A szél energiája szélerőművek segítségével villamos energiát termelhet, de kutak és tavak vízkezelésénél szintén szerepet kaphatnak a szélkerekek, hasonlóan a régi szélmalmokhoz.

A vízenergia hasznosítása napjainkban ismét felmerült, főként a kisebb teljesítményű megoldások kerültek szóba.

A geotermikus energia hasznosításában Magyarország nagyhatalom lehetne, hiszen adottságaink Izlandéhoz hasonlíthatóak. Az újabb szigorú szabályok értelmében azonban komoly költségek merültek fel (pl. az elhasznált termálvíz talajba történő visszajuttatása).

Hazai lehetőségek

Magyarország területének legnagyobb része sík. Ez, valamint az éghajlati viszonyok kedvező feltételeket teremtenek a mezőgazdálkodásra: az EU 45%-os arányával szemben összterületünk 66,5% alkalmas mezőgazdálkodásra. A mezőgazdasági területen belül nálunk a szántóterület jóval nagyobb arányt képvisel (77%), mint az EU-ban (53%). Az EU átlagában lényegesen magasabb viszont a gyümölcsös, a szőlő és a gyepterület aránya.

A biomassza energetikai hasznosítása terén sajátos az a helyzet, hogy Magyarország adottságai kitűnőek, ugyanakkor széleskörű elterjedésről és az elterjesztéssel kapcsolatos komoly erőfeszítésekről - néhány elkötelezett szakember ténykedésének kivételével - évek óta nem lehet beszámolni. Ez annál inkább elgondolkoztató, mert a világon talán legnagyobb sikerrel a szomszédos - döntően hegyes-völgyes - Ausztriában tették meg a lépést a biomassza energetikai hasznosításának gyakorlati alkalmazására.

Alapanyagok integrációban

Az alapanyaggal történő folyamatos, jól tervezhető és biztonságos ellátás a biomassza hasznosításának előfeltétele. Ezért van szükség az energetikai célú alapanyagok termelésének-termesztésének magas fokú szervezésére, integrációjára.

Energetikai célokra mai ismereteink szerint leggyakrabban az alábbi alapanyagok jöhetnek szóba:

• fásszárú - különböző vágásfordulójú - ültetvények,
• lágyszárú energetikai ültetvények,
• olajos magvú növények, valamint
• alkohol előállítására alkalmas növények termesztése.

A fásszárú alapanyagok energetikai hasznosítása az erőgazdaságok részéről részben már ma is kiaknázott lehetőség. Ugyanakkor nélkülözhetetlen az ilyen célra telepített ültetvények területének bővítése, amelynek technológiája gyakorlatilag adott. Kutatási téma lehet a különböző országrészek talaj- és éghajlati adottságaihoz alkalmazkodó fajták, hibridek vizsgálata, illetve a betakarítás módja.

A lágyszárú ültetvények termékének alapanyagként történő hasznosítása már árnyaltabb képet ad. Ilyen pl. az energiafű vagy az energianád. Bár a termesztéshez elméletileg nincs szükség speciális gépparkra, egyes híresztelésekkel ellentétben mégis komoly felkészültséget kíván a problémamentes gazdálkodás. Ezek az alapanyagok a tüzeléstechnikai felhasználáson túl egyéb célokra is hasznosíthatóak, így pl. rostalapanyagként, csomagoló- vagy szigetelőanyagként. Sajnos azonban a tüzeléssel történő hasznosítás technikailag még nem mondható teljesen kiforrottnak.

Az olajos magvak biodízel céljára, valamint egyes gabonafélék és a kukorica etanol előállítása érdekében történő termesztése is egy lehetséges kitörési pont. Ehhez azonban a jogszabályi háttér mellett szükség van az árak (és adók) megfelelő szintjére és egyensúlyára, valamint számolni kell az előállítás során keletkező melléktermékek elhelyezésének problémájával is. Öszszességében azonban maga az alapanyag megtermelése a gazdálkodók számára nem jár különösebb nehézségekkel.

Energianyerés

Első hallásra talán a legkézenfekvőbb megoldás a szilárd biomassza közvetlen eltüzelése avagy elgázosítása. A kommunális, de főként a lakossági hőigény biomasszából ilyen módon történő előállítása azonban csak akkor kezd majd terjedni, ha - egyebek mellett - közel annyira automatizáltan, a felhasználó számára kényelmesen lesz alkalmazható, mint az országszerte elterjedt gáztüzelés. A tüzelőberendezésekkel szemben megfogalmazott ilyenfajta követelmények az utóbbi időben gyakorlatilag teljesültek, ám a tüzelőanyag piaca és így a kereskedelme sem alakult még ki Magyarországon. Vannak azonban bíztató kezdeményezések.

Egy másik lehetőség a biológiai úton történő fermentáció, amelynek során energiát nyerhetünk anélkül, hogy az értékes szerves anyag megsemmisülne. A biogáz technológia alkalmazásakor tehát az energiatermelésen túlmenően bizonyos feltételek megléte esetén a melléktermék a talajerő-fenntartás szervesanyag-szükségletének biztosításához használható fel. Biogáz előállításához a mezőgazdasági, sőt, a feldolgozóipari eredetű különböző szervesanyag-tartalmú, közvetlenül erre a célra termelt alapanyagok, de melléktermékek, valamint hulladékok is megfelelnek. Ugyanakkor használhatunk olyan szerves alapanyagot is, amely környezetünkben elhelyezve számos környezetvédelmi és egészségügyi problémát vet fel (hígtrágya, szennyvíz, stb.). A keletkező biogáz viszont olyan energiahordozó, amelynek energetikai hasznosítása technikailag és gazdaságilag megvalósítható. Sajnos, itt kell elmondani, hogy bár van rá néhány hazai példa, de a biogáz-előállítás - a kedvező külföldi tapasztalatok ellenére - nálunk a gyakorlatban eddig nem igazán terjedt el. Ennek oka többek között abban keresendő, hogy a felhasználható alapanyagok (állati eredetű trágya, mezőgazdasági és élelmiszeripari (mellék)termékek és hulladékok, szennyvíziszap, stb.), valamint a keletkező gáz is kis energiasűrűségű. Így jelentős teljesítményt csak óriási tárolók építésével lehet elérni, ami nagyon költségessé teszi a technológiát. Továbbmenve, a mi éghajlati viszonyaink között a nyári időszakban általában szükségtelen az összes keletkezett gáz termikus hasznosítása. Ilyenkor megoldás lehet a keletkező biogáznak biogáz-erőműben tárolás nélküli hasznosítása villamos energia előállítására. A gázmotorral történő áram termelése során azonban a keletkező biogáz kb. 70%-a még mindig hőenergia formájában jelenik meg, így ennek hasznosítása ismételt feladatot jelent. Eredményes befektetésre tehát akkor lehet számítani, ha a hatékonyság a biogázerőmű-beruházás és -üzemeltetés valamennyi részletében a legmagasabb szinten érvényesül.

Biodízel előállítására Magyarországon korábban két üzem épült, amelyek gazdaságtalanul működtek. Az utóbbi hónapokban azonban elmozdulás történt ebben a kérdésben, és várhatóan újabb üzemek épülnek. A gabonából vagy kukoricából történő etanol előállításánál hasonló a helyzet.

Támogatások

A mai gazdasági viszonyok között a megújuló energiaforrásokkal történő energia előállítása a hagyományos energiahordozókkal szemben nem versenyképes. A közelmúlt történései ezt a hátrányt jelentősen csökkentették, de még így is szükség van az energetikai célra szolgáló alapanyagok termesztésének támogatására. Az uniós SAPS és a GOFR top-up néven ismert nemzeti kiegészítő támogatás mellett az energetikai célú növénytermesztés számára létezik egy kiegészítő támogatási forma, az ún. "energiaboríték". Erre azonban csak az jogosult, aki az energianövény átvételére vonatkozóan érvényes szerződéssel rendelkezik.

Nélkülözhetetlen az állami szerepvállalás a törvényi szabályozás egyéb területein is. Nevezetesen, több oldalról kell segíteni, illetve ösztönözni a környezetvédelmi beruházások megvalósulását. Ennek leginkább nyilvánvaló feltétele, hogy - a környezetvédelmi előnyökön kívül - gazdaságilag "megérje" azoknak, akik szükségből, elkötelezettségből vagy vállalkozásként ilyen beruházásba kívánnak fogni.

Összefoglalva

A hagyományos energiaforrásainkra kiépült ipari háttér és a környezet használatának "ingyenessége" miatt a megújuló energiaforrások alkalmazása ma még költségesebb az előbbinél, és sok esetben nem is mondható kényelmesnek. Némelyikük kétségtelen előretörése ellenére széleskörű elterjedésük még nem tapasztalható. Az EU-hoz való csatlakozás mezőgazdasági és környezetvédelmi kötelezettségei mellett azonban az utóbbi hetek történései új lendületet adhatnak az alternatív energiaforrások fokozottabb hasznosításának Magyarországon is. Mindez a mezőgazdaságban dolgozók egyik túlélési stratégiájává válhat.