszíni ellenőrzésre kijelölt gazdálkodók ellenőrzése befejeződött, és az arról készült jelentést az Európai Unió illetékes bizottsága jóváhagyta.

Felkészülés az agrár-környezetgazdálkodási támogatáshoz kapcsolódó helyszíni ellenőrzésekre

Az agrár-környezetgazdálkodási támogatások célprogramjaira benyújtott támogatási kérelmek alapján határozattal rendelkező ügyfelek közül az MVH kockázatelemzés és véletlen kiválasztási módszerrel ügyfeleket választ ki helyszíni ellenőrzésre.

Az ellenőrzések gördülékeny és hatékony lefolytatásának segítése érdekében a gazdálkodók az alábbi dokumentumokat tartsák készenlétben!

• Gazdálkodási napló vagy tartalmilag azonos adatokkal bíró nyilvántartás (vezetve 2004. szeptember 1-től),
• Tápanyag-gazdálkodási terv számítás, talajvizsgálati jegyzőkönyv, talajvizsgálatok eredménye (ha már elkészült; egyébként 2005. december 31-ig lehet elkészíttetni),
• permetezési napló engedélyezett szerek, hatóanyagok kijuttatásának módja, ideje, dózisa, számlák, a fel nem használt szerek tárolása, göngyöleg elszámolása,
• amennyiben nem a tulajdonos a földhasználó, akkor a kérelmezett területre vonatkozóan a támogatási időszak, azaz 5 éves időtartamra érvényes haszonbérleti szerződés, illetve amennyiben a földhasználó a kérelmezett területre vonatkozóan a támogatási időszak nem teljes időtartamára érvényes haszonbérleti szerződéssel rendelkezik, úgy a föld tulajdonosának írásbeli hozzájárulása ahhoz, hogy a földhasználó (kérelmező) a kérelmezett terület vonatkozásában a támogatási időszak teljes időtartamára a 150/2004. (X. 12.) FVM-rendeletben foglaltak teljesítésére kötelezettséget vállalhat,
• földtulajdon esetén tulajdoni lap vagy földhasználati lap,
• személyi igazolvány vagy meghatalmazás,
• mezőgazdasági árbevétel igazolása, adásvételi szerződés,
• számlák, bizonylatok, felvásárlási jegy, őstermelői igazolvány betétlap, stb.

Extenzív halastavak célprogramra kérelmet benyújtó ügyfeleknél:

• nemzeti park által jóváhagyott madárriasztási terv.

Magas genetikai értéket képviselő lovak célprogramra kérelmet benyújtó ügyfeleknél:

• lóútlevél, fedeztetési jegyzőkönyv.

Ökológiai célprogramoknál:

• ellenőri jelentés ökológiai ellenőrző szervezettől (Biokontroll Hungária Kht./Hungária Ökogarancia Kft.) az ökológiai termesztésre vonatkozó jogszabályok betartásáról.

Állattartáshoz kapcsolódó jogcímeknél:

• az ENAR-ról szóló 99/2002. (XI. 5.) FVM-rendelet szerint előírt dokumentumok, nyilvántartások.

Felhívjuk a gazdálkodók figyelmét, hogy az ellenőrzések alkalmával feltárt hiányosságok a legtöbb esetben szankcionálásra kerülnek.

A Gazdálkodási Naplóval és a talajvizsgálattal kapcsolatos határidők módosításáról

Az FVM a területalapú és az agrár-környezetgazdálkodási támogatásokhoz kapcsolódó gazdálkodási napló beküldési határidejével kapcsolatos, korábban jogszabályban előírt határidejét az alábbiak szerint tervezi módosítani:

• A Gazdálkodási Napló beküldési határidejét illetően új határidő: 2006. január 31.
• A kötelező talajvizsgálatok határideje kapcsán az előírás részbeni módosítása, mely szerint a talajvizsgálat elvégzése helyett a talajminta megvétele és annak akkreditált talajlaborba való eljuttatása vonatkozásában áll fenn a 2005. december 31-i határidő.

Útmutató a talajvizsgálatok, talajminta-vételezés és tápanyag-gazdálkodási terv értelmezéséhez

Talajvizsgálat

A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 64.§-a előírja, hogy a földhasználónak gondoskodnia kell a talaj humuszos termőrétegének megőrzéséről, szervesanyag-tartalmának fenntartásáról, továbbá a talaj tápanyag-szolgáltatását és a termesztett növények tápanyagigényét figyelembe vevő - műtrágyák használata esetén - vizsgálatra alapozott környezetkímélő tápanyag-gazdálkodás folytatásáról. Ezt segíti elő "az egyszerűsített területalapú támogatások és a vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő "Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot", illetve a "Helyes Gazdálkodási Gyakorlat" feltételrendszerének meghatározásáról szóló 4/2004. (I. 13.) FVM-rendelet, illetve az ezt módosító 156/2004 (X. 27.) FVM-rendelet, valamint az NVT alapján a központi költségvetés, valamint az EMOGA Garancia Részlege társfinanszírozásban megvalósuló agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes szabályairól szóló 150/2004. (X. 12) FVM-rendelet. Mindegyik rendeletben a gazdálkodás követelményei között szerepel a talajvizsgálatok elvégzése, és az ezen alapuló tápanyag-gazdálkodás. A rendeletek előírásai között háromféle talajvizsgálat szerepel, amelyeket a támogatás első, illetve utolsó évében kell elvégeztetni, s nem a támogatás igénylésének feltételét jelenti:

• Szűkített talajvizsgálat esetén az alábbi vizsgálatokat kell elvégezni: pH, humusztartalom, KA (Arany- féle kötöttség), vízoldható összes só, CaCO3, NO2+NO3, P2O5, K2O.
• A bővített talajvizsgálat a következő vizsgálatokat tartalmazza: pH, humusztartalom, KA, vízoldható öszszes só, CaCO3, NO2+NO3, P2O5, K2O, Na, Mg, SO4, Mn, Zn, Cu.
• A teljeskörű talajvizsgálat a következő vizsgálatokat tartalmazza: pH, humusztartalom, KA, vízoldható összes só, CaCO3, NO2+NO3, P2O5, K2O, Na, Mg, SO4, Mn, Zn, Cu és a toxikus elemek**: Cd, Cu, Ni, Pb, Zn, Hg, Cr, As,

Az egyszerűsített területalapú támogatások és a vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő "Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot", illetve a "Helyes Gazdálkodási Gyakorlat" feltételrendszerének meghatározásáról szóló, a 156/2004. (X. 27.) FVM-rendelettel módosított 4/2004. (I. 13.) FVM-rendelet előírásai alapján a vidékfejlesztési támogatások igénybevétele esetén a gazdaság teljes területén szűkített talajvizsgálatot kell végeztetni 5 évente, ha jogszabály másként nem rendelkezik ("Helyes gazdálkodási gyakorlat" (156/2004. (X. 27.) FVM-rendelet 2. melléklet 3/1 pont).

A 150/2004. (X. 12) FVM-rendelet határozza meg az NVT alapján a központi költségvetés, valamint az EMOGA Garancia Részlege társfinanszírozásban megvalósuló agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes szabályait. A rendelet alapján célprogramonként az alábbi talajvizsgálatokat kell elvégezni a program első és utolsó gazdasági évében a támogatásba bevitt területek vonatkozásában:

Talajmintavétel

A pontos szaktanács, szakvélemény alapját képező megbízható laboratóriumi talajvizsgálati eredmények elengedhetetlen feltétele a szakszerű talajmintavétel (MSz-08-0202-1977). A mintavétel célja az adott területre jellemző átlagminta felvétele, amely a talajtulajdonságok és a tápanyagtartalom meghatározására alkalmas. Egy átlagminta max. 5 hektárnyi területet jellemezhet. Amennyiben egy parcella területe meghaladja a 5 hektárt, úgy a percellát 5 hektáros - lehetőleg homogén - mintavételi területekre kell bontani, illetve az egy termelő által azonos művelésben részesített, egymással összefüggő kisebb parcellák 5 ha-ig egy mintavétellel jellemezhetők.

A mintavételi területek (parcellák) kijelölését 1:10.000 léptékű térkép alapján ajánlatos elvégezni, ennek hiányában használhatók az egyedi blokktérképek másolatai is. Ezen a térképlapon kell rögzíteni a mintavétel helyszíneit és a minták azonosítóját. A térképnek tartalmaznia kell a parcellák határait, azonosítóit, területét.

Az átlagmintát talajtanilag egységes (homogén) területről, azonos szintből és egységes módszerrel szabad venni:

• szántóföldi kultúráknál a művelt rétegből (általában a 0-30 cm-es) parcellánként, de max. 5 ha-onként veszünk egy átlagmintát,
• rét-legelő kultúránál a 2-20 cm mélységből (a 0-2 cm-es gyepréteget eltávolítva) parcellánként, de max. 5 ha-onként veszünk egy átlagmintát,
• állókultúráknál max 5 ha-onként veszünk egy átlagmintát. A részmintákat gyümölcsültetvényeknél a 0-30, 30-60 cm, bogyósoknál 0-20, 20-40 cm, szőlőültetvényeknél 0-30, 30-60 cm mélységből kell venni.

A mintázandó területről részmintákat átló mentén vagy cikk-cakk vonalban ajánlatos venni, úgy, hogy legalább 20 vagy rét-legelő esetén 30 ponton veszünk azonos tömegű talaj-részmintát. A részmintákat alaposan öszszekeverjük, és ebből az összekevert mintából 1-1,5 kg-nyi tömegű átlagmintát kell a laboratóriumba küldeni elemzésre.

A mintavételnél ügyelni kell arra, hogy tilos mintát venni:

szántóföldi kultúra esetén:

• a tábla szélen 20 m-es sávban,
• a forgókban,
• szalmakazlak helyén,
• műtrágya, talajjavító anyag, szervestrágya depók helyén,
• állatok delelő helyén.

A mintavétel optimális időpontja a termés betakarítása után, még trágyázás előtt, ha a talaj művelhető (nem túl nedves, nem túl száraz). Vehető még minta:

• az ősszel alapműtrágyázott területekről a következő évben, de a trágyázástól számított legalább 100 nap elteltével,
• tavasszal műtrágyázott területről a betakarítás után, de legalább az utolsó trágyázás után 100 nap elteltével,
• szervestrágyázás esetén 6 hónap elteltével.

Mintavétel végezhető kézi (fúrók, rétegfúrók, ásó) vagy gépi mintavevő eszközökkel. Az átlagmintát ajánlatos kb. 1-2 kg talaj befogadására alkalmas polietilén zacskóba tenni, amelynek mérete lehetővé teszi, hogy saját anyagával kerüljön bekötésre. A mintákat mintaazonosító jeggyel kell ellátni, amely tartalmazza a gazdálkodó nevét, a vizsgálat jellegét (szűkített, stb.), a mintavétel helyét, idejét, a parcella jelét, a minta kódját és a mintavétel mélységét.

Tápanyagmérlegek

A természeti adottságokhoz igazodó környezetkímélő, a talaj termékenységét megőrző tápanyag-gazdálkodásnak elengedhetetlen feltétele a termelőegység egyszerűsített tápanyagmérlegének időszakos elkészítése. Nitrogén esetében évente, foszfor és kálium esetében pedig legalább 5 évente célszerű az elmúlt időszakra vonatkozó (kumulált) tápanyagmérleget meghatározni.

Az egyszerűsített mérleg beviteli oldalán szerepel a nitrogén, a foszfor (P2O5-ben kifejezve), a kálium (K2O-ban kifejezve) hatóanyag bevitel, amelybe beleértendő a műtrágyákkal, szerves trágyákkal, hígtrágyával, szennyvízzel, szennyvíziszappal, nem veszélyes hulladékokkal, egyéb termésnövelő anyagokkal, illetve zöldtrágyával bevitt, valamint az előveteménynek a táblán maradó bemunkált melléktermékével bekerült tápanyag. Az egyszerűsített mérleg kivonási oldalán szerepel a nitrogén-, a foszfor- (P2O5-ben kifejezve), a kálium- (K2O-ban kifejezve) hatóanyag kivonás, amely a betakarított és a tábláról lekerült fő illetve melléktermékkel történik. Az 5 év alatt bevitt és kivont hatóanyagok mérlegének segítségével állapíthatjuk meg, hogy a talajt környezetkímélő módon tápanyagban gazdagítottuk, vagy talajzsarolás történt.

** Toxikus elemvizsgálat csak a felszíni 0-30. illetve előírás szerint a 0-20 cm-es rétegben szükséges.