A minden rosszban van valami jó - elve alapján az orosz-ukrán gázvita nyomán kialakult gáznyomáscsökkenés akár hasznos is lehet, mivel ráirányította a figyelmet az EU, de főként a mostanság csatlakozottak energiaszempontú kiszolgáltatottságára (is). Talán a langymelegben való tunyulást épeszű energiakoncepciók térnyerése követheti, kissé lefaragva a kőolaj- és földgázlobbi világméretű uralmából. E hosszú távú frontnyitás mellett a rövidebb is érezhető volt az emberek magánszférájában, az előzetesen fel-felbukkanó választási kampány, íme, már legitim módon a felszínre tört. Ígérethalmok és riogatások edzik az eligazodásra vágyó koponyákat.

Talaj mentén

Előző lapszámunkban még az őszi betakarítás "napfényes, alig szeles, ritkán párás, sosem esős" optimális viszonyairól szóltam, talán alaptalan aggódásomat is kifejezve, hogy tavasszal optimális vízkészlettel indulhat-e növényeink vegetációs időszaka. Ehhez képest a Népszabadság január 10-i híradása alapos fordulatról tanúskodik: "Az agronómusok szerint, ha néhány napon belül sikerül az őszi vetésről elvezetni a vizet, akkor hektáronként néhány ezer forintos kárral megússzák a gazdák, ha tovább marad a víz, akkor hektáronként a termés fele is elveszhet. A múlt hét közepén még 70 ezer, pénteken már 80 ezer hektárt borított a belvíz - állapította meg a MOSZ összegzése. ... Előre tudható volt, hogy a tavalyi, az átlagosnál 20 százalékkal több csapadék miatt tömörödött talajokba nem szivároghat be a hirtelen olvadó hólé vagy a bőséges eső. A százezer hektáros belvizes terület igazolta a korábbi félelmet. Tóth István szerint mindezt tetézi az is, hogy a belvíz elvezetésében részt vevő állami, önkormányzati szervezetek és víztársulások között nem megfelelő az összhang. ...Tavaly ilyenkor csak a legfelső 0-20 centiméteres talajrétegben volt elegendő víz, de az Alföld nagy részén ez is száraz volt. Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint most szinte mindenhol 90 és száz százalék között van a talajnedvesség mértéke."

Mindez azonban csak egyik jellemzője időjárásunknak. Az Origo időjárás-jelentése január utolsó harmadára további extrém viszonyokat vázolt: "Évtizedek óta nem látott méretű, rendkívül hideg légtömeg halmozódott fel a Kárpát-medence keleti peremén. Sorra dőlnek meg a hidegrekordok. Hazánkat átmenetileg védte a Kárpátok koszorúja, de most a hideg egy hulláma elért bennünket, és igen zord időre számíthatunk. Szibéria középső és keleti vidéke az északi félteke leghidegebb területe, -50 fokos átlagos januári hőmérsékletekkel, -78 fokos abszolút rekordhideggel. A fent említett időjárási helyzetben az innen meginduló légtömeg egy hét alatt eláraszthatja Európát. Hétfőn este gyorsan zuhan a hőmérséklet, és az idei tél leghidegebb éjszakájára kell felkészülnünk, hajnalra -25 fok alá is csökkenhet a hőmérséklet, de mindenütt jóval -10 fok alatti értékekre számítsunk."

Energia - termelés

Innen folytatni tényleg az energiával stílusos. A Délmagyarországban megjelent cikk szerint a túltermelési válságok ellenére sem kell abbahagyni a megszokott növények termesztését. "A jelenleg is nagy területeken termesztett élelmiszernövények közül a kukorica alkalmas leginkább bioetanol-gyártásra. Belőle addig is jelentős mennyiségű bioetanol állítható elő, amíg még alkalmasabb növények részben át nem veszik szerepét. Biodízel-létrehozásra a napraforgó a legmegfelelőbb a hazai körülmények között.

A legtöbb bioalkohol kukorica szemterméséből állítható elő egységnyi területen - derül ki a szegedi Gabonatermesztési Kutató Kht. szakembere, Sági László által készített tanulmányból. Egy tonna bioetanolt 2,72 tonnányi kukoricából lehet nyerni. Bioetanol-előállításhoz nem kell hatalmas desztillálóüzemeket építeni, elegendőek a kisebb, úgynevezett etanolreaktorok is, amelyek egyben munkahelyet is teremtenek; az etanolreaktorok létrehozását az EU is támogatja. Az unió 2010-re az évente elfogyó benzinmennyiség 5,75 százalékát tervezi bioalkohollal helyettesíteni. Ehhez fejleszteni kell a bioalkohol-gyártás technológiáját - csökkentve az energiaigényt és az árat, például a gyártási melléktermékekből nyert hő vagy biogáz hasznosításával -, bővíteni a gyártási kapacitást, s növelni a vetésterületet is. Ez egyszersmind a gazdálkodók egzisztenciális biztonságát is fokozhatja. Magyarországon évente átlag 6-7 millió tonna kukorica terem, amely 700-800 ezer liter bioetanol gyártására adna lehetőséget; a termelés a búza, a cukorrépa és a burgonya energetikai hasznosításával is növelhető. Bioetanolgyártás-célú növénytermesztés esetében fontos a nagy keményítő- s kis fehérjetartalmú fajták termesztése, kinemesítése.

A dízelmotorok hajtására is lehet bioüzemanyagot, azaz növényi olajokat alkalmazni. A hazai biodízeligény évente 120-130 ezer tonna, ezt elsősorban napraforgóból lehetne megtermelni; a nyugaton elterjedt olajrepce számára nálunk kedvezőtlenebbek az adottságok. Egyhektárnyi napraforgó terméséből mintegy 525 liter olaj nyerhető, ez 493 liter dízelolajnak felel meg; ennyi dízelolajjal egy átlagtraktor négy és fél hektár területet tud megművelni. A magyar biodízelprogram 2010-ig háromszázezer hektárra kívánja növelni az olajnövények vetésterületét, a biodízelgyártó-kapacitás növelésével együtt. A cél az, hogy az ország szántóterületének 40 százalékát biodízellel hajtott erőgépekkel lehessen megművelni."

Jogos juss

Szerencsére az éltető energia sajátos formáját megtestesítő pénz sem maradt ki az év eleji híradásokból. A január 20-i Szabad Föld is példa erre: "Összesen ötvenmilliárd forint indult útjára, a földalapú támogatások azon része, melyet a magyar állam fizet ki a növénytermesztőknek azt követően, hogy karácsonykor átutalta az Európai Uniótól kapott kilencvenmilliárdot. Ennek eredményeként február elejéig a teljes földalapú támogatás eljut a legtöbb gazdához. ... Az idei agrárköltségvetés jellemzője, hogy az uniós szabályozás miatt az agrárbüdzsé legnagyobb hányadát a földalapú támogatások teszik ki: ez a Brüsszelből érkező résszel együtt az idén hektáronként mintegy 38 ezer forint. Az agrártámogatási rendszer másik fő tétele az állattenyésztő ágazatok megerősítését szolgálja. Ilyen meggondolásból érvényben marad a sertések után felvehető, darabonkénti 1800, illetve a baromfifélék után igényelhető kilónkénti 9,50 forintos állatjóléti támogatás."

Egyensúlytalanság

Tovább folytatva a legfontosabb momentumok taglalását, nem feledkezhetünk meg az örök témáról, a földügyekről sem. "Az utóbbi másfél évtizedben a növénytermesztés és az állattartás aránya közötti egyensúly felborult: sok a gabona, kevés az állat. A rendszerváltozás során a termőföldek csaknem teljes egészben magántulajdonba kerültek, s kétharmadukat jelenleg bérlik. A nagyüzemektől örökölt állattartó telepek - föld nélkül - hozzávetőleg ugyanilyen arányban viszont gazdasági társaságok vagy szövetkezetek tulajdonába kerültek. Természetesen bérelt takarmánytermő területekre szorulnak, minthogy a földtörvény kizárja őket a tulajdonszerzésből. A 2004. évi uniós csatlakozás óta az agrártámogatások döntő részét a földek használói kapják. Az évente emelkedő támogatásokból a földtulajdonosok is részesedni akarnak, következésképp a földbérleti díjak folyamatosan emelkednek. Talán a bizonytalan bérlet is hozzájárult az állatok számának kritikus szintre csökkenéséhez, amit csak tetézett, hogy a jószágtartás mindennapi bajlódással jár, ráadásul egyre szerényebb a jövedelmezősége."

E szövevényes viszonyrendszer legkisebb bolygatása is érdeksérelmekkel jár. Így nem meglepő, hogy további fejleményeket indukál: "Az egyes agrárágazati törvények módosításáról szóló, 2006. január 1-jén hatályba lépett törvény termőföld-szabályozásra vonatkozó részét alkotmányellenesnek véli s ezért annak megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége. A kifogásolt rendelkezés szerint az állattartó telepek és a halastavak üzemeltetői előhaszonbérleti jogot kapnak. A Magosz szerint ezzel indokolatlan gazdasági és versenyelőnyt biztosítanak nekik. Az indoklás szerint a helyben lakó családi gazdálkodók és a közös háztartásban élő családtagok, valamint a szomszédok így nem érvényesíthetik korábbi előhaszonbérleti jogukat."

Hitelt érdemlően

Az FVM honlapján megjelent információból az újabb földértékesítési futam további részleteivel ismerkedhetünk: "A várhatóan az e hónap végén induló árveréses földértékesítés lehetőségeit Gráf József agrárminiszter szerint csak a gazdák anyagi lehetőségei határolhatják be, elsősorban az a 18 milliárd forintos hitelkeret, amely e célra rendelkezésre áll. A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a földszerzés új lehetőségével kapcsolatban elmondta: annak célja, hogy az állami földekből egy újabb jelentősebb területhez juthassanak hozzá a gazdálkodók, mielőtt a magyar földpiac forgalma az uniós szabályoknak megfelelően teljesen szabaddá válik.

A gazdálkodók a kedvezményes földhitelprogram keretében magánforgalomban is vásárolhatnak a kölcsön felhasználásával földet. Emellett a "Földet Életjáradékért" program keretében eddig az állam által megvásárolt földből - amely mintegy 50 ezer hektár - ugyancsak vehetnek ugyanilyen konstrukcióban. Az állami földet bérlők bérleti jogviszonyukat átalakíthatják tulajdonjoggá. Gráf József megjegyezte, hogy természetesen ez nem vonatkozik valamennyi állami földre, a területekre pályázni lehet. A földterületüket növelni szándékozó gazdálkodók szabad árverés útján szintén szerezhetnek földet. Ezeket a területeket az eddigi használókkal egyeztetve bocsátják árverésre.