Már az elmúlt gazdasági év indítása is nagy nehézséget okozott - anyagi értelemben -, hiszen a 25%-os uniós támogatás mellé végül - brüsszeli jóváhagyással - 30% nemzeti támogatás társulhatott. Ez a végeredmény alapvetően zavarhatja a magyar gazdákat, hiszen a versenyhelyzetet nagyon hátrányosan befolyásolja. Sajnálatos tény, hogy még a 2006. év folyamán is 35%-os támogatási hátrány érvényesül nálunk az európai gazdákhoz képest. Előtte azonban meg kell jegyezni, hogy december végéig sikerült behozni a támogatások kifizetésével kapcsolatos lemaradásokat. Ennek értéke decemberben elérte a 340 milliárd Ft-ot, és idén januárban megkezdődött a "top-up" - a nemzeti kiegészítés - kifizetése is, ami bizony a gazdálkodók egy részét alaposan meg is lepte. A "Saps" és a "Helyes gazdálkodási gyakorlat" támogatásai is javarészt rendben vannak, a kormány illetve a szaktárca utólérte magát. Ez uniós viszonylatban is jelentős előrelépést jelent a rangsorban, hiszen a májusi 25. helyről a kifizetések tekintetében év végére az előkelő 3. helyre sikerült előrerukkolni. Ez azt is jelentette egyben, hogy az MVH szervezetét sikerült nemzetközi kifizető ügynökséggé fejleszteni és akkreditáltatni. Mindez persze nem különösebben nagy érdem, sokkal inkább az elmaradt infrastruktúra pótlásának tekinthető, a gazdák érdekében - mondta a miniszter. Hangsúlyozta, hogy felelőtlen ígéreteket egyetlen szakterületen sem kíván tenni, minden esetben - különösen a kifizetések terén - megelőző egyeztetést folytat majd a pénzügy- vagy éppen a gazdasági miniszterrel, annak érdekében, hogy konkrét előrelépések történhessenek. Természetesen a támogatási kifizetések esetében az APEH tiltólistáját figyelembe kell venni, és akinek tartozása van, ott annak rendezésére türelmi időt állapítanak meg, illetve ha így sem sikerül fizetni, akkor a támogatás összegéből történő letiltás lehet a megoldás. Egyébként már eligazodni is nagyon nehéz feladat a támogatások rengetegében, hiszen 62-féle jogcímen lehet pályázni a pénzek elnyeréséért - mondta a miniszter. Ennek kapcsán 2005-ben az MVH az áthúzódó kötelezettségekkel és az intervencióval együtt 436,8 milliárd Ft támogatást fizetett ki a gazdálkodóknak, amiből 290,7 milliárd a vissza nem térítendő hányad. A támogatásra jogosultak száma 202.300 fő volt, s közülük 199.000 számára hagyták jóvá év végéig a kifizetéseket. A területalapú támogatás összege pedig 18.900 Ft/ha volt.

Sikeres a tárolóépítési program

Nem sokan bíztak abban, hogy két év rendkívül gazdag gabonatermését maradéktalanul el lehet helyezni az ország tárolóiban. Ehhez persze egy felgyorsított tárolóépítési program kellett, és meggyőződés a kivitelezés sikerét illetően. Azóta 1,5 millió t termény befogadására alkalmas tároló épült meg rövid idő alatt, és további 0,6 millió t számára van folyamatban az építés. Mindkét évben közel 18 millió t gabona termett, amelyből csak az intervenciós felvásárlás 4-4 millió tonnát tesz ki. Nem jó a magyar termény piaca, de nem azért, mert rossz a minősége. Máshol is termett elegendő, ahol meg hiány van, oda nagyon drága a szállítás. Ez kiderül abból, hogy egyelőre nincs hova vinni a terményt, pedig több tároló építésére már nincs berendezkedve az ország. Különösen a nagy tömegű kukoricaintervenció új jelenség az EU-ban, de értékesítésre egyelőre nincs megoldás. A kereskedelem hozzáállásában mindenképpen változásnak kell bekövetkeznie, hiszen nem lehet tovább a mesés haszon elmélete alapján kereskedni. Abnormális állapot a továbbiakban az intervencióra termelés, aminek meg kell szűnnie, hiszen ez csakis a végső megoldást jelentheti.

Magyarország mezőgazdaságilag exportorientált ország, amely 2004-ben is 3,2 millió ?-s forgalmat bonyolított, a 2,2 milliós importtal szemben. Ez az előny azonban azóta szép lassan olvadni kezdett, és az arány kedvezőtlenné vált. Az EU 460 milliós piaca persze nem arra hivatott, hogy a magyar termékeket önzetlenül elhelyezze. Viszont a magyar piac sem köteles arra, hogy gyenge minőségű uniós élelmiszerek lerakóhelyéül használják a fejlettebb tagországok, ill. a multinacionális élelmiszerláncok. Ezt érzékeltetni kellett az uniós bizottságok előtt, és - szokatlanul kemény fellépéssel - hathatós intézkedésekre volt szükség, a külföldi érdekeltek nem mindig osztatlan örömére. A lejárt szavatosságú, ellenőrizetlen tojás és hús megsemmisítése, az áruház bezárása, úgy tűnik, hogy közvetve elérte a célját. A hatósági jogkör helyes alkalmazása az elmúlt év májusától eltelt kilenc hónap alatt is látványos eredményeket hozott már, és ez folytatódik tovább.

A növénytermesztés és állattenyésztés felborult aránya

Az egyébként is kedvezőtlen irányt vett folyamat a két év kimagaslóan nagy gabonatermése először 53:47 majd 60:40%-ban tolta el az arányt a növénytermesztés javára, ami azt jelzi, hogy a magyar mezőgazdaság - ökológiai adottságait figyelembe véve - katasztrofálisan rossz úton jár. Minden eszközzel meg kell fordítani ezt a folyamatot, mert egyébként fennáll az életképtelenség veszélye. Az állattenyésztésen belül a sertéságazatban normalizálódott a helyzet a 275-285 Ft/kg közötti felvásárlási árral. A megelőző két év sajnálatos veszteségeit persze mindez nem pótolja, de megtörtént az elmozdulás a mélypontról felfelé, és a 4,2 millióra növekedett létszámú állomány is ezt látszik alátámasztani. Ugyanakkor a tendencia nem állhat meg, hiszen a cél a 6-6,5 milliós sertéslétszám elérése záros határidőn belül, aminek érdekében további komoly és megfontolt lépések megtétele szükséges. Örvendetes előrelépés jelei mutatkoznak a juhászatban is, kár, hogy az ősi magyar betegség is párhuzamosan jelentkezik az ágazatot irányító szervezetek torzsalkodása, békétlensége képében.

A baromfiágazatban a múlt év júliusáig normalizálódni látszott a helyzet, aztán kitört a madárinfluenza keltette hisztéria. Egy Magyarországon nem létező madárbetegséggel riogatta a média az embereket, miközben ez alaptalanul nagy kárt okozott a termelőknek és a feldolgozóknak. Kétségtelen, hogy a fogyasztás valamelyest csökkent, az abszolút körültekintő és mindenre kiterjedő technológiai fegyelem ellenére is. Ezek a vírusok azonban - elsősorban a vándormadár-populációkban - kisebb-nagyobb mértékben mindig megtalálhatóak voltak. A zárt baromfitartás viszonyai és a technológiai fegyelem ugyanakkor esélyt sem ad a betegség - különösen az emberekre veszélyes változatának - a kialakulására, elterjedésére.

A szarvasmarha-ágazat sajnálatos módon elszenvedett egy 10-12 Ft/l tejárcsökkenést, amit piaci oldalról semmi nem indokolt. Ugyanakkor az ágazat tulajdonosi szerkezetében egy nagyfokú koncentráció megy végbe, mindenki szeme láttára. Túlozni azonban itt sem kell, a dolgok minden bizonnyal rendeződni fognak - mondta a miniszter.

Támogatások, minden mennyiségben...

A támogatások kifizetési ritmusa tehát jó, sőt, egyes termelők számára már túlságosan is jó. Voltak olyan kérések, közvetlenül az év elején, hogy nem lehetne-e lassítani egyes kifizetések ütemén. A válasz: nem, mert egyedi kéréseknek e tekintetben nem lehet megfelelni. Az idei évben a támogatások kialakítása az egyes ágazatok között még most van folyamatban. A sertés és baromfi esetében a tavalyi mérték várható, csak most meg kell próbálni egy részét vagy inkább az egész összeget a "normál" költségvetésbe beépíteni. Mindenképpen el kell érni viszont az állatihulla-megsemmisítés, az állatorvosi költségek, a baromfinál a szalmonella, a sertésnél az Aujeszky-betegség elleni mentesítés támogatásának visszaállítását, amiknek hiánya a termelők valós sérelme. Ha ez utóbbi sikerül, és a sertésállomány dokumentálhatóan mentes lesz, akkortól nem lehet az import sertéshúst behozni az országba. Ez alapvetően jó helyzetbe hozhatja a magyar termelőket, és határt szabhat az önmérséklet nélküli kereskedelemnek.

A tervek között szerepel az állam mintegy 50%-os szerepvállalása a biztosítási alap létrehozásában és működtetésében, ami Európa-szerte már bejáratott gyakorlat, és ami a termelés biztonságát növeli. Ugyanakkor nem vállalható fel támogatás biztosítása a termeléshez nélkülözhetetlen input-anyagok vásárlására. A 2007-2013 közötti időszakban tehát várhatóan visszajönnek a jogcímek, csak másképpen, mint az eddigiekben, és itt is át kell térni az európai uniós rendszerre. Ezek közül a hosszú sorbanállási idő és az ellenőrzés rendszere miatt a legkevésbé jók az AVOP-típusú pályázatok, amelyek a támogatások kb. 30%-át teszik ki, és amelyek költségei több, mint 50%-ot képviselnek az MVH-nál. A hatékonyság tehát rossz, az ügyintézés pedig kivárhatatlan - ahogyan az a tapasztalatokból is kiderül. Ez arra ösztönzi a szaktárca illetékeseit, hogy vissza kell térni a régi pályáztatási formához, ha van uniós hajlandóság erre, és keresztül lehet vinni az elképzelést.

A termőföldet a következő években kell bebiztosítani

A földvásárlásnál már jól ismert a változás, hogy a korábbi 7% kamat 3,5%-át az állam megtéríti. Földet vásárolni lehet magánforgalomból, az MFA-nak felajánlott Földet életjáradékért programból, illetve az állami bérbe adott földekből, elsősorban a bérlőknek. 6-7 év múlva a külföldi állampolgárok is vásárolhatnak magyar termőföldet, tehát addig kell érdeksérelmek nélkül - a hazai termelők megelégedésére - rendezni a földügyeket. Mindenki - állattenyésztők és növénytermesztők egyaránt - a lehetőségei, elképzelései és bátorsága szerint részesedhet ebből a következő években. Megindult a Földet életjáradékért program, amely korrekt differenciáló elemekkel módosult, előtérbe helyezve az életkort az ár megállapítása tekintetében.

Összességében tehát a támogatások többsége a földdel és az állattenyészéssel kapcsolatos az idei évben, ami bizonyos restanciákból fakad. A 2007-2013 közötti időszakra nézve elmondható, hogy mire jól belejöttünk a földalapú támogatás gyakorlatába, addigra változik a gyakorlat, és az üzemalapú vagy farmalapú támogatási rendszer felé kell elmozdulni. Ebben majd véglegesen elválik a termeléshez kötődő támogatás, és markánsan jelenik meg a vidékfejlesztési törekvés.

A miniszter anyagi mozgástere korlátozott

Hasonlóan döntő jelentőséggel kerül előtérbe a biomassza-előállítás, ill. az ebből nyerhető bioenergia-hordozók. Ezen a kérdéskörön belül a biodízel-, a bioetanol- és biogáz-előállítás, a szélenergia és geotermikus energia mindegyike fókuszba kerül, hiszen Magyarország e vonatkozásban kötelezett és érdekelt is egyben. Ennek természetesen hozadéka az, hogy a GOFR növények felett a biomasszát érintő külön támogatások is elérhetőek lesznek, a normál erdősítési támogatást szintén beleértve.

A 400,3 milliárdos idei támogatási összegből - amelyet zömmel pályázatokkal visznek el a termelők - a miniszteri szabad keret mindössze 6-8 milliárd Ft, ami meglehetősen kevés önálló mozgásteret tesz lehetővé. Az előbbi hatalmas összegnek mintegy 40%-át adja a költségvetés, és 135 milliárd körüli az intervenciós felvásárlás összege - amelyet jelenleg a költségvetés finanszíroz -, és ami majd kb. 3 év múlva realizálódik, amikor a termény elhagyja az országot. Mindezek ellenére az idei évben a magyar mezőgazdaság végre megfelelő forrásokhoz juthat, de ez egyben azt is jelenti, hogy a termelők körében a gondolkodásmód tekintetében is átállásra lesz szükség. Sajnos a másfél éves EU-tagságunk alatt bebizonyosodott, hogy az unió gazdálkodásában is az egyetlen állandó elem a változás - hangsúlyozta ironikus megállapítását a miniszter. Ma nincs feszültség a magyar gazdálkodók körében, a pályázatok, a változások iránti érdeklődés köti le a figyelmüket, és persze a számlájukon lévő mobil pénzek értelmes elköltése, jó befektetése foglalkoztatja őket. Remélhetőleg az idei évben mindez jól kamatozik...