Az Ászár-neszményi borvidéktől hosszú utat tett meg a Tokaji borvidékig. Gyakorlati tapasztalatokkal Tatán, édesapja szőlészetében vértezte fel magát, majd ezekkel módszeresen kiegészítette szilárd elméleti ismereteit. Értékes - két távoli és sok tekintetben igen eltérő borvidéket érintő - tapasztalatait a tél végén osztotta meg velünk.

- A Tatától Tolcsváig ívelő váltást, változást hogyan éli meg egy ifjú szőlész szakember?

- A huszonkét magyar borvidék közül Tokajnak mindmáig kivételes imázsa van, ezért helyzete is valóban különleges. Ismeretségi körömből is azt a megerősítő visszajelzést kaptam, hogy bármely szőlész számára megtiszteltetés, ha Hegyalján dolgozhat, és ezt magam is így érzem. Az Ászár-neszmélyi és a tokaji két teljesen különböző borvidék, a maga nemében mindkettő egyedi és különleges, a köztük lévő eltérések azonban mind a szőlőtermesztés, mind a borászat terén igen jelentősek.

- Mi az az otthonról hozott többlet, amivel szakismereteit megerősíthette, és aminek segítségével most az Oremusnál is fontos posztot tölthet be?

- Édesapám jó érzékkel be tudott vonni a munkákba, és meg tudta velem szerettetni a szőlész szakmát. Köszönettel tartozom neki, hogy a családi gazdaságban sok olyan újdonságot kipróbálhattam, amire más körülmények között nem lett volna alkalmam. Úgy gondolom, hogy a szakmaszeretet, a PhD-tanulmányok és a kutatási tapasztalatok együttese lehetett a döntés oka.

- Most, hogy két borvidékre is rálátása van, mit tapasztal, hogyan nyilvánulnak meg a gyakorlatban a fajtaszerkezet egyértelmű különbözőségei?

- Valóban, a szőlőfajtákat tekintve nagy és sokak számára is ismert a különbség. Tokaj-Hegyalján négy fajta határozza meg a szőlőtermesztést: a Furmint, a Hárslevelű, a Sárgamuskotály és a Zéta. Ezzel szemben Ászár-Neszmélyen igen sok a termesztett és engedélyezett fajta. Mindkét típusú fajtaszerkezetnek van egy sajátos előnye, és ugyanígy hátránya is. Tokajhoz hozzátartozik egy egységes kép, amely nagy táblákban telepített, viszonylag szűk fajtaszortimentből adódik. Ez meglehetősen nagy hangsúllyal határozza meg az arculatot. Könnyen lehet ennek a karakteres egységnek az a hátránya, hogy az először idelátogató egy kicsit egysíkú képet alkot a tájról, a borokról. Ebből adódóan annak is megvan a valószínűsége, hogy a különböző pincészetek borait szintén egyoldalúan ítélik meg, és nem fedezik fel az egyébként jelenlévő kiugró értékeket. Ez a körülmény sajnos nem mindig előnyös színben tünteti fel a borvidéket. Az őszi munkába állásom során megismertem és gyorsan megkedveltem a Hegyalján már régtől és kisebb területeken termesztett Kövérszőlőt. Egy másik értékes klón a tavaly is jól aszúsodott Tarcal 10, ami végül megelőzte a Kövérszőlőt, és a kedvencem lett.

Az Ászár-neszmélyi borvidék sajátos utat járt be az utóbbi tíz évben. A hungarikumok mellett a világfajtákra is alapozott kínálatának, a hatalmas volumenű új telepítéseknek, a modern reduktív borászati technológiának köszönhetően óriási fejlődés tapasztalható.

- Melyek a leglátványosabb különbségek a termesztéstechnológia elemeiben?

- Általában elmondható, hogy a gépi szüretet támogató volumentermelés kiemelt jelentőségű az Ászár-neszmélyi borvidék szőlőtermesztésében, emellett azonban a minőségi tulajdonságok is különös fontossággal bírnak. Viszonylag egységes képet mutatnak az ültetvények, míg Tokaj-Hegyalján az ültetvények állapota, jellege meglehetősen sokféle.

Az ültetvényszerkezet mindkét borvidéken változatos, mindkét helyen egyaránt megtalálhatók a mai követelményeknek megfelelő legmodernebb megoldások. Egyaránt gyakoriak a fém oszlopokkal épített támberendezések, a 2 m körüli sortáv, a nagyobb hektáronkénti tőszám és a 3000 tőke/ha alatti ültetvények is.

A szőlőben folyó munkálatok és azok gépesíthetősége azonban már jelentősen eltér. Az Oremusnál évente 3-4 alkalommal végzünk hajtásválogatást, kétszer fürtválogatást és egyszer levelezést. A válogató-szelektáló munkákra még nem született megfelelő gépi berendezés. Míg a szüret Neszmélyen megoldható a legmodernebb szüretelőkombájnnal, Tokaj különleges kincsének, az aszúszemnek a válogatását még nem sikerült gépesíteni. És nem tartom valószínűnek, hogy a jövő technikája bármikor is pótolni tudná az emberi érzékszerveket, azt az évszázadok óta apáról fiúra (és lányra) szálló hagyományt, amit az itteni emberek őriznek.

- A többletköltségek az itt készített borkülönlegességek árában is mutatkoznak.

- Igen, de ez már túlmutat a szőlész szakterületén. Annyi azonban tény, hogy az Ászár-neszmélyi reduktív típusú, üde, gyümölcsös zamatú borok a tokaji borkülönlegességektől jól megkülönböztethetők, még az átlagfogyasztó számára is. Hiszem, hogy megfér egymás mellett a két borvidékről származó palack egy polcon. Csak tudni kell, mikor, milyen alkalomhoz, ételhez, társasághoz melyikhez nyúljunk.

- Annak ellenére, hogy korábban az egysíkúság veszélyeit taglaltuk, Tolcsva község határában nagyon változatosak a művelésmódok, illetve ezen belül is a rügyterhelések mértéke. Mi az oka ennek a sokszínűségnek?

- E kettős kép törésvonala a különböző borfogyasztói csoportokat megcélzó különféle pincészetek között húzható meg. Néhány borászatra, így az Oremusra is az a jellemző, hogy a különlegesen szép bor készítését lehetővé tevő igen alacsony tőketerheléssel dolgozik. A legtöbb szőlészetben, különösen, ha figyelembe vesszük a szőlő átvételi árát, a nálunk engedélyezett 1 kg/tőke terhelés elképzelhetetlen. Az 5681 tőkéről hektáronként így 57 q-nyi termést szüretelhetünk, és ez természetesen a minőségben is megnyilvánul. A mennyiségi korlátozás ilyen komoly értelmezése a "törésvonal" másik felén nem jellemző.

- Az Oremus szőlőültetvényeinek termesztéstechnológiában milyen változtatásokat tervez?

- Célom, hogy bevezessem az integrált növényvédelmi technológiai eljárásokat a 150/2004 FVM-rendelethez igazodó célprogram keretében. Bízom benne, hogy a Hegyalján gyakran fellépő lisztharmat-, atkafertőzésekkel sikeresen meg tudunk majd birkózni. Mivel az Oremusnál a helyes agronómiai gyakorlat követelményeit meszszemenően túlteljesítjük, az általam megcélzott integrált növényvédelmi megközelítés könnyen támogatásra talált a cégvezetésnél. A szőlőültetvényt is úgy tekintjük, mint a természeti környezet egy olyan részét, amit védeni, óvni kell. További érdekesség az is, hogy egyfajta hagyománytisztelet jegyében bakművelésben kisebb területen termesztünk Furmintot, amelynek termését külön szüreteljük.

- A területet bejárva igen vastag vesszőket láttunk. Az erősen visszafogott terheléshez bizonyára a tápanyag-utánpótlás is igazodik. Mi az oka ennek a látszólagos ellentmondásnak?

- Az ültetvény telepítésekor az erős növekedési erélyt biztosító 5C alany volt elérhető. Ez jól láthatóan nincs összhangban a nálunk alkalmazott alacsony terheléssel, és ezt a tápanyag-utánpótlás visszafogásával sincs mód ellensúlyozni. Javulást a természetes gyomflóra, majd gyep visszaállításától remélhetünk.

- A műhelytitkok felfedését nem várjuk, arra azonban kíváncsiak vagyunk, hogy mi volt az a szakmai kihívás, ami Tatáról ide, Tolcsvára elhozta?

- A filozofikus megközelítésben találtam meg a választ az itt töltött napok során. A cég a technológiai újítások terén az elsők között van, és ez a törekvés a helyi fejlesztési elképzelésekben is folyamatosan szerepet kap, miközben a jövedelmezőségi elvárásoknak is eleget kell tenni. Bacsó András ügyvezető úr arra a kérdésemre, hogy dolgozunk-e vagy kutatunk a szőlészetben, a kutatva dolgozunk választ adta, ami további megerősítést jelentett számomra arról, hogy a saját jövőm építését illetően is a megfelelő helyre kerültem.