A mihez képest okán a közelmúltat sem árt szemügyre venni. Az FVM honlapja - ahol Benedek Fülöp államtitkár közlése szerint jelentős pozitív szaldóval zárta az évet (értelem szerint 2005-öt) az ágazat - megfelelő színtér: "A 2004-es európai uniós csatlakozás után Magyarország agrárexportja 5-6 százalékkal, az import 25-30 százalékkal nőtt; a megbomlott egyensúlyt a múlt év végére tudta helyreállítani az agrárkormányzat úgy, hogy ismét jelentős pozitív szaldóval zárta az évet az agrárium."

Számolás és mérlegelés

Udovecz Gábor, Agrárgazdasági Kutatóintézet: "- Magyarország azzal számolhat, hogy a következő évtized elejére az unióban jórészt megszűnnek az agrártámogatások, és a vámok is jelentős mértékben csökkennek. Ehhez kell az országnak alkalmazkodnia." Példaként említette, hogy a közvetlen támogatások 90 százaléka megszűnik, és a gazdálkodók csak jövedelemkiegészítést kapnak termelésükhöz.

Amennyiben Magyarországon a jelenlegi intervenciós felvásárlási gyakorlat fennmarad, úgy 14-15 millió tonnára emelkedhet az intervenciós készlet. Ha az intervenciós gyakorlaton változtat az unió, 2010-re úgy mintegy 10 millió tonna többlet gabonakészlettel lehet számolni Magyarországon. Az unióban a mezőgazdasági termelés haszna általában a támogatásokból származik. Így a búzatermelés eredménye - jelenleg hektáronként 30-32 ezer forint - Magyarországon is a támogatásnak köszönhető.

A szakember szerint amennyiben az új farmgazdaság-támogatási rendszerre tér át Magyarország, kötelezően pihentetnie kell a szántóterület egy részét. E pihentetést követően a szántóterület egy jelentős része, mintegy 4-500 ezer hektár esetében még nem látható előre, milyen növényi kultúrát lehet majd termelni.

Energikusan

A gabonatöbblet levezetésére az AKI főigazgató a bioetanol-termelést tartja a legcélszerűbb megoldásnak. S ezt a gondolatmenetet nem árt tágabb körökben is megvizsgálni. A FAO által 2006. április 25-én kiadott tájékoztató szerint a szervezet a mezőgazdasági eredetű energiatermelés és -felhasználás terén jelentős felfutásra számít: "A növekvő olajárak és a mindinkább előtérbe kerülő környezetvédelmi aspektusok kényszerítő hatásai miatt a megújuló energia termelése és felhasználása világszerte nagy figyelmet kap. A kyotoi egyezmény (a szén-dioxid és más üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátásának korlátozását előíró szabályok) betartásának a kényszere, valamint az árakon túlmenően az olaj- és gázimporttól való függőség csökkentése mind több ország számára válik alapvető prioritássá.

Alexander Müller, a FAO főigazgató-helyettese szerint a hordónkénti 70 dollárt meghaladó olajár a bioenergia termelését versenyképessé teszi. Brazíliában például 1,5 millió farmer foglalkozik üzemanyagcélú cukornádtermeléssel. Európa elmarad Brazília mögött a bioetanol-termelésben, de amennyiben az olajárak tartósan magasak lesznek, akkor a változások várhatóan felgyorsulnak. A közlemény szerint Európában a 2015-re szóló célkitűzés (a szállításban felhasznált üzemanyagban 8%-ra növelni a bioüzemanyag arányát) akár korábban is teljesülhet. EU-tanulmányokat idézve a közlemény megállapítja, hogy a rendelkezésre álló szántóföldi területeket figyelembe véve az üzemanyagok akár 13%-a is kiváltható mezőgazdasági eredetű üzemanyagokkal. Európa a világ legnagyobb biodízel-termelője, és a termelés növekedése továbbra is dinamikus.

Kincs a kezünkben

A szegedi Gabonakutató májusi számából: "2006. januárban a MOL-csoport ajánlatkérési eljárást hirdetett évi 150 ezer tonna biodízel-komponens (zsírsav-metilészter), illetve ennek előállításához szükséges növényi olaj beszállítására. Így jó esély van arra, hogy a hazai repce-vetésterület megduplázódhasson. 100 kg repceolaj előállításához 250 kg repcemagra van szükség. Az európai biodízelgyártás nagyrészt a repcére alapoz. A hazai olajnövény-termesztésben a napraforgó területe növényegészségügyi megfontolásból nem növelhető, így csak a repcéből lehetséges a növényolaj-termelés növelése.

A biodízel céljára felhasznált növényi olajok összetétele különböző, sőt, állati zsiradékból is készítenek biodízelt. A rendelkezésünkre álló információk szerint az átvétel minőségi paraméterei között elsősorban olyanok szerepelnek, amelyeket az olajkinyerés technikai sajátosságai alapoznak meg. Csak néhány akad, amely a repcemag tulajdonságaiból adódik...

A gabona biomassza több irányban kerül fölhasználásra, amelyekre a jövőben új ágazatok épülnek. Biodízel-termelésre természetesen a napraforgó és repce, míg bioetanol-termelésre a kukorica, a tritikále, rozs és a búza is alkalmas. A másik felhasználási irány a biogáztermelés. Különösen a nagy állattartó egységek hígtrágyatelepei igénylik a szálas biomassza hozzáadást a hatékony gáztermelés érdekében. Egy másik lehetőség, amelyről viszonylag kevesebb szó esik szakmai berkekben, a szilárd tüzelésre történő felhasználás, amikor a biomasszából kazánban meleg vizet, gőzt, hőenergiát állítunk elő. Az új, energetikai célú faültetvények mellett a kukorica és a tritikále, illetve a búza az elsődlegesen alkalmas szántóföldi gabona erre a célra. E fajokból, átlagos viszonyok között, kis energiabevitellel hektáronként 120-160 GJ energia állítható elő, de vannak olyan kísérleti eredmények, amikor a tritikále biomassza kedvező viszonyok esetén 180-220 GJ/ha energiát produkált. Ezt az utat nyitja meg Európa, és erre halad a világ minden országa.

A GabonaKutató az országban egyedülállóan rendelkezik a szántóföldi növények teljes körével (kalászosok, kukorica, cirkok, olajnövények, fehérjenövények). Olyan, a Kárpát-medencéhez jól adaptálódott génállomány van a birtokában, amely nem csupán a humán és állati takarmányozás, de energetikai szempontok alapján is hatalmas nemzeti kincs. Előnyünk, hogy más országokkal szemben, a vegetációs időt figyelembe véve, korán és szárítás nélkül takaríthatunk be. Ha bizonyos évjáratokban a liszt vagy a szemes gabona nehezen adható el a nemzetközi és hazai piacokon, bizonyosak lehetünk abban, hogy az energiának lesz jó piaca. Az így termelt energia mindenekelőtt a helyi (egy-egy telep, városrész vagy falu) igények kielégítésére szolgál, de a gabona biomassza nagyobb erőművek kazánjaiban is jól hasznosítható.

Alternatív

A Csongrád Megyei Önkormányzat május végén Szegeden szervezett egy régiós konferenciát az alternatív energiahordozók hasznosítási lehetőségeiről. "Napjaink és különösen a közeljövő egyik nagy kihívása a lakosság egyre fokozódó energiaéhségének biztosítása. A kihívásra két válasz lehetséges, egyrészről az energiával való takarékosabb fogyasztási szemlélet kialakítása, másrészről az ún. alternatív energiarendszerek fokozottabb felhasználása és kiépítése. Különösen érvényes mindez olyan országokra, mint Magyarország, amelynek döntően külföldi import energiára alapozott gazdasága érzékenyen reagál minden kockázati tényezőre. A hazai energiaigény az utóbbi esztendőkben 1040 PJ körül alakult, amelynek közel 60%-át külföldről hoztuk be. Csongrád megye önkormányzata ezért egy befektetői konferencia megszervezésével - e szakterület kiválóságainak előadássorozatán keresztül - lehetőséget kíván teremteni mindazok számára, akik befektetőként, kivitelezőként, termelőként, kereskedelmi és logisztikai partnerként érdekeltek különböző alternatív energiatermelő hálózatok létrehozásában."

Tároltunk

A Figyelőnet napjaink valóságát bemutató információi: "Május közepén 7-8 millió tonna gabona, zömében kukorica áll a hazai raktárakban, s egyelőre kilátás sincs az értékesítésre. Csak az 5 millió tonna kukoricában a költségvetés 140 milliárd forintja áll, arra várva, hogy uniós intervenció keretében találjon gazdára a piacon. Az idei évre kilátásba helyezett - 350-400 milliárd forintra becsült - megszorítások nagyjából harmadát válthatná ki, ha Magyarország hirtelenjében megszabadulhatna intervenciós kukoricakészletétől, amire azonban a piac részéről semmilyen jel sem utal, nem csak most, de a későbbiekben sem. ... A június végén elkezdődő aratást követően néhány hónap alatt további 13-15 millió tonna új gabonát kell elhelyezni a magtárakban, de a korábbi évekkel ellentétben nem is a tárolókapacitások szűkössége miatt kell aggódni. Jelenleg ugyanis a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak 9,2 millió tonna kapacitásra van szerződése, s év végéig a folyamatban lévő raktárépítések akár további 2,5 millió tonna elhelyezésére adhatnak lehetőséget. Ezek után élesen felvetődik a Szabad Földben lapzártánk idején feltett kardinális kérdés:

Mi vár Európa parasztjaira?

"A jóllakott társadalmak természetesnek veszik a mindennapi betevőt. Mi, magyarok jóformán tudomást sem veszünk parasztjainkról. Az éhező népeknél ez másként van: ők a táplálékot és termelőjét egyaránt megbecsülik Az idén először fordult elő, hogy a nemzetközi agrárpiaci kilátásokról szóló konferencián elsősorban nem az élelmiszerek termelésének és fogyasztásának esélyeit latolgatták. Első hallásra - furcsa módon - a kőolaj világpiaci árának és a nemzetközi agrárkereskedelmi tárgyalásoknak a tükrében elemezték a mezőgazdasági termelést. Ráadásul az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) kilencedszer megszervezett rendezvényén ezúttal kínai tudós is szerepelt, ami jelzésértékű. A hatalmas ütemben fejlődő, 1,3 milliárdos népességű ázsiai állam a világpolitika és a világgazdaság megkerülhetetlen tényezője már ma is, s még inkább az lesz a jövőben.

S most maradjunk is ennél a szálnál. ... A kínai társadalom legnagyobb gondja: miként tartsák helyben, vagyis vidéken a mezőgazdaságból élő paraszti tömegeket. Az 1978-as reformok idején még a lakosság négyötöde a mezőgazdaságból élt. Az utóbbi esztendőkben százmillió ember húzódik évente a városokba, most a lakosság hatvan százaléka, csaknem nyolcszázmillió ember él a mezőgazdaságból. Igen szerényen: éves jövedelmük a városlakókénak csupán az egyharmada.

A kínai szakértő szerint a pekingi kormányzat minden lehetséges eszközzel ösztönzi a helyben maradást. Hatszáz év után, 2004-ben tették ismét adómentessé az elaprózott saját földeken folytatott mezőgazdasági termelést. Mérséklik a vegyszerek és a műtrágyák árát, és hatalmas összegeket költenek agrárkutatásokra. Noha számos hazai terméket a világpiaci árnál drágábban termelnek, mégsem változtatnak az alacsony termelékenységen, mert a társadalmi feszültségek féken tartása előbbre való, mint a nemzetközi versenyképesség - fejtegette Chen professzor.

Kárenyhítés

A Napi Gazdaság hasonlóan földközeli problémákat vet föl, több tízezer gazda gazdasági ellehetetlenülésének víziója kapcsán. "A belvíz miatt több mint 20 milliárd forintos bevételkiesés várható a mezőgazdaságban. A MOSZ elvárja a kormánytól, hogy kedvezményes hitelekkel támogassa a károsult gazdákat, s végre hozza létre azt a már sokszor beígért katasztrófaalapot, amelyre egy 1997-es törvény kötelezné a kabinetet.

A sorozatos károk nyomán a belvíz sújtotta területen gazdálkodók saját erejükből, kormányzati segítség nélkül már nem képesek talpra állni. Az eddigi becsült adatok alapján a hozamkiesés meghaladhatja a 20 milliárd forintot. A víz alatt lévő területeken kívül további 300 ezer hektár egyáltalán, 150 ezer hektár pedig gazdaságosan nem művelhető a túlnedvesedés miatt.

A MOSZ ezért javaslatokat dolgozott ki a kialakult helyzet kezelésére: a szövetség a 2006-ban gazdaságosan nem művelhető tábla- és parcellarészletekre nemzeti támogatás biztosítását javasolja, ami nem jelentene többletköltséget. Az érintett gazdálkodók ugyanis nem tudnak megfelelni a területalapú támogatás (SAPS), illetve annak nemzeti kiegészítése (TOP UP) feltételeinek. Az így megmaradó öszszegből a MOSZ szerint létre kellene hozni azt a már sokszor beígért katasztrófaalapot, amelyre a kormányt egy 1997-es törvény kötelezné. Ez utóbbi szerint a nem biztosítható elemi károk enyhítésére a kormánynak fedezetet kell biztosítania. További javaslat, hogy a gazdákat ért károk mérséklésére kárenyhítő támogatást kell adni a mezőgazdasági termelőknek. A harmadik indítvány, hogy kedvezményes hitelekkel, illetve hitelek átütemezésével a kormány nyújtson segítséget a kilátástalan helyzetbe került termelők talpra állításához.