A virágok további fejlődéséhez általában elegendő a talajban rendelkezésre álló víz és az eddigi hőösszeg is a sokéves átlaghoz közelít. A hajtásokon igen gyakran - fajtától függően - két vagy három fürtöt figyelhetünk meg ami jelezi, hogy a tavalyi rügydifferenciálódáshoz a feltételek kedvezőek voltak és a tőkék kondíciója jelenleg is kielégítő. Annak ellenére, hogy a tavasz megkésett és hűvösnek indult, május folyamán a szőlő fejlődésében behozta a lemaradását. A kedvező időjárási körülményeknek köszönhetően május végére a szőlő vegetációjában fokozatosan kialakultak a fajták koraiságából adódó különbségek. Júniusban a virágzás kezdete és lefolyása a sokéves átlagnak megfelelően várható. Elsőként többek között a Chardonnay és Leányka fajták virágzanak, néhány nappal később a Szürkebarát, Piros tramini, Kékfrankos és Oporto fajták folytatják a sort. A virágzatok védelme, és a fürtök kinevelése az elkövetkező hetek, majd hónapok feladata lesz.

Az áprilisi bőséges csapadéknak köszönhetően általában feleslegessé vált a nitrogén-fejtrágyázás. Júniusra az ásványi tápanyag utánpótlás a mikroelemek pótlására korlátozódik. A fürtkocsány bénulás megelőzésére, és a lombfal intenzívebb asszimilációjának elősegítésére a virágbimbók megjelenésétől 2-3 alkalommal az egymást követő permetezések során adagoljunk magnéziumot nagy arányban tartalmazó lombtrágyát. Súlyos és évről-évre visszatérő tüneteket mutató szőlőben 3-7 kg/ha Mg-hatóanyagot juttassunk ki permetezésenként szintén 2-3 alkalommal.

A tavaszi talajmunkákkal a téli és a tavaszi csapadék jó része megőrizhető volt. A hajtásnövekedésnek kedvező májusi meleg napok gyakran széllel együtt jártak. Ez számottevően szárította a talajt és a füvesített sorközökben a füvet párologtatásra serkentette, ami további vízelvonást eredményezett. A kisebb mennyiségű és gyakran hullott csapadék, és a május közepén áthaladó hidegfrontból hullott 30-40mm-nyi csapadék hamar pótolta az átmeneti vízhiányt. Agronómiai szempontból a csapadék eloszlása mégsem volt kielégítő. Számos helyen az alapgyomirtó szerek hatása elmaradt, mert a szórványosan hullott és a 10 mm-t el nem érő csapadékmennyiség kevés volt és nem időben érkezett meg. Az alkalmazott hatóanyagok vízoldékonyságuknak megfelelően válaszoltak a csapadék viszonylagos hiányára. Attól függően keltek ki a fűfélék vagy a széleslevelű gyomok, hogy a gyomirtó szer egy- vagy kétszikű öszszetevőjének a talajba való bemosása maradt-e el. Ilyen esetekben még egyszer ki kell juttatnunk olyan levélen keresztül ható gyomirtó szert, mellyel a tavaszi kezelés elmaradt hatását pótolhatjuk.

Évről-évre visszatérő probléma a tavaszi atkafertőzés. Mind a levélatkák, mind a nemezes gubacsatka fertőzése nehéz helyzet elé állítja a szőlősgazdát. Sikeres védekezéskor, amint a mellékelt képen is látható, eredményesen megfékeztük a szőlő-levélatka felszaporodását és a hajtásokon kifejlődő új levelek május harmadik dekádjára már mentesek lettek a kárételtől. Fontos megjegyezni, hogy már az előző évben meg kell alapozni a tavaszi védekezés sikerét. Augusztus végén, legkésőbb szeptember legelején, olajos formulációjú atkaölő készítménnyel kell kezelni a szőlőt, mellyel hatékonyan csökkenthető a törzs és a kar kéregrepedéseibe telelni húzódó életképes egyedek száma. Amennyiben valamelyik atka faj megtalálható az ültetvényünkben, a vegetáció végi kezelésről lemondani nem szabad. Addig is folyamatosan figyeljük az atkák számát a fiatal leveleken. Indokolt esetben részesítsük előnyben a kén és mankoceb hatóanyagú gombaölő szerek alkalmazását, melyeknek atka-gyérítő mellékhatása is van. Az újtelepítésű szőlőben különösen fontos, hogy elejét vegyük az atkák felszaporodásának, mert a visszavetett hajtásnövekedés számottevően késlelteti a tőke kinevelését.

A május végi 30°C-os melegek hatására megkezdődött, majd fokozódott a tarka szőlőmoly rajzása. Feromonos csapdákkal tájékozódjunk a lepkék számáról. A védekezést úgy időzítsük, hogy a tömeges rajzást követő 7-9. napon a kikelő fiatal lárvák már találkozzanak a rovarölő szerrel. A későbbi védekezések hatékonysága lényegesen romlik, mert a nagy méretű lárva ellen nehezebb a védekezés. A lárva megbúvik a megrágott fürtmaradványok között, így a permetlé cseppekkel nehezebben lesz elérhető.

A május végi felmelegedés és a csapadékos időjárás hatására az előrejelző rendszerek a peronoszpóra fertőzés veszélyére figyelmeztettek. Bakművelésű szőlőkben a talaj közeli hajtásokon május 20. után megkezdődött a fürtmegnyúlás, a hajtások 60-80cm hosszúak. Ilyen ütemű növekedés mellett időszerű megkezdeni a gombaölő szeres felszívódó blokk első kezelését. Virágzásban, a rövid permetezési fordulót tartani képes szőlősgazdák kontakt szerekkel is eredményesen védekezhetnek. Nagyobb árutermelő üzemekben a szisztemikus, lokoszisztemikus blokkra alapozott védekezés az eredményes.

A megcélzott termés mennyiségét és minőségét sokszor a lisztharmat fertőzése veszélyezteti. A zöld bogyókon megtelepedett lisztharmatfertőzés eredménye később a sérves majd rothadt bogyó lesz. Az így kirepedt és megbetegedett bogyók veszélyeztetik a többi egészséges szem épségét ami kihat a bor minőségére. A kórokozók ellen a megelőző jellegű védekezések a legeredményesebbek. A peronoszporánál említett szisztemikus blokk a lisztharmat ellen is eredménnyel alkalmazható. Ma már számos olyan korszerű készítmény van amelyek újszerű hatóanyag kombinációinak köszönhetően lehetővé teszi, hogy mind a peronoszpóra, mind a lisztharmat ellen egy kezeléssel felszívódó hatású védelmet ad.

Végül, de nem utolsó sorban a növényvédelmi beavatkozások előtt és a megelőző permetezés munkaegészségügyi várakozási idejének lejárta után végezzük el a hajtásválogatást, a törzstisztítást éa a fiatal telepítések hónaljazását. A szakszerű és időben elvégzett zöldmunka nagymértékben megalapozza a kémiai védekezések eredményességét.