Pincészet a Mátra és a Bükk találkozásánál

Az azóta eltelt időben végig szerencsésen ötvözték saját szakismeretüket, a hely nagy múltra visszatekintő hagyományait és a rendelkezésre álló korszerű technológiát. A több mint másfél évtizedes múltra visszatekintő vállalkozást Varsányi Lajos ügyvezető mutatja be olvasóinknak.

- A céget a VOSZK verpeléti telephelyének vezető szakemberei alakították. Az időközben megtörtént változások ellenére a tulajdonosi kör továbbra is szakmai befektetőkből áll, azaz, valamennyien gyakorló szőlőtermesztők vagyunk. A kezdetekkor a szövetkezeti jelleg volt a jellemző. Ez akadályozta a működést, sokszor nem lehetett gyors és hatékony döntéseket hozni. 1993-ban fordulóponthoz érkezett a vállalkozás. Pályázat útján egy 80 millió forintos beruházást sikerült megvalósítani, ami egy feldolgozóból, tárolóból és egy kisebb kapacitású palackozóból állt. El kell mondani, hogy a 14 fő tulajdonostárs számomra többségi tulajdont biztosító bizalma nélkül mindez nem valósulhatott volna meg.

- Milyen a Varsányi Pincészet piaci helyzete?

- A szűkebb térségben meghatározó szerepünk van. A hegyközség területéből évente változó mértékben 300-400 ha ültetvény szőlőtermesztését integráljuk. Az év során a szerződésben meghatározott ápolási műveleteket szolgáltatásként elvégezzük, és ennek költségeit a szüret után az átvett szőlő értékéből levonjuk. A meghatározó szerepet tovább erősíti a palackozó gépsorunk évi 2,5 millió palackos kapacitása, amelynek egy részét bérmunkával kötjük le. Jelentősebb fehér boraink a Debrői Hárslevelű, az Olaszrizling és a Muscat Ottonel. A vörös borok közül az Egri Bikavér, a Kékfrankos-Merlot Rosé és a Cabernet-Merlot Cuvée képvisel nagyobb volument. A borokat fajtától függően egy-két évig fahordóban, majd néhány hónapig palackban érleljük. Értékesítésünk többnyire belföldre irányul. Külföldre főként Lengyelországba, Csehországba, Kanadába és az USA-ba szállítunk. Termékeink minősége egyébként megfelelne más igényes piacokra is, az erős forint viszont megnehezíti a versenyképes ár kialakítását.

Az integrátori tevékenységhez igazodó méretű, 32 ezer hl-es tárolókapacitással rendelkezünk. A magyar statisztika szerint hazánkban 13 ezer nyilvántartott borászat van, és ezek közül, méreteiket tekintve, csupán tizenhétnek a kapacitása haladja meg a 20 ezer hl-t. Ennek ellenére mi a közepes méretű üzemek közé soroljuk magunkat, a néhány 100 ezer hl-es, igazán nagy borászatok mellett.

- Az így kialakított stabil háttérrel melyek a pincészet hosszú távú tervei?

- Fő erősségünk a megfelelő termesztői tapasztalat és háttér. Ezért mintegy filozófiaként valljuk, hogy a bor minőségét döntően a jó minőségű szőlőtermés határozza meg, a borász pedig a már megtermelt értékeket tudja jobban kiemelni, felszínre hozni.

Úgy találtuk, hogy a tárgyi feltételek és a tulajdonosi viszonyok konszolidációja mellett szükség van még egyéb olyan hosszú távú fejlesztésre, amely megalapozza termékeink minőségét. A Debrői Körzet védett eredetű bora és hungarikuma a Debrői Hárslevelű, amelynek értékesítésétől nagyon sokat várunk. Az Egri Szőlészeti Kutatóintézettel együttműködve tájkísérletben vizsgáljuk a Hárslevelűt. Reméljük, sikerül olyan klónt találni, amely a Debrői Hárslevelű bornak újabb és az eddigieknél is nagyobb sikert biztosít majd.

- A 2005. évi értékesítési gondok milyen kihatással voltak a Debrői Hárslevelű szőlő átvételi árára?

- Volt időszak, amikor Debrői Körzetben a Hárslevelű szőlő felvásárlási ára az egyéb fehérszőlőfajták átlagárának a kétszerese volt. Ennek hatására az újabb szőlőtelepítésekben megnőtt a Hárslevelű aránya, és ezek az ültetvények az utóbbi években termőre is fordultak. Mindez nyilvánvalóan egy nagyobb kínálathoz és árcsökkenéshez kellett hogy vezessen. Mi úgy látjuk, hogy az ár csökkenő trendjét a szabályozás liberalizálása, a zárjegy megszűnése is elősegítette. Ráadásul teret nyert a piacon a Debrői cuvée bor, ami a kevésbé szabályozott és ellenőrzött olcsóbb alapanyagból is előállítható, ez a fogyasztó számára megtévesztő lehet.

Megoldást az jelenthetne, ha a törvényben meghatározott termőhely- és eredetvédelemnek érvényt lehetne szerezni.

- A hegyközség szőlőültetvényeinek művelésmódja milyen változásokon ment keresztül, és van-e ennek kihatása a szőlő minőségére?

- Az idősebb ültetvényekben a minőségi bor alapfeltételeként elkönyvelt, klasszikusan 140 cm magasra nevelt törzsű ernyőművelés az általános. Számottevő még a magas kordonos Moser- és a lengőkaros, ill. egyesfüggöny-művelések aránya. Az újabban telepített ültetvények középmagas, 80 cm-es törzsmagasságú különféle stílusú ernyőművelések. Két megoldást alkalmaznak. Az egyiknél, hasonlóan a klasszikus ernyőműveléshez, a szálvesszőket még teljesen leívelik, a másiknál a meghagyott szálvesszőt vízszintesen a 80 cm magas huzalhoz kötik le. A nyár folyamán az előtörő hajtásokat függőleges helyzetben beigazítják a hajtástartó huzalok közé. Ez utóbbi minőségben, hozamban ugyanazt tudja - esetenként többet is -, mint az idősebb magas-kordonos ültetvények. Gyakorlati megfigyelésünk, hogy az erőteljes visszametszés ellenére a tőkék állandó, stabil és jó kondícióban vannak, ami mind a hajtásnövekedésben, mind a termés minőségében, hozamában megmutatkozik. A pincészetünkben ilyen művelésmódban kialakított ültetvénytől azt reméljük, hogy sikeresen be tudjuk vezetni a gépi előmetszést.

Az utóbbi évek tanulmányútjain előtérbe kerültek a költség- és munkaidő-takarékos megoldásokra irányuló törekvések. Úgy tűnt, hogy a magas szintű technológiai megoldások mellett más termesztőket is érdekelnek a költségmegtakarítást eredményező fogások. A betakarítás mellett a metszés a legtöbb élőmunkaórát igénylő ápolási művelet, ezen belül is az egymásba fás kacsokkal kapaszkodó vesszőrendszer kibontása jelenti a legtöbb időt. Az ernyőművelésre különösen érvényes, hogy a metszésre fordított idő az egész éves élőmunka-ráfordításban arányában igen magas, ezért a versenyképességünk javítása érdekében folyamatosan keressük az előremutató megoldásokat. A külföldi tapasztalat az, hogy a géppel történő előmetszés után a kézi metszés már könnyebb és gyorsabb.

- A Varsányi Pincészet milyen borpiaci változásokat lát, melyek a kitörési lehetőségei?

- Mi is érzékeljük a borfogyasztásban bekövetkezett változásokat, ami összességében csökkenő volument jelent. Tovább látszik csökkeni azoknak a száma, akik napi 1-2 litert fogyasztanak, és az asztali minőséget választják. A magasabb értékű minőségi borok fogyasztásában azonban növekedést tapasztalunk. Nálunk egyre inkább a figyelem középpontjába kerülnek azok a tehetősebb fogyasztók, akiknek életvitelükből adódóan csak alkalmi jelleggel van módjuk bort fogyasztani. Ezek az alkalmak általában olyan különlegességgel bírnak, amelyhez előszeretettel választanak bort a magasabb minőséget és értéket képviselő kínálatból. A bor minőségét, a palack megjelenését érintő divatot folyamatosan figyeljük a piacon. Amit ezekből előremutatónak látunk, azt mi is bevezetjük. Adottságaink keretein belül igyekszünk minden évben megújuló minőséget nyújtani a fogyasztók számára. Erre válaszként partnereink gyakran további igényekkel lépnek fel, amit örömmel fogadunk, és mindenképpen kielégítünk, hiszen így a borászatnak lehetősége nyílik egy magasabb értékű bor iránti kereslet kielégítésére.

Partali

MezőHir :: 2006-03

Pincészet a Mátra és a Bükk találkozásánál