Mivel ez a növény az ország szántóterületének egészén nem termeszthető sikeresen, illetve önmaga után öt éven belül nem tanácsos vetni, ezért a mintegy 550-600.000 ha a termőterület észszerű felső határát jelenti. Az olajos növény termelése egyébként azért tudott ennyire felfutni, mert értékesítési gondokkal szinte egyáltalán nem kellett számolni, igaz, a hektikus ármozgások e növényt sem kímélték. Emellett a termelőket az a tény is a napraforgó-termesztés mellé sorakoztatta fel, hogy a gazdaságosan termeszthető egyéb növények választéka mára drasztikusan leszűkült. Jelenleg a hazai napraforgótermés mintegy 50%-át a Bunge Zrt. vásárolja fel közvetett módon, integrátorai révén, következésképpen a cégnek döntő befolyása van a termelés alakulására. Az elmúlt évet és az idei esztendő kilátásait az IKR Rt. rendezésében szervezett partnertalálkozón Nagy Levente, a Bunge Zrt. magbeszerzési osztályvezetője elemezte.

Feldolgozási nehézségek a gyengébb minőség miatt

A 2004. évihez képest 2005-ben közel 10%-kal növekedett a napraforgó vetésterülete, a termésátlag azonban 2-300 kg/ha-ral kevesebb volt, így tehát a termés összmennyisége nem nőtt a területtel arányosan. Az elmúlt két év annyiban mindenképpen különbözött a korábbiaktól, hogy az országos termésátlag végre meghaladta a 2 t/ha-t. A minőség tekintetében azonban az elmúlt tizenöt év legrosszabb termését kellett betakarítani, e szempontból, úgy tűnt, a '97. évi viszonyok ismétlődtek meg. Ez maga után vonta azt, hogy a termelők minőségi bonifikációra - a korábbi évek 1000-2000 Ft/t minőségi felárával szemben - egyáltalán nem számíthattak. Az ok a növény-egészségügyi problémákban rejlett, és ez ténylegesen a szabadzsírsav- - ami már régen nem okozott gondot -, vagyis az FFA-tartalom megemelkedésével járt együtt. Ha ez a mutató magas - 1,6-1,8%, mint 2005-ben volt a finomításra kerülő olajban -, akkor az ipari feldolgozás folyamatában lényeges többletköltségek merülnek fel, hiszen a rendszer 0,6-0,8% átlagos értékre méretezett. Emiatt kieső mennyiséggel és lényegesen lassúbb finomítási folyamattal lehet számolni. Ugyancsak feldolgozási gondokat okozott a beszállított napraforgótételek keverékessége, azon belül is a magas szkleróciumtartalom. A szkleróciumok mérete hasonló a kaszatéhoz, emiatt ezt a hagyományos tisztítási eljárásokkal nehéz kivonni a szennyezett tételekből. Emiatt 0,5-1% ballasztanyag kíséretében érkezett a napraforgó, aminek az átlagos olajtartalma nem haladta meg a szerződésekben szereplő 44%-os bázisszintet. Így, sajnálatos módon, olajprémium sem illette meg a termelőket, ami a végső elszámolásnál szintén hiányzott az előző évhez viszonyítva, amikor ez a tétel 1,7-1,9%-os térítést jelentett. A 2005. évi időjárás nagyon kedvezőtlen volt tehát, ami 2006-ban jó eséllyel nem ismétlődik meg, továbbá a köztermesztésbe kerülő újabb napraforgóhibridek is toleránsabbak a szélsőséges viszonyokkal szemben.

Felvásárlási árak

Termelői fórumokon gyakran elhangzik, hogy amíg a napraforgó ára évek óta stagnál, addig a termelés költségei - az inputanyagok, a vetőmagok, a gépek, a gépalkatrészek, az üzemanyagok - 3-10%-kal rendre emelkednek. Ennek figyelembe vételére az árképzésben nincs mód, hiszen ott a világpiaci olajárak dominálnak. A termelő esélye az lehet, hogy mind pontosabban betartja a termesztéstechnológiát, mind jobb anyagokat és korszerűbb, pontosabban dolgozó gépeket használ, és megpróbál minél magasabb terméseredményeket elérni. Ez a mai színvonalon statisztikai számok alapján országosan csak 2,2-2,4 t/ha átlagtermések eléréséhez elégséges, ami a támogatások nélkül még nem jelent nyereséget, mivel a termelés költségei szinte mindenütt elérik már a 120-140.000 Ft/ha-t.

A Bunge Zrt. beárazási folyamata a múlt évben 690 $/t olajárral kezdődött 194-200 Ft/$ árfolyamon számolva, amiből visszaszámolva 50.000 Ft/t napraforgómagár képződött. Ez volt az első alapár, amivel elindult a felvásárlási szezon, majd az olaj világpiaci ára csökkenni kezdett, és 49.000 Ft/t alá nyomta az árat. Átlagosan tehát 49.000 Ft/t értéken állt meg az átlagár, ami így néhány száz forinttal alacsonyabb lett, mint a megelőző évben kialakult átlag alapár. Az átvétel zavartalanul folyt, és a gyengébb minőség, valamint a nagy gabonakészletek okozta szorító helyhiány ellenére sehol nem ment tönkre napraforgó fogadási gondok miatt. Persze voltak termelők, akik spekulációs céllal eltárolták tavaszra a napraforgókészleteik egy részét, de egyelőre nem látszik igazolódni az optimizmusuk, mert az árak és az ártendenciák sem mozdultak felfelé. Ráadásul a Bunge Zrt., mint a hazai termés legnagyobb felvásárlója, beszerezte készleteit, és nem mutat érdeklődést a tárolt készletekre.

2006-os termelési kilátások

A világpiacon a tovább növekvő szójatermelés /14 millió t növekmény/ és a repce felfutása ellenére a napraforgó termelése is stabil nagyságrendet mutat. A termeltetés méretei azért növekednek, mert a napraforgó-szükségletet - a repcefeldolgozó-kapacitás növekedése miatt - a nyugat-európai feldolgozók kész napraforgóolaj formájában szerzik be Kelet-Európából. Szemléletes példa erre éppen a martfűi gyár tevékenysége, ahol a repcefeldolgozás megszűnt a napraforgó javára. Ugyanígy megfigyelhető az orosz és ukrán piac ezirányú aktivitása, ahonnan szintén nagy mennyiségű napraforgóolajat szállítanak nyugatra. Ez a tendencia a jövőben csak erősödni fog, hiszen egyelőre e két ország termesztéstechnológiai színvonala alacsony, de bizonyos, hogy akár néhány éven belül megduplázhatják a termés mennyiségét. Természetesen számolni kell a tengeri kikötővel rendelkező török, bolgár, román, stb. országok termelésével is, hiszen mindenütt a termelési színvonal javulása várható. Magyarországon 2006-ban minden bizonnyal legalább a múlt évi szinten marad a napraforgó vetésterülete, illetve akár növekedhet is, esetleg elérheti a 600.000 ha-t. Ehhez kiváló hibrid vetőmagokat kínálnak a vetőmag-forgalmazók, és láthatóan egyre nagyobb a termelők affinitása a növény iránt. A gabona - búza, kukorica - mellett a legtöbb helyen a napraforgóhoz adottak leginkább a termelés, illetve a finanszírozás feltételei is.

A napraforgóolaj és a -mag piacán sem várható jelentős ármozgás 2006-ban, esetleg a növényi olajok üzemanyag célú felhasználása iránti igény indukálhat némi áremelkedést. Ez elsősorban a repce iránti érdeklődést fokozhatja, mert a napraforgóolaj kevésbé direkt módon és csak nagyobb költségekkel hasznosítható - a jódszám és a viasztartalom miatt - üzemanyag-előállítás céljára. Ugyanígy enyhe mozgást okozhat az 50.000 Ft/t árhoz képest az orosz és ukrán termés mennyisége is. Az argentin termés befolyásoló szerepe változatlanul fennáll Európában, a jelenlegi helyzet azonban átlagos terméskilátásokat vetít előre, s ez csak átlagos mennyiségű exportot tesz lehetővé a dél-amerikai ország számára, ami viszont nem lesz jelentős befolyással az európai árak alakulására.

A Bunge Zrt. igyekszik versenyképes - az európai piacokkal harmonizáló - árakat adni partnereinek, mert egyébként az exportőrök viszik el az árut külföldre - hangsúlyozta Nagy Levente. Nem lehet kiindulni a BÁT jegyzéseiből, kizárólag a rotterdami tőzsde lehet iránymutató, hiszen oda az argentin napraforgótermés árkorrekciója, a repce pozíciója, az amerikai szójatermés hatása, stb. egyaránt begyűrűzik.

Összességében elmondható, hogy a napraforgó-termelés Magyarországon továbbra is nagy biztonsággal folytatható, mert a növény piaci helyzete kifejezetten jó, a növényolaj pedig keresett és eladható cikk. Minden termelő természetes törekvése - mármint a tisztes nyereség - pedig a napraforgó esetében akkor érhető el, ha egyetlen percre sem tévesztik szem elől a technológiai szempontokat; - és persze az sem árt, ha egy kis évjárattal kapcsolatos szerencse is társul a termelési folyamat mellé.