Tisztelt Schamschula Úr!

Kedvenc mezőgazdasági lapom, a MezőHír legutóbbi számában közreadott írásához kapcsolódóan azért tartom fontosnak néhány kiegészítés közreadását, mert úgy gondolom, hogy ezek az olvasók számára is hasznosak lehetnek, és a címben szereplő dokumentum jelentőségét más nézőpontból is megvizsgálják.

Cikkéből számomra az derült ki, hogy Ön pályázott és nyert valamelyik agrár-környezetgazdálkodási (AKG) támogatási programban, viszont a Gazdálkodási napló (GN) létjogosultságát megkérdőjelezi, mivel ez véleménye szerint felesleges adminisztrációt jelent az Ön és további kb. 300.000 termelő részére.

Tájékoztatásul szeretném Önnel közölni, hogy a Gazdálkodási napló vezetésére nem minden regisztrált termelő köteles, hanem csak azok, akik az FVM által 2004 októberében kiírt agrár-környezetgazdálkodási pályázaton valamely célprogramra támogatást nyertek el. Szám szerint ez körülbelül 25.000 termelőt érint, nem pedig 300.000 főt, mint ahogy Ön állította. Normál földalapú támogatásra (SAPS) pedig kb. 205.000 termelő adta be az igényét, még 2005 májusában.

Az a 25.000 gazdálkodó, aki bármekkora területével is bekerült az AKG nyertesei közé, a gazdasága teljes területéről köteles vezetni a Gn-t (az állatállományról is). Szintén kötelező számára a permetezési napló naprakész kitöltése, nem köteles viszont vezetni - de vezetheti - a korábban használatos táblatörzskönyvet.

A növényvédelmi megfigyelésekről szükséges adatlapot (GN07) nem minden célprogram esetében kell kitölteni, ez csak az integrált és ökológiai programokban kötelező.

Írásából nem derült ki, Ön mely célprogramban vesz részt, de például alapszintű szántónál ez nem követelmény. A magasabb szintű vállalásokat általában nagyobb támogatási összegekkel honorálják, ezért viszont magasabbak a követelmények is. Az integrált termesztés nehezen képzelhető el valamilyen előrejelzés nélkül.

Megdöbbentő volt számomra, ahogyan a valamikori nagyüzemi gazdálkodás jól felkészült, hivatásukat becsületesen végző szakembereit "lepiroskázta". Nem szeretnék belemenni a kárpótlás kérdéskörébe - amely éppen az Önök kormányzása idején kezdődött -, de éppen emiatt kell - vagy muszáj - ma egy 100 hektáros gazdálkodónak 10 helyen gazdálkodnia, sok esetben megfelelő növényvédelmi, tápanyag-utánpótlási felügyelet nélkül. 15-16 évvel ezelőtt én még majdnem kiskorú voltam, de arra azért emlékszem, hogy jóval kevesebb volt a szakszerűtlenül kezelt terület, mint mostanában. Vannak olyan viszonylag fejlett mezőgazdasággal bíró országok (pl. Dánia), ahol nem is foglalkozhat termőfölddel olyan személy, akinek nincsen ehhez megfelelő végzettsége. Ha mégis gazdálkodni akar, mert földjei vannak, akkor hozzáértőt kell foglalkoztatnia, vagy a családból tanulja ki valaki a mezőgazdálkodást. Növényvédelmi, tápanyag-utánpótlási kérdésekben különösen érdemes a laikusoknak szakemberhez fordulniuk - lehetőleg még a tervezés időszakában -, megelőzendő a nagyobb tévedéseket! Különösen igaz ez az AKG-pályázatok esetében, hiszen itt nagyon sokféle követelménynek, feltételrendszernek kell(ene) megfelelni, gondolok például a legális növényvédőszer-használatra (hatóanyagok, kijuttatás, göngyölegek), a pontos talajmintavételeken alapuló tápanyag-gazdálkodási tervre, a megfelelő vetésváltásra, stb. Sajnos, véleményem szerint ezekkel a követelményekkel nagyon sok pályázó nem vagy csak részben volt tisztában a pályázat beadásakor. A fő motiváció az elnyerhető pénz lehetősége volt, ami viszont teljesen érthető a magyar gazdálkodók - kevés kivétellel - gyönge tőkeellátottságának ismeretében.

A Gn-t nem télen kell emlékezetből kitölteni, hanem naprakészen kell(ene) vezetni, mert az MVH helyszíni ellenőrei ezt bármikor ellenőrizhetik, sőt, a gazdálkodó területeit előzetes bejelentés nélkül is szemlézhetik. Az viszont tény, a tavalyi esztendő "tanulóév" volt ebből a szempontból, hiszen az MVH csak augusztus, szeptember(!) folyamán értesítette a nyerteseket a 2004 őszén beadott AKG-pályázataik eredményéről. Nagyon sokan nem is tudták, hogy van naplóvezetési kötelezettségük, és csak akkor értesültek erről, amikor a falugazdászuktól megkapták az FVM formanyomtatványait. A Gn leadási határidejét a 2004-2005 gazdálkodási évről - szeptember 30. helyett - 2006. január 31-ig meghosszabbították. A 2005-2006 évi Gn-t ez év szeptember 1-től - a gazdálkodási év végétől - lehet majd beküldeni, a végső határidő december 31. A fogadó hivatal is meg van nevezve: FVM Agrár-környezetgazdálkodási Főosztály 1055 Budapest, Kossuth tér 11.

Miért van szükség mégis az adatokra és mit kell beküldeni?

Az AKG-pályázatokat 80%-ban az EU finanszírozza, ezeket a forrásokat a gazdálkodók nem alanyi jogon kapják meg, hanem általában ötéves vállalásokat tesznek adott célprogramokban. Az EU a legtöbb pénzt még mindig a mezőgazdaságra költi, és itt a legnagyobb a bürokrácia is. Ön nyilvánvalóan tisztában van vele - hiszen nyertes pályázó -, hogy magyar viszonyok között jelentősnek mondható forrásokról van szó, amely pénzeknek elvileg a gazdálkodás felmerült többletköltségeit - vagy az elmaradt hasznot - kellene finanszíroznia, pótolnia; az ösztönző többlet kb. 20%. Az EU nem ad "ingyen" pénzt, és elvár valamilyen monitoringot; ez részben a Gn naprakész vezetése is.

Egy egyszerű példa: az integrált szőlőtermesztési célprogramban résztvevő gazda 388,24 ? értékű forintösszeget kaphat vissza nem térítendő támogatásként, öt éven keresztül, évente, hektáronként. Erre a pénzre akkor is számíthat, ha történetesen elemi kár éri, és egyáltalán nem is lenne árbevétele szőlőeladásból. Ennek fejében viszont kötelező talajvizsgálatot kell hogy végezzen az első és az utolsó évben, nem használhat fel bármilyen (olcsó) növényvédő szert - hiába nagy a kísértés erre -, növényvédelmi előrejelzést kell igénybe vennie, tápanyag-gazdálkodási tervet kell készítenie, stb. Ezek mind költségesek, és visszamenőleg is igazolni kell meglétüket.

Az MVH - a Brüsszellel kötött megállapodás szerint - évente köteles a helyszínen ellenőrizni a nyertes pályázók legalább 5%-át! Az ellenőrzés főként területmérésből, a Gn és a permetezési napló naprakész vezetéséből, a gazdálkodás során felmerült indokolt költségek számláinak, bizonylatainak vizsgálatából áll. Ellenőrzik a területek és környezetük (pl.: árkok, csatornák) gondozottságát is. A Gn-t visszamenőlegesen is ellenőrizhetik, akár évek múlva is! A helyszíni ellenőrzések a területeken meglehetősen időigényesek; ez a 25.000 pályázó közül tavaly ősszel kb. 1250 gazdálkodót érintett. Történtek közben visszalépések is, amire a támogatási határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül volt lehetőség. Mivel az 5% nagyon csekély szám az összes pályázóhoz képest, a helyszíni ellenőrök számát pedig nem lehet emelni - pont a költségvetés problémái miatt -, ezért is kell beküldeni a Gn-t a gazdálkodási év végén. Idén még csak papíralapon lehetett ezt megtenni, de tervezik az elektronikus beküldés lehetőségét is. A 2005-2006-os évben elvileg már a permetezési napló is a Gn része lesz.

Csak a Gn egy darab címlapon aláírt, fénymásolt példányát kell beküldeni, a számlákat, bizonylatokat nem! Azokat meg kell őrizni, mert ellenőrzéskor kérhetik.

Az olcsóbb állam, a kevesebb bürokrácia valóban üdvös lenne az országnak - bár a közszféra a legbiztosabb befizető is -, de nem az agrár-(szak)igazgatáson kellene spórolni. Különösen nem mostanában, amikor szinte havonta vannak élelmiszerbotrányok (pl. marokkói paprika szerves-foszforsavészter maradékkal, aflatoxinos brazil fűszerpaprika, szürkemarhahúsnak eladott magyartarkahús, romlott baromfihús, bizonytalan eredetű hordós savanyúság, stb.). Az AKG-pénzeknek és jó minőségű termékeiknek köszönhetően a megmaradó magyar termelőknek el kell(ene) jutni arra a szintre - anyagilag és felelősségtudatban -, hogy ezeket a pénzeket egészségesebb élelmiszer előállítására, a környezetkímélőbb gazdálkodásra fordítsák. Az EU csak ilyen jogcímre fog pénzt áldozni, mert az élelmiszerbiztonság, a rendezett vidék (tájfenntartás) az, amit esetleg hajlandó finanszírozni. Egyre kevesebb termelő lát el élelmiszerrel egyre több fogyasztót, ezért is fontos lenne, hogy legalább ez a magyar élelmiszer-alapanyag garantáltan kifogástalan minőségű legyen. Éppen elég munka a határon kívülről bejövőket vizsgálni, és az élelmiszer-kereskedelmet ellenőrizni. Ne fordulhasson elő, hogy napokkal, hónapokkal, évekkel később nem lehet tudni, mikor melyik táblára mennyi és milyen hatóanyagot szórt a gazda. A táblák területét, művelését (gyomviszonyok!) műholdas felvételek alapján folyamatosan lehetséges ellenőrizni! A malaclétszámot is be lehet - sőt, kell is - pontosan írni! Háztáji kocára egyébként nem volt célprogram kiírva. Aki viszont legalább 20 db ellenőrzött mangalica kocát tartott és pályázott, az 78 ?-t kaphatott - ha nyert - darabonként, mint állatlétszám alapján járó, vissza nem térítendő támogatást.

A nálunk szerencsésebb nemzetek gazdái pedig szerintem megszokták az adatszolgáltatás kötelezettségét, hiszen ez náluk évtizedek óta természetes. A mezőgazdaságuk éppen a pontos adatoknak köszönhetően tervezhető. Tőkeerős, profi termelőkkel, kevés meglepetéssel, időben kifizetett támogatásokkal, tisztes haszonnal, eladható termékekkel, megfelelő állatlétszámmal; - és ott már az intervencióra termelés sem akkora divat, mint nálunk.

Schamschula Úr! Gratulálok, hogy bekerült a nyertes AKG-pályázók körébe, valamint jó egészséget, eredményes gazdálkodást kívánok Önnek; - illetve kitartást a Gazdálkodási napló kitöltéséhez!! Agrár-környezetgazdálkodási kérdésekben - a kockázatokról, lehetőségekről - pedig kérdezze szaktanácsadóját!