Kaszálás

Emellett illetlenség lenne elfeledkezni arról; a búzanövény sajátossága, hogy ilyenkorra lesz aratásra érett. (Bár manapság, amikor a gabonatárolók jó része telve van, az átlagember már nem annyira figyel a szintén ilyentájt esedékes, 'aktuálhatalmi' bejelentésre: idén is megtermett az ország kenyere.) A július 21-i Szabad Földből vettem az akkor elérhető, aktuális betakarítási helyzetképet: "Úgy tűnik, az idei aratás győztese egyértelműen a repce, mint olajosnövény, amelynek magjáért kínáltak már hetvenezer forintot is tonnánként. Ez pedig (óvatos számítás szerint is) kétszeres hasznot hoz. A termelők minden jel szerint megtanultak szerződni: az úgynevezett opciós szerződések révén a folyamatos árváltozásokhoz igazíthatják áraikat. Alapja általában a tőzsdei kimutatás, de a már emlegetett repce esetében olyan váratlan tényező is közrejátszhat, mint például egy tavaly felépült szlovák biodízelüzem, amely akkor vehet fel bizonyos támogatásokat, könyvelhet el kedvezményeket, ha termelése elér egy bizonyos szintet. A magyar repce tekintélyes hányada most oda megy.

Az idén előreláthatóan összesen 4,5 millió tonna körüli mennyiségű búza terem Magyarországon (lehet, hogy még ennyi sem), szemben a tavalyi csaknem 5,1 millió tonnával. A minőséggel kapcsolatban egyelőre nem voltak gondok. A jelentés szerint a búzaárak az előző szezonhoz képest több mint tíz százalékkal, három-négyezer forinttal magasabbak az úgynevezett fizikai piacon."

Magtárban áll

A Népszabadság július 22-i írásából az derül ki, hogy akár egyévi magyar agrárbüdzsét is leköthet az agrárintervenció, mert a gabonafelvásárlást a hazai költségvetésnek kell állnia, az EU csak később és csöpögtetve fizet. Az agrártárca a területalapú támogatás nemzeti részéből (top up) visszatart 25 milliárd forintot, ezért egyelőre nem a meghirdetett 103 milliárdot, hanem csak 78 milliárd forintot fizet ki - értesült a Magyar Nemzet.

Dékány András, a tárca szóvivője elmondta: jelenleg a költségvetésnek évente mintegy 130 milliárd forintja áll gabonában. A szabályok szerint az intervenció három évig tart, vagyis a harmadik év letelte után az EU mindenképpen fizet. Addig azonban csak annak a gabonának az árát állja, amelyet sikerül eladni a készletből. Mindebből következik, hogy ha a gabonát nem sikerül időben értékesíteni, akkor elvileg akár háromévnyi intervenciós készletet is a magyar költségvetésnek kell finanszíroznia. Ennek összege 400 milliárd forintra is felduzzadhat, ami egy teljes évnyi agrártámogatás.

Uniós intervencióra egyébként a 2005-ben termett gabonából a termelők valamivel több mint négymillió tonnát ajánlottak fel. Jelenleg a magtárakban mintegy 6,8 millió tonna intervenciós gabonakészletet tárolnak. Ebből mintegy 5 millió tonna a kukorica. Az elmúlt két évben 1,2 millió tonna intervenciós gabonát adtak el, s Brüszszel minden héten kiírja az értékesítési pályázatot kisebb mennyiségekre.

Energikusan

Folytatva a mi mennyi, a szükséges, az elégséges, a bőséges kifejezések értelmezésével, a jövőlatolgatás manapság divatossá váló irányába tévedünk. Az FVM internetes honlapján a bioüzemanyag is szócikket kapott: "A bioüzemanyagok gyártása céljából két-három éven belül Magyarország teljes gabonatöbbletét fel fogják használni, sőt a bioetanolt gyártó cégek szükségletének kielégítése a mostaninál még több gabonát igényel" - ezt Gőgős Zoltán, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár közölte. Jövőre az ország bioetanol-termelése 100 ezer tonna lesz a kibocsátás megduplázódásával, és ez 300 ezer tonna többletgabonát igényel. Két-három éven belül 600-800 ezer tonnára növekedhet az alkoholtermelő kapacitás, ami a teljes gabonatöbblet, évente durván 3 millió tonna felhasználásával jár.

Az államtitkár várakozása szerint középtávon, 5-10 éven belül ezeknek az energiaféleségeknek az aránya a jelenlegi 2-3 százalékról 10 százalékra növekedhet az energiaforrások között, hosszabb távon pedig elérheti a 20-30 százalékot.

Távollátó

Egy másik FVM-es szócikk az agrárstratégia kifejezést taglalja, amelyet már a rendszerváltás környékén is sokszor elővett a politika. Talán egy újabb változatból az is kiderül, mire futja még az energiánkból: "az agrárium legjobb ágazati szakemberei által kidolgozott javaslatok alapján állítják össze októberre azt a nemzeti agrárstratégiát, amelyet Magyarországon az elkövetkezendő hét évben meg kell valósítani" - mondta Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. A következő hét évben 2.500 milliárd forint áll az agrártárca rendelkezésére. Ez az egyetlen olyan uniós és magyar fejlesztési forrás, amit nem központosítottak a központi költségvetésbe.

A következő, agrárkilátások szócikk szerint is fejlődési pályán kell tartani a magyar mezőgazdaságot. Ezt az agrárminiszter azért tartotta szükségesnek hangsúlyozni, mivel az Európai Unió régi tagországaiban ezzel ellentétes folyamatok zajlanak, és az unió vezető testületei is ebbe az irányba szeretnék elmozdítani az uniós agrárpolitikát.

Jelenleg a magyar mezőgazdaság teljesítményének csupán 60 százalékát használja ki az ország, ezért még több mint 30 százalékos termelésnövekedést lehet elérni az ágazatban. Ezt a termelési potenciált pedig célszerű kihasználni.

Megbomolva

Az agrárminiszter szerint meg kell változtatni a növénytermesztés és az állattenyésztés jelenleg megbomlott egyensúlyát: az állattenyésztést fejleszteni kell annak érdekében, hogy a jelentőségét tekintve ismét hasonló súlyú legyen a növénytermesztéssel.

A strukturális változások részét képezi a minisztérium központi irányítási létszámának csökkentése is. A jelenlegi több mint 600 főről az év végére valamivel több mint 450 főre, míg a jövő év végére alig valamivel több mint 300 főre csökken az FVM-ben dolgozók száma. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium alkalmazotti létszáma a háttérintézményekével együtt jelenleg meghaladja a 12 ezer főt, és ezt a létszámot 9.500-ra kívánják csökkenteni.

Meglepve

Font Sándor fideszes képviselő meglepő bejelentésnek tartotta, hogy a miniszter helyreállítaná az állattenyésztés és a növénytermesztés egészséges arányát, és egy új központot hozna létre, amely kapcsolatot tartana a tárca, Brüsszel és a gazdálkodók között. - Mégpedig azért, mert épp az ő kormányzásuk alatt történt meg, hogy az állatállomány drasztikusan lecsökkent, épp az ő kormányzásuk alatt történt meg, hogy felszámolták a falugazdász-hálózatot, amely az utolsó kapocs volt a gazdálkodók és az uniós irányító apparátus között - mondta Font Sándor. - Azért meglepő, mert az ő kormányzásuk alatt több mint 40 százalékkal növekedett annak az import élelmiszernek a beáramlása Magyarországra, amit csak élelmiszernek álcázott szemétnek tudtunk elnevezni. És azért hiteltelen, mert most a magyar mezőgazdaság fejlesztéséről, az ebben rejlő potenciálról, kihasználatlan lehetőségekről beszél. Azért hiteltelen, mert a megszorító csomag következtében épp most terhelik meg a gazdálkodókat, hiszen több mint 60 milliárd forintos lett az az elvonás, ami az őstermelőket éri. Bejelentette, hogy várhatóan késedelmet fognak szenvedni az agrárkifizetések, és épp ő volt az, aki Németh Imre előző miniszter távozását azzal indokolta, hogy nem teljesítette időre a szerződésben vállalt agrárkifizetési kötelezettségeket, és ilyen a későbbiekben, az ő minisztersége alatt elképzelhetetlen lesz.

Kamarai számvetés

A Magyar Agrárkamara számvetést tartott: "A mezőgazdaság bruttó termelése az előző évhez viszonyítva 11 százalékkal csökkent tavaly, miközben a GDP nemzetgazdasági szinten 4,1 százalékkal nőtt" - mondta Csikai Miklós, a MAK elnöke az ágazat helyzetét értékelve a köztestület XVIII. küldöttgyűlésén. A növénytermesztés kibocsátása összehasonlító áron számolva 14 százalékkal, az állattenyésztésé pedig 7 százalékkal maradt el a 2004-es szinttől. Az ezen a fórumon megszólaló Gyurcsány Ferenc szerint a mezőgazdaság területén kevesebb nemzetieskedésre, kevesebb politikára és több patriotizmusra van szükség.

"- Bolond az az ország, amely olyan mezőgazdasági adottságokkal rendelkezik, mint Magyarország, és lehetőségeit nem kívánja nemzeti sikerének alappillérévé tenni" - mondta a kormányfő. Emellett a külpolitika egyik legfontosabb feladatának nevezte, hogy piacot teremtsen a magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek számára.