A közeli és távolabbi jövő történéseinek fürkészése idén márciusban is előtérbe került. Jó lett volna már akkor tisztában lenni vele, hogy a 250 ezer hektár kiterjedésű belvíz mikorra húzza össze magát, s nem dagasztják-e még árhullámok is. S szívesen lettünk volna abban a biztos tudatban is, hogy a társadalom megmaradt józansága kitart még a választásos áprilisra, sőt, az azt követő távlatokra is, függetlenül attól, hogy ezután merről fúj az északi szél. Az eligazodáshoz az egyik oldalon meteorológusok vagy csak előrejelzést készítők, a másikon politológusok és publicisták adhattak némi támpontot. S akinek van olyan, az akár a józan paraszti eszét is segítségül hívhatta-hívhatja.

Állhatatosan

A Szabad Föld március 17-i száma időjárást firtató cikkének első mondatai óvnak a túlzott várakozásoktól, de azért teret engednek a találgatásnak is: "Az előrejelzések egyre finomodnak, s bár a hivatásos meteorológusok szerint hajszálpontos válaszban nem reménykedhetünk. Az időjárást ugyanis ezernyi tényező alakítja, hatásuk végső soron kiszámíthatatlan, csak hozzávetőlegesen jelezhető előre. Nyíregyházán él egy vízépítő mérnök, aki immár harmincnégy éve kísérti a 'lehetetlent': napokra lebontva egy évre előre meteorológiai előrejelzést készít. Dávid Mihály számításai szerint az idei évünk a szokottnál hűvösebb lesz. Ugyanakkor a tavalyinál ötven-száz milliméterrel kevesebb eső hullik majd, és sokkal egyenletesebben, mint tavaly, ami kedvező hír a mezőgazdák számára.

Kevésbé örvendetes viszont, hogy az idén csak március 20-a után kezd melegedni az idő. Az április első felében kemény fagyokra is számítani kell. A hónap közepén azután hirtelen felmelegszik a levegő, akár rövidujjú ingben is szaladgálhatunk. Nem sokáig, mert május elseje körül visszatérnek a hideg éjszakák. Ekkor fagyok is lehetnek, deres hajnalok még május 20. körül is ránk ijeszthetnek. Sajnos, a legszebbnek mondott hónap Dávid Mihály számításai szerint kimondottan hűvös, szeles, esős lesz.

Szerencsére a nyár a tavalyinál kiegyensúlyozottabbnak ígérkezik. Sem hosszan tartó kánikula, sem hosszú esős időszak nem fenyeget. Az ősz nem sok jóval kecsegtet. Az első jelentősebb lehűlést, amely akár talaj menti fagyokat is hoz, már szeptember 20-án megérhetjük. Az október is hűvösebbnek mutatkozik. A hónap utolsó harmada viszont igazi kárpótlást hozhat, visszatér a vénasszonyok nyara. November 10-e közelében vége a gondtalan életnek, hidegre fordul az idő, nyakunk közé cserdít a tél.

Hogy sokan kétkedve fogadják a részletes időjóslást? Hát igen. De legalább annyian vannak, akik hisznek benne. ... Ám ez őt már régen nem bántja. Állhatatosan kémleli az eget, az égitesteket, s készíti rendületlenül a prognózisait. Azt mondja, egyre ritkábban téved."

Várható időjárás

Az ugyanebben az időszakban olvasható valós helyzetjelentés komolynak ítélhető: "már 239 ezer hektárt borít a belvíz, 159 településen rendeltek el készültséget, 178 embert költöztettek ki. A védekezésben 2600 közmunkásra is szükség van. Az ár is fenyeget. A szokásoshoz képest másfélszer-kétszer több hó gyűlt össze a Duna és a Tisza vízgyűjtő területein. A folyókon lapzártánkkor 906 kilométeren volt árvízvédelmi készültség. A napokban hulló minden milliméternyi csapadék tovább súlyosbíthatja a helyzetet."

Nem véletlen, hogy a meteorológusok sűrűn használják a várható időjárás szóösszetételt. De mindez kétféleképpen is értelmezhető. Egyrészt az sem biztos mi lesz holnap, másrészt meg sejthető, hogy mi lesz holnapután és még azután. Tamás Gábor sorai ennek szellemében íródtak: "...Ilyenkor mindig elmondjuk, hogy az egyre gyakoribb áradások, belvizek egyik fő oka az erdőirtás feljebb a vízfolyásokon, a szomszédos országokban: nincs, ami megfoghatná, lelassíthatná a hegyekből lezúduló hólevet. ... Születtek is nagy ívű tervek arra, miként lehetne megfékezni a lökésszerűen érkező víztömeget. Ezek egyike a sokat emlegetett Vásárhelyi-terv, amely lényegében ideiglenes tározók tucatjainak építését emeli programmá. Ha árad a folyó, kivezetik a vizet oda, ahol csak kisebb kárt okoz. Később aztán még használni is lehet, öntözésre, halnevelésre. Az elképzelést mindenki támogatja, egy baj van vele: eddig egyetlenegy mesterséges tározó van pillanatnyilag többé-kevésbé bevethető állapotban, a többinek még a kiméréséig is alig jutottak el a szakemberek. Hasonló a helyzet a gátakkal is: ha nyakunkon a baj, a politikusok egymással versengve ígérik a védművek megerősítését, újak építését. ...Ahogy úgy maradnak a nagy kárpótlási földosztás után betemetett árkok is: az új gazda mindenféle gátlás nélkül túrta be a meliorációs csatornát, csak hogy két méterrel szélesebb legyen a birtoka - most pedig csodálkozik, miért öntötte el a tábla felét a belvíz."

Mi a legfontosabb?

Az FVM honlapját olvasható, a mezőgazdaság helyzetét érintő információk is tartalmazzák meteorológiai eszmefuttatásunk elemeit. Egyrészt van a valós helyzet, azután a látszatok, no meg a prognózis. Gráf József március 17-én egy makói agrárfórumon beszélt mindezekről: "Ahhoz, hogy az agrárium fejlődőképes legyen, meg tudja valósítani a szükséges beruházásokat, 100-120 milliárd forint közötti ágazati eredményt kell elérni. Jó irányba haladunk, de még messze nem vagyunk ott, ahova szeretnénk eljutni - tette hozzá. Emlékeztetett arra, hogy míg 2003-ban 7 milliárd forint veszteséget könyvelt el az ágazat, 2004-ben már 19 milliárd forint volt az eredmény, tavaly pedig az előzetes adatok szerint megközelítette a 60 milliárd forintot. Az idén 400,3 milliárd forint jövedelemkiegészítést kapnak a magyar agrárium szereplői, s bár ez 23-24 százalékkal több, mint tavaly volt, de 35 százalékkal kevesebb, mint amennyit a régi tagországok termelői kapnak - közölte a politikus.

A következő időszak legfontosabb feladatának a növénytermesztés és az állattenyésztés egyensúlyának kialakítását nevezte. Ehhez hosszú idő kell, hiszen az egyensúly is közel húsz év alatt bomlott fel. A mezőgazdaságban a 2007-2013-as időszak legfontosabb feladata a tárolás, a feldolgozás és a logisztikai rendszer kialakítása, ezeken a területeken a legnagyobb az elmaradásunk - jelentette ki a miniszter."

Csúcson

Az agricola.gportál honlapon olvasható egy, a Világgazdaságból származó, az előzőekhez illeszkedő gabonapiaci eszmefuttatás: "...Patthelyzet alakult ki mára a hazai gabonapiacon, mivel hiába van nyolc-tízmillió tonnás felesleg az országban, az export csaknem teljesen leállt. ... Annak idején a támogatások ahhoz kellettek, hogy tompítsák a nyomott felvásárlási árak miatti gabonatermelői feszültségeket. Az értékesítési gondok ugyanis abból adódtak, hogy nálunk és a világpiacon egy-egy időszakban túltermelés alakult ki, így a learatott gabonát csak nyomott áron lehetett eladni. A mostani helyzet viszont gyökeresen eltér a korábbitól: ma azért van sokmilliós készlet, mert a magyar gabona a tetemes árumennyiség ellenére is olyan drága, hogy alig lehet exportüzleteket kötni.

Nyilvánvaló, hogy a hibát az uniós intervenciós felvásárlásban kell keresni, amely mesterségesen magasan tartja az uniós gabonaárakat. Kétségtelen, hogy Magyarország - amely jó gabonaövezetnek számít - élvezi ennek előnyeit. A helyzet azonban mára visszássá vált. ... A gabonaágazat mai működése egyértelműen hozzájárul ahhoz az agrárszabályozási válsághoz, amely az EU-t az eddigi irányítási módszerek felülvizsgálatára készteti. Biztosra vehető, hogy a tej- és a cukorszektor után a 'reformszelek' az uniós gabonapiacot is elérik. Ma leginkább az valószínűsíthető, hogy az intervenciós ár csökken, és a rendszerbe vont gabonaféleségek köre is szűkül a 2007-2013 közötti új költségvetési ciklusban. Ennek hatásaként a gabonatermelés újra rááll a 'piaci vágányra', miközben a közösségi büdzsé jelentős összegeket takaríthat meg."

Földön járunk?

Mindig is akadtak, akik nem ragadtak le a napi gondoknál, képesek voltak jó időben jó döntést hozni (Természetesen, csak akkor, ha adódott az a bizonyos lehetőség). Most is döntenek valamit, amiről a későbbiekben dől el, hogy jól kalibrálták-e be az erővonalakat. A Délmagyarország március 20-i számában arról írnak, hogy nem gondolkodott rosszul, aki földbe fektette a pénzét: "Akik a 90-es évek elején fillérekért vagy kárpótlási jegyekért jutottak földhöz, és eddig kivártak az eladással, jó kilátások elé néznek. 2011-től ugyanis lejár az a hétéves moratórium, amely az uniós csatlakozási szerződés értelmében megtiltja a külföldiek földvásárlását. Még öt esztendő, és a már ma is 300-600 ezer forintért kínált hektárok ára Csongrád megyében minimum megduplázódhat.

A legjobb befektetés a föld. Ha valaki 10 millió forintot a bankban helyez el, legfeljebb évi 6 százalékos kamathoz, 600 ezer forinthoz juthat, ha lakást vásárol, és kiadja, a hozam ugyanennyi. Ha azonban ezen az áron 40 hektár földet vásárol, a bérlőtől bérleti díjként el lehet kérni a terület alapú állami támogatás felét, hektáronként durván 20 ezer forintot, azaz összesen 800 ezer forintot. Miközben a hektárok ára a külföldiek földvásárlási moratóriumának lejártáig, 2011-ig minimum megduplázódik, de inkább megháromszorozódik.

Magyarországon még mindig olcsó a föld: míg az uniós országokban átlagban 12 ezer euró, 2,3-3 millió forint egy hektár, nálunk csupán 1700, vagyis minőségétől és elhelyezkedésétől függően 350-450 ezer forint. Stadler Ferenc, a mezőgazdasági termelők megyei érdekvédelmi szövetségének titkára szerint Csongrád megyében még 600 ezer forintos hektáronkénti árak is előfordulnak. Hozzátette azonban: többen szeretnének vásárolni, mint ahányan eladni, a tulajdonosok ugyanis kivárnak. Részint azért, mert már csak öt év, és lejár a moratórium, részint, mert nem tudni, milyen kormány alakul a választások után."