Itt most a csendes esők hozta csapadékvizeket elnyelik a talajok, ha sok víz van, az akkor is összefolyik és levonul. Dologidő van a növénytermesztésben. Április közepén Bárány Zsigmond családi gazdálkodó csak akkor ígérte meg a beszélgetést, ha esik. Reggelre esett, így könnyen létrejött a találkozó. Egyébként ment volna műtrágyát szórni, és lassan a napraforgóvetést kezdte volna, saját kezűleg. Mert ma is imádja a traktort, a gázolaj szagát, a műveletek precíz sorrendiségét, és persze élvezi a korszerű technika nyújtotta kényelmet. Ahogy mondja, sokat dolgozott egyszerű traktorosként ahhoz, hogy ma ilyen gépekben, ilyen telephelyen "élvezhesse" a munkát, és azt is megengedhesse magának, hogy VW Tuareg dohogjon alatta, amikor megteszi az utat Bicskén lévő lakása és a mányi határban található telephelye között. A munka komfortját is meg kell teremteni ahhoz, hogy közel az "ötvenhez" az ember megtalálja benne a szépséget, még mindig élvezni tudja azt, amiből a megélhetést előteremti a maga és családja számára.

Egyedüli rossz gyerek volt...

Óvodás kisgyerek volt még, amikor, édesapja ölében ülve, először és végleg megfertőzte a traktor szeretete. RS-09-nek hívták azt a talán 22 LE-s, univerzális, NDK-gyártmányú, léghűtéses kistraktort, amivel a papa az akkori mányi téeszben dolgozott. Bárány Zsigmond "egy-szemként" sem volt jó gyerek, viszont elevennek bizonyult, és minden érdekelte. Az útja Biatorbágyra, az akkori növénytermesztő szakiskolába vezetett, ahova csak némi protekcióval sikerült bejutnia. Megtanulta a növénytermesztés alapjait, s ugyan azt a mai napig nem érti, hogy miért "lovagoltak" annyit a cukorrépa-termesztésen, amikor a környékben látni sem lehetett ezt a növényt, nem hogy termelni a hegyek és dombok között. Annál jobban érdekelte a gépszerelés, valamint az elektromosság rejtelmei, és az ezzel kapcsolatos tudásnak nagyon hosszú ideig hasznát lehetett venni a munkában. Az iskola mindenesetre felkeltette az érdeklődését a gépek és a növénytermesztő szakma iránt, és a jó alapokra már könnyebb volt építkezni. Emellett a nemzetiségi falu népzenéje is érdekelte, és beállt a fúvószenekarba. Kedvenc hangszerén, a tubán játszott kiválóan, ami aztán komolyzenei kötelezettséget vont maga után. Természetesen a katonaideje alatt is zenélt, majd később zenekarral járták a vidéket, és külföldön is értek el sikereket. Levezetésképpen pedig lakodalmakban, rendezvényeken játszottak sokak szórakoztatására.

A fiatal Bárány Zsigmond a mányi tsz-ben kezdett dolgozni - mivel ösztöndíjas volt -, és természetesen a gépek vonzották igazán. A traktoron, kombájnon érezte jól magát, hiszen akkor érkeztek az első John Deere traktorok a volt KSZE-rendszer jóvoltából. A JD 4630-as volt az első korszerű gép, amit később - a téeszvagyon elosztásánál - sikerült megszereznie. Kár, hogy a sok élményt adó szövetkezetben végzett munkáért olyan szerény fizetés járt - jegyzi meg -, hiszen amiatt rendült meg a bizalom, és hanyatlott a munkakedv. Nem volt elég a fizetség a családalapításhoz, a gyerekneveléshez; egyáltalán az élethez, ezért váltani kellett.

Soha nem bírta gépek nélkül...

Az országos érc- és ásványbányáknál nehézgépkezelői/szerelői állást vállalt a '80-as évek elején három évig, ami mellett persze nem szakadt el teljesen a házilagos jövedelemkiegészítést jelentő traktorjavításoktól. Aztán már annyira hiányzott a mezőgazdasági munka, hogy saját részre is vásárolt egy roncs UE-28 traktort, amit rendbe hozott, és zártkertek művelésére használta. Később a motorját MTZ-ére, a váltóját pedig szintén erősebbre cserélte, a nagyobb munkabírás érdekében. Közben észrevett a gyárudvaron egy kizárólag vagonrendezésre használt MTZ traktort, amit hosszú ideig figyelt, míg végre megkérdezte, nem adják-e el. Rövid alku és egy kis mutyizás után végül eladták, ami forradalmasította a Bárány család mezőgazdasági tevékenységét. Nagy kincsnek számított ez a gép, és arra is alkalmas volt, hogy önálló munkát lehessen vele vállalni. Bárány Zsigmond még ma is felemlíti, hogy szegény édesanyja majd elsülylyedt Mányon a szégyentől mikor megtudta, hogy a falu háztartási szemetét egy héten egyszer a fia szedi össze bérmunkában. Mellette pedig folyt a bérmunka, a zártkertek rendezése, és a régóta vágyott saját szőlő művelése. Ezt a dolgos időszakot követte egy - az eocén-programból kimaradt, de kisajátított - 60 ha-os állami terület bérlése, amelyen végre megindulhatott a "nagyüzemi" kukoricatermesztés, méghozzá mindjárt az induláskor szép sikerrel. A bevétel mesés pénzt jelentett, a felvásárlást követő hivatalos kifizetés magánszemély részére pedig komoly technikai nehézséget okozott. Ekkor Bárány Zsigmond már a posta 24 órás alkalmazásában állt, úgy, hogy minden negyedik nap dolgozott. Ez kedvezett a magángazdaság kiépítésének, a gépész kiegészítő munkáknak és a bérmunkavégzésnek. Két MTZ teljes gépsorral megoldotta a munkákat, majd egy E-kombájn segített a betakarításnál. Jó minőségű gépekből azonban hiány volt, így a Becker vetőgépet pl. ketté kellett "vágni", hogy az MTZ kényelmesen elbírjon vele, de a minőségi munka megérte. A talajmunka szakszerűsége, időben, jó minőségben, energiatakarékos módon történő elvégzése mindig prioritást élvezett és élvez ma is.

A csapadékeloszláson múlik a termésmennyiség

Mány és Bicske térségében a földek minőségére nem lehet panasz, hiszen az AK-érték 25-30 között váltakozik. Hogy még sincsenek kiugróan nagy termések, az a tenyészidőszakban hulló kiszámíthatatlan mennyiségű csapadék egyenlőtlen eloszlásának a számlájára írható. Ez ellen viszont aligha lehet preventíven védekezni. A domborzati viszonyok nehezítik a művelést, a talajok kötöttsége növeli valamelyest a vonóerőigényt. Következésképpen a két családi gazdaság 370 ha területén a három termelt ipari növény - búza, kukorica, napraforgó - terméseredményei csak kiugróan magas csapadékellátottság és jó eloszlás esetén haladják meg lényegesen az országos átlagokat. Mány lakossága földszerető parasztemberekből áll, ahol megbecsülték a földet a kárpótlás idején is és ma is. Ezért nem tudott senki számottevően nagy területekhez jutni a mai napig, hiszen jellemzően 3-5 ha-os földtulajdonokból áll a határ. Bárány Zsigmond is csak 110 ha körüli saját területet tudott - részben a szülők révén - visszaszerezni, részben vásárolni. Igaz, korábban a gépek iránti szeretete miatt inkább a gépvásárlásokat szorgalmazta, a föld rovására. Ma már másképpen gondolkodik, de a föld már 800.000 Ft/ha áron cserél gazdát, ha egyáltalán van eladó. 260 ha körül van jelenleg a bérlemény területe, ami viszont egyre nagyobb terhet jelent a gazdálkodás mai viszonyai mellett; az egyébként is magas termelési költségek közé a 800-1.000 Ft/AK bérleti díjat is be kell illeszteni.

Olajos kézzel olcsóbb lenne a gépüzemeltetés

A teljes terület - amely a mányi és a felcsúti határrészeken lévő földeket foglalja magában - szerepel az agrár-környezetvédelmi programban. Emellett a csökkentett energiaigényű környezetkímélő technológiával folyik a három ipari növény termelése. Persze jó lenne nyitni az elővetemények szempontjából más növények felé is, de a piac nem ebbe az irányba hat. Nincs fizetőképes kereslet a pillangós fehérjenövények felé, esetleg még a repcét lehetne behozni a vetésszerkezetbe - elemzi a növénytermesztés szakmailag nehéz helyzetét Bárány Zsigmond. Éppen ezért a sajátos helyi területi adottságokat figyelembe véve egy-egy területen vissza kell hozni a hagyományos termesztéstechnológiai elemeket, a költségtakarékosság érdekében. A gépi beruházások is e szemlélet mentén történtek, így megmaradtak a régi IH tárcsás talajművelő- és vetőgépek is, ugyanakkor helyet követelt a Lemken kombinátor, a Farmet grubber, nehéz-kultivátor, a BSK-600-as vetőkultivátor és a Güttler henger is. A növényvédelmi munkákhoz pedig egy légzsákos Hardy áll rendelkezésre. Mindezeket a munkagépeket egy nagyobb, 240 Le-s és egy kisebb, 100 Le teljesítményű Fendt traktor mozgatja, úgy, hogy minden szántóföldi munka optimális időben megtörténjen. Természetesen a betakarításhoz is új technika - egy Claas Lexion 420 - áll rendelkezésre, amely 1200 ha-t teljesít évente. A gépkihasználást a gazdaságosság jegyében kell végezni, és természetesen hasonló bérmunkából eredő teljesítménykihasználtság jellemző a géppark nagy részére is. A körültekintő üzemeltetés ellenére azért meg kell jegyezni, hogy ezeknek a csúcstechnikát jelentő erőgépeknek a szervizköltsége is csúcsmagasságokba szökik. A mezőgazdasági termelésből eredő jövedelemviszonyok alig bírnak el ilyen magas költségeket; még ilyen kihasználtság mellett sem. Igaz, hogy nem olajos már egy ideje Bárány Zsigmond keze, mert az üzemeltetés során - amit zömmel személyesen ő végez - szinte semmihez nem kell nyúlni. A költségek csökkentése érdekében azonban szívesen öszszeolajozná egy kicsit a kezeit, de már nem lehet... A kombájn esetében pedig talán még kifejezettebben jelentkeznek a karbantartás és szervizelés magas költségei, amit viszont a régi uniós tagok valószínűleg nem ugyanígy élnek meg, a támogatások jóval magasabb mértéke miatt.

Átlagos termésekhez is nagy szakmai odafigyelés kell

A tésztagyáráról ismert Gyermely közelsége meghatározó tényező a búzatermesztés tekintetében ebben a térségben és a Bárány-birtokon is. A kapcsolat nem újkeletű, hiszen a gyár által favorizált - elsősorban MV - fajták termelésére szól a szerződés évek óta. Ez egyben kötelem is, hiszen nagy menynyiségben egységes jó minőségre van szükség, amit minden évben egy kipróbált fajtával lehet teljesíteni. A termelők már értik ezt az elvárást, és a technológia maximális betartásával igyekeznek a szerződésben foglaltakat maradéktalanul teljesíteni. Bárány Zsigmond 100-150 ha területen termel búzát, és a terméseredményei stabilan 5-6 t/ha között alakulnak, de csak azért, mert a csapadék eloszlása általában rapszodikus. Nagy segítség, hogy a kombájntól azonnal fogadják a termést, és azt tárolni és manipulálni sem kell. A múlt évben volt némi átvételi zavar a nagy termésmennyiség miatt, ezért esetleg érdemes a tároláson és az ütemezett beszállításon gondolkodni.

A kukoricával és a napraforgóval is hasonló a helyzet, a megbízható, régi kapcsolaton alapuló partnerség adja a hátteret az értékesítéshez. Persze, amikor nagyobb termés van, akkor mindig akadnak gondok, szállítási nehézségek. A gabonaféléknél az intervenció miatt megbolydult a korábbi rend. Sokan tárolóépítésben gondolkodnak, mások gyorsan szabadulnának a terménytől a gyors fizetség reményében. Kukoricából is ritka a 10 t/ha, inkább a 6-8 t/ha az átlagos termésmennyiség. Nem lehet jó csapadékeloszlás nélkül nagy terméseket elérni, és az itt gazdálkodók ezt már tudják, nem is terveznek többet. Ehhez viszont olyan precíz technológiát kell alkalmazni, amelyik minden tekintetben pontosságot és naprakészséget követel meg. A FAO-300-as kukoricahibrideket lehet biztonságosan termelni, amelyek képesek a vizet a betakarításig leadni, és jó hozamot adnak.

Nyereséget csak nagyon komoly költségtakarékossággal lehet elérni - foglalja össze a gazdálkodása lényegét Bárány Zsigmond, aki maga ül a traktor volánja mögött minden fontos munkánál. A korszerű gépekkel nincs felesleges vonulás, inkább kiviszi az üzemanyagot a földre. Emellett pedig kevés menetszámmal, a legjobb minőségben végzi el a munkákat, ma már a szakirányú végzettséget szerzett fia - Zsolt - segítségével. Vele számol a jövőben, aki majd tovább viszi a vállalkozást.

Gondok közt is jó érezni a föld illatát...

A magyar mezőgazdaságban dolgozó gazdák nagy része azért nem tud egyről a kettőre lépni, mert a támogatások - amely kifejezés már önmagában, nyelvhelyességi szempontból is bántó - mértéke csak fele a versenytársakéinak. Tárgyilagos összevetésben pedig a lemaradás hatalmas; a termelés hátterét, a termelés szervezését, az értékesítést és a feldolgozóipart figyelve. Az egyéni gazdák mást egyelőre nem tehetnek, mint törik a fejüket azon, hol lehet még takarékoskodni a munkafolyamatokban. A tápanyag-visszapótlás, a növényvédelem területén sok újítás, sok takarékos megoldás születik. Minden forint számít a végelszámolásnál. Nehéz úgy gazdálkodni, hogy a termelés költségei minden évben 5-10%-kal nőnek, a földbérletek árai is emelkednek, a felvásárlási árak pedig stagnálnak vagy csökkennek. Nagyon kellene már a teljes uniós támogatás, de azt még ki kell várni. Addig marad a költségtakarékosság és a biztosítás a kockázatok ellen. Mert nem lehet hazárdírozni a termelésben, amikor a költségek az ipari növények esetében is elérik már a 100.000 Ft/ha-t. Ehhez képest a 2.300 Ft/ha biztosítási díj az alapvető kockázatok kivédésére elviselhető összeg, amit ma már ugyanúgy kell tervezni, mint a termelés többi költségét. Nincs ez másképpen a vízgazdálkodási társulati hozzájárulással sem, amivel pedig az a baj, hogy nincs ellenszolgáltatás. Nem látni, hogy a vízelvezető árkok tisztítása megtörténne, annak érdekében, hogy a nagy lezúduló vizeket adott esetben elvezessék. Van tehát még tennivaló bőven, de aki elkötelezte magát a mezőgazdaság mellett, és szereti a föld illatát, az bizony nem hátrál meg, ahogyan Bárány Zsigmond sem...