Magyarország esetében a növénytermesztés kitörési pontjaként mindenki a minőségi gabonatermesztésről beszél, amely kiváló biológiai alapokat igényel, és amelyet fajta- és vetőmag-minőségi oldalról kell garantálni. Ezt csak egy hivatalos minősítési folyamat útján lehet biztosítani, ami továbbra is az OMMI feladata. Jelenleg e tekintetben a statisztikai adatok alapján viszszaesés tapasztalható, és a vetőmag-előállítás mennyisége és a fémzároltvetőmag-használat is szintén alacsonyabb mértékű a korábbiaknál. Ha egy támogatás elnyeréséhez nem előírás a fémzárolt vetőmag használata, akkor a termelők és a forgalmazók egy része a kisebb ellenállás, a költségcsökkentés irányába mozdul el, és nem használ ellenőrzött vetőmagot. Ez azért is rossz álláspont, mert a nyomonkövethetőség - ami egyre inkább elvárás lesz - ebben az esetben nem valósítható meg. Magyarországon az utóbbi évben 20-30%-kal esett vissza a felújítás és a fémzárolt vetőmag felhasználása, ugyanakkor a felvásárló cégek egyre inkább megkövetelik az árut kísérő, fajtát, szaporulati fokot és egyáltalán vetőmagszármazást igazoló hivatalos igazolásokat. Minősítési oldalról persze az OMMI teszi a dolgát, de kevés befolyása van a folyamatokra, a termelők, termeltetők esetleges financiális problémáiból származó, a szakmaiságot akadályozó problémákra - mondja Polgár Gábor. - Üdvös lenne, ha a vetőmagvertikumban résztvevők mielőbb felfrissítenék, átértékelnék az ismereteiket, és a lehető leggyorsabban alkalmazkodnának az érvénybe lépett uniós rendszerhez.

Csak fémzárolt vetőmag forgalmazható

Vetőmagforgalomba csak fémzárolt és minősített vetőmag kerülhet. A felhasználásra irányuló kötelezettség nem létezik, de ha a vetőmag tulajdonost vált vagy értékesítési céllal raktározzák, készletezik, abban az esetben az is forgalmazási tevékenységnek minősül. Márpedig, mint ilyennek, fémzárolási háttérrel kell rendelkeznie. Ha gazdák között fajtacsere - tulajdonosváltás - történik, és a tételt vetőmagként használják fel, az már forgalmazási tevékenységnek minősül, és fémzárolási kötelmet von maga után. Amennyiben ezt kikerülik, akkor a tranzakció törvénysértésnek minősül. Egy gyakorlati példa: 25%-os felújításnál minden bizonnyal a további 75%-nyi területre is kerül vetőmag, amelyet nem feltétlenül saját magának termelt meg a gazda. Sőt, a pénzmozgás nélküli vetőmagmozgás is forgalmazásnak minősül! Az OMMI a későbbiekben mindent megtesz annak érdekében, hogy az ilyen magatartást kiszűrje. Bármilyen jellegű félinformációk keringenek is a köztudatban, a forgalmazásnál - ahol a számlára a vetőmag megnevezés kerül - mindenképpen fémzárolt és minősített tétel cserélhet csak gazdát. Az eladó rövid időn belül vevő lesz, és akkor majd biztosan megérti e szabályok fontosságát a gyakorlatban! A törvény nem ismerete pedig ebben az esetben sem ad felmentést senki számára - erősíti meg az elméletet Polgár Gábor -, és hozzáteszi, hogy az OMMI egyre többször és több helyen ellenőrzi a vetőmag-forgalmazást.

Megszűnt az érvényességi idő

A vetőmagtételek érvényességi ideje korábban erősen befolyásolta a forgalmat a szántóföldi és kertészeti kultúráknál is. Mivel ez megszűnt, újabban az eladónak kell garantálnia a forgalomba hozatal időpontjában azt, hogy az általa forgalmazott termék - a vetőmag - megfelel az EU-s követelményeknek. A vásárló kérheti a hivatalos - minőséget tanúsító - okmányt, ami lehet az OMMI által kiállított vetőmag minősítő bizonyítvány vagy vetőmag vizsgálati jegyzőkönyv is. Ha ezt a vevő nem kéri, az nem generál folyamatos ellenőrző tevékenységet a hatóság részéről. Régebben voltak megújító fémzárolások, amikor ez jelentette a csírázóképesség ellenőrzését, ill. az érvényesség meghosszabbítását egy újabb időpontig, ameddig a termék forgalomképes maradhatott. Ez most megszűnt, és a felelősség ilyen esetben átszállt a forgalmazóra.

Amíg az elmúlt időszakban az OMMI 350-400.000 t vetőmag fémzárolását végezte évente, addig az új helyzetben ez a mennyiség 30%-kal visszaesett. Ennek egyik oka a megújító fémzárolások elmaradása, a másik, hogy a kibővült EU miatt nincs belföldiesítő fémzárolás. Továbbá, változott a zöldségvetőmag forgalmazása is, hiszen ott a standard vetőmag forgalomba hozatala még hangsúlyosabban jelentkezik. Nincs ugyanis hivatalos fémzárolás! A forgalomba hozó feladata, hogy akkreditált laboratóriumi vizsgálatot követően saját okmányával hozza forgalomba a terméket. Az országos standard zöldségvetőmag-előállító terület nem csökkent, csak a fémzárolás mennyisége és a megújító fémzárolás lett kevesebb.

Lényegében tehát a vevőnek és az eladónak kell rögzítenie a vetőmag-adásvétellel kapcsolatos feltételeket, és ez dokumentálja később, hogy milyen körülmények között is jött létre az üzlet. Reklamáció az elmúlt évben abból származott, hogy a vevők nem voltak tisztában a lehetőségeikkel, követelték pl. a már nem létező érvényességi időt. A vevő egyébként nem köteles elfogadni egy vetőmagtétel szóbeli jellemzését, és a vonatkozó igazoló okmányt is kérheti.

A kiegészítő nemzeti támogatásból a takarmánynövényekre lehet pályázni, aminek hatására pl. a lucerna-szaporítóterület növekedése figyelhető meg. Következésképpen - mivel jól értékesíthető termékről van szó - a fémzárolt tételek mennyisége is megnőtt. Ez azonban nem sokat változtat a csökkenő fémzárolási tendencián.

Nem elég a jó magyar termőhely

Az állattenyésztés visszaszorulása természetesen maga után vonta a takarmánynövények vetőmag-előállításának a visszaesését vagy éppen - egyes fajok esetében - teljes megszűnését. Ugyanígy az export céltermeltetések visszaszorulása is megfigyelhető pl. az alternatív növények esetében, aminek oka a termeltetések más - olcsóbban előállító - országokba történő áthelyezésével magyarázható. Az EU-bővüléssel kinyílt a piac a termeltetők számára, hiszen egyszerűbb és vámmentes lett a termékek szállítása. Ezáltal fellazultak az évtizedek óta jól működő partnerkapcsolatok, annak ellenére, hogy a magyar termőhely változatlanul kiválóan alkalmas vetőmag-előállításra.

A kalászosvetőmag-szaporító terület mintegy 25%-kal esett vissza, egyértelműen a vetőmag-értékesítési problémák hatására. Mint ismert, a termelői szférában előálló tőkeerőhiány, különösen a kalászosvetőmag-vertikumot érintette, azon belül is a tavaszi vetésűeket mintegy 50%-kal. A határok megnyitásával pedig nagyon könnyen és olcsóbban hozható be az országba kalászos vetőmag pl. a közeli Szlovákiából.

Fajtalista-használat

Magyarországon korábban azokat a fajtákat lehetett forgalomba hozni, amelyek szerepeltek az államilag elismert fajták jegyzékében. Most ez úgy változott meg, hogy minden olyan fajta vetőmagját forgalomba lehet hozni, ami az EU közös fajtakatalógusában szerepel. Ez lényegében nem más, mint a tagállamok nemzeti fajtajegyzékének az összessége. Ahhoz, hogy pl. Magyarországon egy takarmánynövény vetőmagját forgalmazni lehessen, annak szerepelnie kell a fajtakatalógusban, és alaki, formai követelményeknek kell megfelelnie. Ilyen követelmény, hogy a vetőmagtételnek zártnak kell lennie, pl. papírzsákos árunál a nem téphető függőcímke vagy az öntapadós címke is át van varrva. Feltétel tehát, hogy a zár megsértése nélkül ne lehessen a vetőmaghoz hozzájutni. A címkén pedig természetesen szerepelniük kell azoknak az adatoknak - faj, fajta, szaporítási fok, fémzárolási szám, stb. -, amelyek a követelmény részét képezik.

Tavaszi vetésű növények vetőmag-előállítása

A szinte teljes egészében hibrid előállítású kukorica- és napraforgó-vetőmag előállítására lényegesen kisebb hatást gyakorolt az uniós csatlakozás okozta változás. Magyarország a kukoricavetőmag-előállításban Európában a második, és a legnagyobb vetőmagüzem is nálunk működik. A vetőmag fele pedig biztos exportpiacokon értékesül, és a hazai felhasználás nagyságrendje sem változik évek óta. A vetőmag-előállítás hatékonysága növekszik - egységnyi területről nagyobb termés származik -, ezért a területi nagyságrendben enyhe csökkenés figyelhető meg. Megfigyelhető, hogy az idehaza működő élenjáró vetőmag-termeltető cégeknek önálló fajtapolitikájuk van, és a fajták szinte kivétel nélkül szerepelnek - a fajtakatalógus mellett - a nemzeti fajtalistán is.

A hibridnövények - napraforgó, kukorica és egyre inkább a repce - piaca meglehetősen biztos, a vetőmagfogyás jól kiszámítható. E növények esetében nem lehet a vetőmagon takarékoskodni - szemben pl. az őszi búzával -, ha valaki mégis megpróbálja, annak kedvezőtlen hatása azonnal meglátszik a termés minőségén.

A napraforgó esetében azonban a termelésben és egyre inkább a vetőmag-előállításban is megfigyelhető némi hektikusság. Az áru-előállítás esetében a piac hatásai ingadozásokat vonnak maguk után a vetésterületben, míg a vetőmagnál az időjárási anomáliák okoznak egyre több olyan betegséget, amelyek a termés minőségét és menynyiségét is veszélyeztetik. A sclerotinia kártékony hatása az elmúlt évben is jelentkezett az előállításban és a feldolgozásban, ami a termeltető cégeket arra késztette, hogy ne kockáztassanak tovább a kórtani problémák miatt. Az 500.000 ha feletti termőterület nagyon sok ahhoz, hogy a vetőmag-előállítás biztonságos legyen, hiszen az ötéves kivárási idő szinte tarthatatlan, ha az alkalmatlan termőtájakat kivesszük a hazai szántóterületből. Így a termeltetést elviszik Magyarországról, elsősorban Törökországba, mert a nagy értékű vetőmag esetében túl nagyok a kockázati tényezők. Az ipari növények vetőmag-termeltetése és vetőmag-forgalmazása viszonylag jól áttekinthető és tervezhető. Az egyéb kultúrák - alternatív növények, takarmánynövények, pillangósok, stb. - vetőmag-előállítási helyzete azonban e növények piacainak eltűnése miatt alaposan visszaszorult.

Alternatív növények

Az alternatív növényekre - amelyek nagyon sokat segítettek az elővetemény kérdés megoldásában és a helyes vetésváltásban - mindig inkább bizonyos helyzetekben, és csak időnként volt szükség, Vetőmag-előállításuk a külföldi céltermeltetésektől függött, amelyek egyre inkább visszaestek, ill. megszűntek. A korábbi megrendelők pedig elvitték a termeltetések egy részét egy másik országba, ahol olcsóbban tudják a vetőmagot megtermeltetni. Ebbe a csoportba tartoznak a zöldtrágyanövények, a madáreleségek, a gyepféleségek, az ipari célra termelt és a takarmánynövények vetőmagjai, amelyek nagyon hiányoznak a magyar vetésszerkezetből, illetve árbevételük a magyar termelők zsebéből. Ezek a növények nem valószínű, hogy egyhamar visszatérnek a köztermesztésbe, ami jelentős hiányt jelent a talajszerkezet szempontjából is.

Visszaadni a vetőmagtermelés rangját

A hibridnövények esetében már relatív rend uralkodik a vetőmag-előállítás és -forgalmazás terén, a fajták tekintetében azonban egyelőre ez még nincs így. Pedig korábban például már minimum 40%-os fémzároltvetőmag-használathoz kötötték a támogatásokat. Ez nemzeti támogatásként megtartható lenne - amiért az OMMI is harcolt az elmúlt években -, ami a vetőmag-termeltetés, -feldolgozás és -használat indirekt támogatásaként lenne értelmezhető. Ilyen támogatási forma Franciaországban, Németországban, de más uniós tagországokban is működik, és ez a növénytermesztési támogatás.

Magyarországon mindemellett valamilyen módon meg kellene szüntetni azt az aránytalanságot, ami az ipari növények és a vetőmagok felvásárlási árai között kialakult, mert vissza kell adni a vetőmagtermesztés kényes és felelős munkájának a rangját. Ezt a problémát talán a nyomonkövethetőségi rendszer komolyabb számonkérése kapcsán lehet majd még inkább a helyére tenni, ami szintén nem túl távoli időpontban biztosan be kell hogy következzen.