Több folyónk vízállása minden eddiginél magasabbra szökött. Amikor jómagam e sorokat írom Szegeden, a Tisza 1010 cm-ével éppen fél métert vert rá az addigi 960-as csúcsra. Ehhez képest számomra már "lájtosnak" mondható mindenféle politikai erőlködés a hatalom (újbóli vagy folytatólagos) megszerzésére.

Amúgy normál esetben a lapzártát jelentő huszadika körül egyáltalán nem a bevezetőben említett dolgokkal foglalatoskodik a jó szántóvető. Művel és vet, aztán majd idővel számot vet, hogy egyáltalán volt-e értelme fáradságos mozdulatainak. Szemünket becsukva, kezdjük mi is a hétköznapi dolgainkkal.

Tájegységenként

Az internetes G-portálon a Tiszától távoli, zalai FVM-hivatali hírcsokor szinte a békebeli idillt villantja föl: "A tavaszi árpa, zab és borsó vetése már befejeződött. Ezzel szemben a kukorica vetési ideje most közeleg, 48 ezer 508 hektáron vetnek majd a gazdálkodók kukoricát, jelenleg az ehhez szükséges talaj-előkészítési munkák zajlanak a földeken. A zalaiak 5 ezer 994 hektáron terveznek napraforgót vetni, ebből egyezer hektáron már megtörtént a vetés."

A hajdúsági online krónika egy másik tájegység kevésbé idilli képét festi föl: "Nem túl jók az idei mezőgazdasági kilátások Hajdú-Biharban. Április második felében járunk, de 205 ezer hektárnyi szántó bevetetlen, és nem tudták elvégezni az ősziek tavaszi fejtrágyázását, gyomirtását sem, tájékoztatott a megyei földművelésügyi hivatal vezetője. A helyzetet súlyosbítja, hogy több mint 11 ezer hektár szántó és mintegy 9 ezer hektár vetés most is víz alatt van. Ezeken a területeken az idén már aligha lehet számolni kultúrnövénnyel. Indokolt tehát a kérdés, hogy vajon számíthatnak-e kártérítésre vagy hogyan juthatnak támogatáshoz e földek gazdái.

A Népszabadság április 15-i számában a bajbajutottaknak ajánl fogódzót. "A mezőgazdasági termelők vis maior bejelentést tehetnek abban az esetben, ha a belvíz vagy árvíz miatt nem tudják földjüket művelni. Az egységes területalapú támogatásra (SAPS) vagy a nemzeti kiegészítő támogatásra (Top Up) vonatkozó jogszabály szerint ilyenkor a támogatási feltételeket nem teljesítik, vagyis a pénz nem jár. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) közleménye szerint amennyiben a bejelentés a jogszabályi feltételeknek megfelel, és azt a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elfogadja, a termelő mentesül a nem teljesítéshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól. A bejelentést a megfelelő nyomtatványon az elháríthatatlan külső ok megszűnésétől számított tíz munkanapon belül kell megtenni. A bejelentéshez csatolni kell a földterület fekvése szerint illetékes megyei földművelésügyi hivatal igazolását a bekövetkezett belvízkárról. ... A Mezőgazdasági Szövetkezők és a Termelők Országos Szövetségétől megtudtuk, hogy a belvíz és az árvíz jelenleg több mint 200 ezer hektár mezőgazdasági területet érint."

Centrum

Képmutatók lennénk, ha 2006 áprilisának feltérképezéséből kihagynánk a politikát. Egyrészt az első forduló pártpreferenciái azt mutatják, hogy a természet által (is) kedvelt Dunántúlon éppen a változást óhajtják igen erősen, míg a hányatott sorsú Tisza-mentén bevörösödött térkép az eddigi politika folytatásának igényére utal (bár, mint tudjuk a kisebbségben maradtak pont ellenkezőképp' vélekednek erről). A választási vita kapcsán a Kossuth rádió 2006. április 6-i műsorában a Centrum, az SZDSZ, a Magyar Kommunista Munkáspárt, az MSZP és az MDF szakértői természetszerűleg megnyilatkoztak. Bármilyen kormány is alakuljon, a kinyilvánított véleménynek erkölcsi súlya van.

"A Centrum szakértője szerint 2006 agráriumát változatlanul a rossz birtokszerkezet és termelési szerkezet jellemzi, finanszírozási gondokkal küszködik az ágazat, és a legtöbb üzemben csak a támogatásnak köszönhető az eredmény. A szakértő úgy fogalmazott: 2004. május 1. traumaként érte a magyar mezőgazdaságot, ám ezen már túl van az ágazat. A földeladási-vásárlási moratórium káros hatással van az ágazat fejlődésére, pang a földpiac, a magyar oligarchák potom áron vásárolják fel a területeket, ami rajtuk kívül senkinek sem jó. A vidékfejlesztés egyik legígéretesebb lehetősége a bioenergia/előállításban, például az energiafű-termesztésben rejlik, kár, hogy ezt csak az utóbbi néhány hónapban fedezte fel a kormány.

SZDSZ

Az SZDSZ-es Kis Zoltán szerint bárki is nyeri a választásokat, folytatni kell a Vásárhelyi-tervet, ami 2002 és 2004 között elakadt, és végig kell gondolni azt is, hogyan lehetne csökkenteni a belvízveszélyt. A vízjárta területeken abba kell hagyni a szántóföldi növénytermesztést, más speciális tájgazdálkodási formát kell választani, ami számol a vízzel is.

Ha a mezőgazdaságról beszélünk, ketté kell választani a profi piacorientált termelést és a vidékfejlesztéshez kapcsolható tájgazdálkodást, környezetgazdálkodást. A vidék népességmegőrző képességének növelése szempontjából ez utóbbi kulcsfontosságú, mivel már jelenleg is több mint egymillió hektáron folyik tájgazdálkodás, 32 ezer család részvételével, s itt 20 százalék önerőhöz 80 százalékos támogatást biztos\t az Európai Unió. Hoszszú távon az lenne a szerencsés, vélte Kis Zoltán, ha legalább 2 millió hektárt sikerülne bevonni a természetközeli gazdálkodásba Magyarországon.

Az SZDSZ szerint sem szerencsés az, hogy oligarchiák kezében van a mezőgazdasági termőföld jelentős része. Ezt azonban úgy lehetne megszüntetni, ha a helyben lakó gazdálkodó vehetné meg a földet, amit hosszúlejáratú hitelek segítenének. A bioenergia-termeléssel kapcsolatban beindultak a programok, és a termelés további jelentős bővülése várható.

Munkáspárt

Nincsenek korszerű elvezető rendszerek, a víztársulások anyagi, eszköz- és létszámgondokkal küszködnek, emiatt van évről évre ár- és belvízveszély - mondta a Magyar Kommunista Munkáspárt szakértője. Erkölcsi kötelesség a mezőgazdaságból élők védelme, és ebbe bizony beletartozna a gátak, töltések építése is. A szakértő hangsúlyozta, az agráriumot nem lehet úgy kezelni, mint az ipart. Itt az eredményekhez évek kellenek, a termelés sajátosságai miatt rosszul alkalmazkodik az ágazat a változásokhoz, így egyetlen váratlan gond is megrendítheti az üzemeket. Ilyen volt az európai uniós csatlakozás is, csak hát ez távolról sem volt váratlan.

A Munkáspárt agrárprogramja családigazdaság-központú, a helyben lakó termelőt akarja helyzetbe hozni, és földhöz juttatná az önkormányzatokat is. Ez lehetne az alapja a helyi szociális közösségi agrárprogramoknak is. A Munkáspárt szerint a mezőgazdasági munkahelyek veszélyben vannak, most is nagy az ágazati munkanélküliség, ám az ezt kezelő programokkal mindenki adós maradt. Bánhegyi József is azt mondta, a vidékfejlesztés egyik legígéretesebb területe a bioenergia-gazdálkodás, ám a falusi turizmusban is óriási lehetőségek vannak.

MSZP

Az MSZP képviselője, Pásztohy András szerint 2006 magyar mezőgazdasága rendkívül biztató képet mutat. Idén 400 milliárd forint támogatással számolhatnak a gazdák, a beindult LEADER+ program 67 településcsoportban másfél millió polgárnak nyújt segítséget. Míg 2004-ben, amikor csak tanultuk az uniót, 18 milliós eredmény és 160 milliárd forintnyi beruházás jelentkezett az ágazatban, 2005 a stabilizálódás éve volt a mezőgazdaságban, 170 milliárd forintnyi fejlesztéssel és 60-70 milliárd forint eredménnyel. Az Új Magyarország program további tőkét juttat az ágazatba, a szaktárca pedig most egyezteti az Összefogás Hitelprogramot az unióval, ami további forrásokat jelenthet.

Az agrártárca képviselője úgy vélte: Magyarország kihasználta az európai uniós lehetőségeket, kiépült az intézményrendszer, s mára zökkenőmentessé vált a támogatások folyósítása. Folytatni kell a bioenergia-programot, az energiafű-termesztést, és komoly lehetőségek vannak a falusi turizmusban is.

MDF

Az MDF szerint az agrárágazatban nincs érdekvédelem, érdekérvényesítési lehetőség, akadozik az egyeztetés a termelők és a szaktárca között. Ezért mezőgazdasági tanácsokat hoznának létre, amelyekben civil szervezetek segítenék a koordinációt a termelők és a bürokraták között. Az európai uniós csatlakozás teljesen felkészületlenül érte az ágazatot. A határok megszűnésével az országot elöntötte a bizonytalan eredetű és minőségű, ellenőrizetlen élelmiszer. A szakértő szerint víz, közmű, infrastruktúra, oktatás és ezen belül mezőgazdasági szakoktatás kell a magyar vidéknek. Ezt kell kiegészíteni egy jól kiépített falugazdász hálózattal. Az MDF a földdel kapcsolatos legsúlyosabb problémának az osztatlan közös földtulajdon változatlanul magas arányát tartja. Ennek megszüntetéséhez, a nevesítéshez azonban kormányzati szándék és állami támogatás kellene.

Fidesz

A Fidesz álláspontjának felvillantásához is választási viták adtak apropót. Az egyiken Kékkői Zoltán leszögezte, hogy van érvényes, önálló agrárprogramjuk, amely az interneten, a párt honlapján olvasható. A Magosz által készített, a Fidesszel kötött együttműködés alapjául szolgáló agrárprogramot alternatív programnak minősítette.

A Fidesz kiáll amellett, hogy a föld maradjon magyar tulajdonban. Emellett rendezni kell a földtulajdon kérdését is, beleértve a szövetkezeti üzletrészeket és az osztatlan közös tulajdont is. A fideszes képviselő jelezte: pártja nem kíván különbséget tenni a gazdaságok mérete szerint a támogatások elosztásakor.

Font Sándor, a Fidesz gazdaprogram-szóvivője pedig azt emelte ki, hogy a magyar fogyasztó csak akkor lesz teljes biztonságban, ha magyar élelmiszert vásárol, ehhez viszont meg kell állítani a tsz-alapú tőkés nagybirtokrendszer kiépítését, és családi alapon szerveződött gazdálkodókra kell bízni a biztonságos magyar élelmiszer előállítását. A magyar termelők támogatásával, és az ellenőrzések szigorításával meg kell állítani a külföldről érkező élelmiszer-szemét beáramlását.

Teljesen más

A Magyar Agrárkamara színvallása az, hogy a mostani országgyűlési választásoknak az agrárium szempontjából óriási tétje van. Bármelyik nagy párt győz is, teljesen más agrár- és vidékfejlesztési politikát kell folytatnia, mint ami az elmúlt 16 évet jellemezte. A stratégiát mostantól a nemzeti adottságokra és értékekre kell alapozni, amelyek közül többek között a termőföld, a vidéki népesség, a meglévő energiakincs és az agrárium energiatermelő képessége a legfontosabb. További teendőként az agrárgazdasági versenyszférát el kell választani a vidéki szociális kérdésektől, bármilyen kormány alakul is meg. Mára ugyanis egyértelműen bebizonyosodott, hogy az agrárium nem tudja elviselni az eddig rárakott többletterheket.