A tobzódó celsiusokat egy-két hőhullámmal az új kormány csomagbontogatása is megfejelte. Először még a korábbról maradó és az új miniszterek tablóra rendezése kötött le némi időt, de aztán az egyensúlytalanság és méretes eladósodottság állapotából kivezető bevételnövelő és kiadáscsökkentő elképzelések kiszivárogtatásának és bejelentésének lázas ütemű dömpingje következett. Eleinte a melós, a nyugdíjas, a gazda, a vállalkozó, az alkalmazott, az anyagi helyzete szerint rászoruló, vagy a saját lábán minden körülmények között hetykén megálló egyes ember még azt is hihette, hogy kisebb csípésekkel megúszhatja. Mondván: engem már eddig is sarcoltak eleget, ideje, hogy a többiekre is sor kerüljön. Mire e sorokat írom, az egyre több nyilvánosságra került részlet ismeretében azonban már világossá vált, hogy alig akad olyan, akit a magas csapásszám hevében legalább egy-egy kóbor ütés el nem talál.

Az agrártárca élén nem történt ugyan változás, de erre a területre e nélkül is oda kellett figyelni. Az árvízi és belvízi utózöngék még el sem ültek, máris a madárinfluenza-fertőzés komoly próbatétele következett. S e mellett arról sem illett ilyentájt elfeledkezni, hogy az aratás közeledtével nem árt egy magtári mustrát tenni, hogy lesz-e helye az új termésnek.

Mivel számoljunk?

Gráf József miniszterjelölti meghallgatásának rövid összefoglalójára az FVM internetes portálján leltem. Az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága előtt elmondottak némi támpontot jelenthetnek a jövőlatolgatásban. Eszerint a politikát távol kívánja tartani az agrárgazdaságtól, és szakmai alapon, mind a jobb-, mind a baloldali érdekképviseletekkel és országgyűlési képviselőkkel együttműködve kívánja irányítani az ágazatot. Az ágazat előtt álló legfontosabb feladatként az európai Egységes Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) forrásainak racionális felhasználását nevezte meg. (Az unió jövőre induló új költségvetési időszakában hét évre 2.500 milliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre az alapból a magyar mezőgazdaság számára.)

Másik kiemelt feladatként az úgynevezett SPS-rendszerre való átállást említette. Ez a jelenlegi egyszerűsített területalapú támogatást váltja majd fel, várhatóan 2009-től. A miniszterjelölt szerint az úgynevezett farmtípusú, illetve üzemsoros támogatásra való áttérés a magyar gazdálkodóktól ismét jelentős szemléletváltást igényel majd.

Egyfelől - másfelől

Gráf József szerint a következő időszakban meg kell oldani a szaktanácsadói rendszer teljes kiépítését, továbbá a földkérdést is rendbe kell tenni, különös figyelemmel arra, hogy a magyar gazdálkodókat csak addig lehet megfelelő feltételek mellett földhöz juttatni, amíg fel nem kell szabadítani a magyar földpiacot az unió más tagországainak gazdái számára. A miniszterjelölt kitért arra, hogy a mezőgazdasági termelőket, amennyiben lehetséges, a feldolgozó üzemekben is tulajdonhoz kell juttatni.

Jelezte ugyanakkor azt is, hogy az elmúlt két évben termett rekordmenynyiségű gabonából származó intervenciós készletek elhelyezése és finanszírozása gondot jelent. Egyfelől jelenleg már hétmillió tonna felett van a Magyarországon tárolt uniós intervenciós gabonakészlet. Másfelől viszont a magyar államnak az intervenciós készletek finanszírozása évente mintegy 135-140 milliárd forintjába kerül, amelyből mintegy 100 milliárd forintot tesz ki a tárolási költség.

Raktár előtt - raktár után

A Szabad Föld június 23-i számában fellelhető sokoldalú összeállítás igen árnyalt képet fest az aratás előtti állapotokról. Az írásban szereplő növényvédő szakmérnök szerint az idei aratás mennyiségében valószínűleg nem okoz majd gondot, a minőség miatt viszont sok gazda vakarhatja a fejét. A helyzet ugyanis az, hogy idén július 1-jétől életbe lép egy tavaly meghozott uniós rendelkezés, amely szerint a gabonának nemcsak az eddig megszokott minőségi mutatóit, hanem a toxikus értékeit is ki kell mutatni. Magyarán: meg kell vizsgálni, tartalmaz-e mérgező anyagot. Makay György, a Gabonaszövetség szakértője a képletet is bemutatta: ha a malom unión belül (így hazánkban is) szeretne gabonaterméket értékesíteni, akkor garantálnia kell, hogy az áru minden szempontból megfelel az új szabályoknak. Ez a november elsejétől a kalászos gabonára érvényes intervenciós felvásárlási rendszerre is vonatkozik.

Az idei csapadékos tavasz pedig több növénybetegségnek, különösen a gombás fertőzéseknek kedvezett, amelyek többsége erősen rontja a már említett toxikus mutatókat. Permetezni már nem érdemes, a betegségek terjedését így legfeljebb az aratásig kitartó kedvezőbb időjárás korlátozhatja. A meteorológusok azonban sok jóval nem biztatnak...

A Magyarországon tárolt csaknem nyolcmillió tonnás intervenciós készletet az unió pályázatokon értékesíti, amelyeken eddig csupán 850 ezer tonna magyar gabonát adtak el; az intervenciós mennyiségnek ez alig több mint tizede, ami aggasztóan kevés. A gabona ellenértékét egyébként csak az értékesítést követően kapják meg a tagállamok. A magyar költségvetésnek több mint százmilliárd forintját köti le a háromnegyed részben kukoricából álló intervenciós készlet. Kérdés, miként változik az áru minősége a három-öt éves tárolás ideje alatt. Erre vonatkozóan sem itthon, sem az unióban nincs gyakorlati tapasztalat, bár a kukoricafelesleget takarmányozás helyett vélhetően inkább üzemanyag-adalék, bioetanol gyártására használják majd.

"Magyar bomba"

A "Mi legyen a gabonával?" kérdésre egyelőre nincs válasz. Piacszerzés nélkül a kertészet és az állattenyésztés ismételt felfuttatása kétséges, az etanolgyártásról sincsenek még tapasztalataink. Az intervenciós gabonafelesleg kutatók szerint 2010-re akár a 14-20 millió tonnát is elérheti. ... A tájfenntartó, az ápolt környezettel az egész társadalomnak szolgáltatást nyújtó, többfunkciós mezőgazdasági modellé a jövő, hangzik az élelmiszert versenyképesen termelő gazdálkodás bírálata. Akik tanulmányozták az Európai Unió 2007-2013 közötti költségvetését, azok szerint nem igaz a vidékfejlesztési fordulat. Az euró-tízmilliárdok négyötöde továbbra is a termelőüzemeknek jut majd, s csupán húsz százalék marad vidékfejlesztésre...

Brüsszeli források szerint az intervenciós rendszert az időzített "magyar bomba" egy éven belül felrobbanthatja. Az uniós szabályozásban jártas kutatók azonban úgy vélik, nem eszik ilyen forrón a kását. Valószínűsíthetően a kukoricával kezdik az intervenció leépítését, minthogy az abrakféléből az uniós készlet háromnegyede magyar. Előbb a jelenlegi ár nyolcvan százalékára mérséklik a tengeri védőárát, néhány éven belül pedig valószínűsíthetően kivonják a kukoricát az Európai Unió intervenciós növényei közül. Egyébként az egész rendszer sérülékeny, hiszen ha a WTO-egyezmény alapján fokozatosan meg kell szüntetni az agrártermékek exporttámogatását, akkor értelmét veszti a világpiaci ár fölötti, védett uniós gabonaár.

Madarak

A hónap negatív szenzációja, a több százezer víziszárnyas leölésével járó, Bács-Kiskun és Csongrád megyére korlátozódó madárinfluenza-járvány uralta a médiát, így mi sem tudjuk mellőzni e szomorú híradást. A Népszabadság június 22-i számában olvashattunk arról, hogy az Európai Unió illetékes szabályozó bizottsága az igényelt 8,6 milliárd forintos támogatási összegből kárenyhítésként mindössze 1,5-1,6 milliárd forintot hagyott jóvá Magyarország számára. A legnagyobb bevételkieséssel ugyanakkor a hazai liba- és kacsatenyésztők számolhatnak, ők ugyanis főleg exportra termelnek. A Baromfi Terméktanács adatai szerint az ágazat éves árbevétele Magyarországon átlagosan mintegy 250 milliárd forint, ebből a víziszárnyasok értékesítéséből származó bevétel 100 milliárd körüli. Bárány László, a terméktanács elnöke úgy véli, az ágazaton most az segíthet, ha a létező leggyorsabban felszámolnák a betegséggócokat, és a tünetmentes határidő letelte után újraindulhatna az állomány telepítése.