Kicsit tartottak a termelők attól, hogy az egyébként is szerény - mintegy 100-110.000 ha - vetésterület jelentős része megritkul vagy kipusztul a fagykárok következtében. Kétségtelenül kemény volt a tél, száraz hidegekkel, és egyes térségekben hótakaró nélkül. Ennek ellenére nagyon jól vizsgáztak a fajták és hibridek, no és persze a termelők is, akik az időbeni vetéssel, az őszi növényápolással hozzásegítették a növényt a szélsőséges téli időjárási körülmények elviseléséhez. Ritka év az idei abból a szempontból, hogy nem a téli kifagyás, sokkal inkább a kora tavaszi belvizek és a magas talajvízszint okozta víznyomás vezetett a vetésterület egy kis részének elvesztéséhez. Legtöbb helyen a táblán belüli foltos kipusztulás a jellemző, ami természetesen más - művelési, gyomirtási, később a termésnél manipulálási - gondokat is okoz. A mintegy 90-100.000 ha közötti, betakarításra váró repceterület tulajdonosai szemmel láthatóan nagy kedvvel és hozzáértéssel végezték a tavaszi növényvédelmi és -ápolási munkákat, hiszen a lassan ébredező repcepiacról régen várt jó hírek érkeztek már május elején...

Persze, joggal kérdezhetnénk, hogy a hazai közel 5 millió ha szántóterületnek miért csak 2%-a a repce termőterület, amit egyébként semmi nem indokol és főleg nem korlátoz. Az okok gyökerei elsősorban gazdaságiak, másodsorban érzelmiek, de a termelői kedv hiányának semmiképpen nem szakmai indokai vannak. A repcére, mint elővetemény növényre - az öszszes előnyével - soha nem tapasztalt szükség lenne.

Ma, amikor a Bunge Rt. - mint a magyar növényolajipar fellegvára - közvetlenül nem termeltet és nem vásárol fel repcét, érthető talán, hogy némi bizonytalanság uralkodott el a korábban repcét termesztők köreiben. Természetesen vannak az országban termeltető cégek, amelyek igyekeznek összefogni a repcetermelést, a több évtizedes érzelmi kötődés azonban sok helyen hiányzik. A termelő pedig nem tehet mást, mint szakmai szempontok szerint alkalmazkodik a megváltozott viszonyokhoz, vagy könnyelműen lemond a repce termeléséről. A trend azonban nem kerülhető ki, hiszen a közös Európához tartozás a repcetermesztés szempontjából még markánsabban jeleníti meg az erősen koncentrálódó növényolajgyártás korábban csak nyomokban követhető piaci mechanizmusait.

Szokatlanul nagy a piaci érdeklődés

Már megszokhattuk, hogy az olajos növényeket az utóbbi években hektikusan változó piaci mozgások jellemezték. Ez a körülmény alaposan gondolkodóba ejtette a magyar termelőket, akik meglehetősen kiszámolt költségekkel gazdálkodnak hosszú ideje. Nem jellemezte a növényt a kiszámíthatóság, a biztosan kalkulálható nyereség, ami a termelési kedv rovására ment. A magyar repcetermés ugyan szerény mennyiségéből eredően soha nem volt meghatározó az európai piacon, sokan mégis a hazai termésmenynyiséggel hozták összefüggésbe a változó árakat. Ezzel szemben Franciaország, Németország, Cseh- és Lengyelország termése, ill. az ott jellemző évjárat döntötte el ezt a kérdést - a világpiaci begyűrűzés mellett. Természetesen a növényi olajat felvevő piac - elsősorban Kína, India, stb. - érdeklődése döntő befolyással van ma is az árak alakulására. Az említett országok időközben a repcetermesztés színvonala és területi nagyságrendje tekintetében óriásit fejlődtek, és hazai előállításuk egyre jobban motiválja a világpiaci árak alakulását. A repceolaj étkezési és ipari felhasználása iránt egyébként változatlanul nagy kereslet mutatkozik a világban, és ez a konstans tényező jelenti az említett uniós országokban a folytonosságot a repce termesztésében; és ugyanezt jelenthetné Magyarországon is.

Hatalmas keresleti piacot jelent az üzemanyag-előállítás

A 2006 és 2010 közötti időszakban a repcetermelés növelésére van szükség a világméretben fokozódó repceolajigények kielégítésére. Egyrészről az élelmezési célú repceolaj-felhasználás további erősödésére kell számítani (különösen Kína és India vonatkozásában), másrészt szintén növekvő igénnyel jelentkezik a biodízelpiac. A biodízel helyzetét nagymértékben meghatározza az ásványi olaj árának alakulása, ill. az a kérdés, hogy meddig van politikai szándék adómentességének fenntartásában. A folyton változó előrejelzések szerint az elkövetkező három évben, Európában - ismerve az ásványi olaj árának drasztikus növekedését - a biodízel célú repceolaj iránti igény évente 0,7-1 millió t-val fog növekedni!

Európában 2000-ben 0,6 millió t repceolajat használtak fel biodízel előállítására, 2004-ben ez a mennyiség elérte az 1,7 millió t-t, 2005-re pedig mintegy 2,4 millió t-t jeleztek előre, de a valós mennyiség ezt is jóval meghaladta; 2005 decemberére ugyanis elérte a 3,6 millió tonnát, és a trend megállíthatatlan. Ma már megbecsülni is nehéz, hogy milyen repcemennyiséget igényel a bioüzemanyag-gyártás a hordónkénti 70 $-t meghaladó ásványi olajár mellett. Azt azonban tudjuk, hogy Magyarország egyelőre ebből az üzletből csak nagyon mérsékelten részesedik. Részben azért, mert igen csekély az alapanyag-előállítás - amihez robbanásszerűen növelni kellene a repce vetésterületét -, másrészt, ami érthetetlen, az észterező üzemek tervezett hazai megépítése továbbra is várat magára.

A kereslet indukálja az emelkedő árakat

A magyar repcetermelők már szinte teljesen elszoktak attól, hogy a kereskedők már a tenyészidőszak felénél érdeklődnek az áru iránt, hovatovább, egymásra ígérnek az árak tekintetében. Az is nagyon bíztató, hogy a repce ára elszakadt a napraforgóétól, és lineárisan emelkedni kezdett. Május közepén tekintélyes, jó nevű és megbízható cégek ajánlataikkal elérték az 56.000 Ft/t telephelyi árat. Természetesen a mértékadó párizsi tőzsdei ár (MATIF) a kiinduló alap, amiből visszaszámolnak, és a jelek szerint a kereskedelem optimizmusa a továbbiakban is töretlen. Kétségtelenül rendkívül nagy az érdeklődés a repcemag iránt, amit a bioüzemanyag-gyártás tervezhető robbanásszerű növekedése indukál. Az ásványi olaj ára minden bizonnyal tartósan magas lesz, amit a gyártók minél nagyobb mértékben kívánnak ellensúlyozni. A kereskedők és a jól informált - szerződéssel nem rendelkező - termelők nyugtalansága már májusban jól tapintható a magyar repcepiacon is, hiszen csak találgatni lehet, hol áll meg a repce ára. Minden repcetermelőre ráférne a jó árbevétel, igaz, még sokat alszik szabad ég alatt a növény az aratásig. Május derekán az 54-56.000 Ft/t a leggyakrabban hallott felvásárlási árajánlat, de a termelők a jelentős emelkedés ellenére is óvatosak, sokan még kivárnak; persze főként azok, akik megtehetik. Az bizonyos, hogy a telephelyről történő szállítás szinte azonnali lesz, még akkor is, ha a kijelölt feldolgozó - Bruck - képtelen lesz fogadni a temérdek árut. A külföldi kereskedőcégek - ezt kivédendő - idejekorán raktárakat bérelnek Ausztriában, hogy az árut biztonságban tudhassák.

Az effajta, repce iránti felvásárlási "őrületre" várt a magyar termelő már régóta - mert 4-6 évente elő szokott fordulni ilyen szituáció -, ennek ellenére mégsem biztos, hogy a korábbi szerződéses kötelme miatt ki tudja használni a kedvező tendenciát. Ráadásul kevesen vannak a termelők, emiatt keveseknek jut a termelési-értékesítési sikerélményből, amire pedig nagy szükség lenne. Az viszont nagyon valószínűnek látszik, hogy a repce iránt most tapasztalt érdeklődés a következő években is állandósul. Annál is inkább, mert a biodízelüzemek száma Európa-szerte nőtt, és ezek alapanyagigényét a későbbiekben is folyamatosan ki kell elégíteni. A bioüzemanyag iránti kereslet és igény egészen biztosan állandósul. A repcetermesztés szempontjából kedvező termőhelyi adottságokkal rendelkező országokban elképzelhetetlen lenne, hogy ne termesszék ezt a növényt, hiszen ezt a termelési folyamat ökonómiája is indokolja. Magyarország is ezek közé az országok közé tartozik, de természetesen a termőhely és más szakmai szempontok szerepe is meghatározó e tekintetben. A jelen helyzetben elképzelhetetlennek látszik, hogy a repce vetésterülete akár három egymást követő évben ne duplázódjon meg, hiszen gabonatermelésünk agrotechnikája már régóta, növénytermelésünk ökonómiája pedig manapság is egyre inkább ezt kívánná meg. Ha tervezhető lenne a repce ára a jövő évre, vagy csak logikus ártrenddel lehetne számolni - amire most kínálkozik lehetőség -, akkor a magyar repcetermesztés végre kimozdulhatna a jelenlegi, teljesen indokolatlan termelési mélypontról...