Sokáig leginkább azért termesztették, mert a vetésforgóba jól volt illeszthető, és gabona utóvetemény esetén hozamfokozó hatása akár 10%-ot is elérhetett. Az elmúlt évek változó repceárainak és a hektáronkénti 1-2 tonnás alacsony hozamoknak volt köszönhető az, hogy a repcét a gyengén jövedelmező növények közé sorolták.

Az utóbbi években viszont számos dolog megváltozott, ami a hazai repcetermelésre igen pozitív hatást gyakorolt. A termésátlagok az intenzifikáció és a mára majdnem 50%-os hibridvetőmag-felhasználásnak köszönhetően évről évre növekednek. A növényiolaj-piacon belül a repce jelentősége sokrétű felhasználhatóságának köszönhetően növekedett. Ezt mi sem mutatja jobban, mint hogy az elmúlt 4 év átlagában az EU-ban évente körülbelül 3%-kal, 120 ezer ha-ral nőtt a repce vetésterülete. Az évről évre fokozódó biodízel-előállítás Európában óriási repceolaj-keresletet generál, ezzel stabilizálva a repcemag magas felvásárlási árát. Ezek azok a tények, amelyek mára megváltoztatták a repcetermesztés megítélését, és mindenkit a nagyobb mértékű, intenzívebb, akár 4-4,5 tonnás termésátlagokat produkáló, magas hasznot realizáló repcetermelésre ösztönöznek. A repce megítélése változni látszik, így a másodlagos jelentőségű növényből jól jövedelmező, nagy haszonnal kecsegtető intenzív kultúrává alakul.

Az intenzív repcetermesztés technológiájában ősszel elengedhetetlen a gyomkonkurencia kikapcsolása

A gyomok elleni védekezés egyre inkább előtérbe kerül. Ennek főbb okai a következők:

• az alacsonyabb vetőmagmennyiség alacsonyabb tőszámot is jelent, amellyel egyben a repce kezdeti gyomelnyomó képessége is jelentősen csökken, ezért kiemelkedő fontosságú a gyomkonkurencia korai kizárása;
• a szélesebb sortávolságra vetett állományban a repce később borítja a talajt, ezáltal a repcével együtt kelő gyomok hátrányosan befolyásolják a repce kezdeti fejlődését;
• a nagy termés eléréséhez szükséges nagy adagú nitrogén szakaszolt kiszórásával a gyomok számára is kedvező feltételeket teremtünk, így azok megerősödve jelentős mennyiségű vizet és tápanyagot vonnak el a repcétől;
• a repcében előforduló legfontosabb gyomnövények - mint pl. a székfűfélék, a nagy széltippan, a ragadós galaj - az érés idejére túlnövik a repcét, ezáltal nehezítik az aratást;
• a gyomnövények konkurenciája következtében azok bizonyítottan csökkentik a termést;
• a rovarkártevők elleni védekezés gyakran arra az időszakra esik, amikor a gyomnövények virágoznak, nehezítve ezzel a rovarölő szeres kezeléseket.

A repceterület gyomösszetétele

A vetésszerkezet az elmúlt időszakhoz viszonyítva módosult, a több növényből álló vetésforgót felváltotta az egyszerű kalászos-repce vetésváltás. Ennek következtében a repcében is azok a gyomok okozzák a legnagyobb gondot, amelyek a gabonában is a legveszélyesebbek, így pl.:

• Matricaria sp. - ebszékfűfajok
• Anthemis sp. - pipitérfajok
• Galium aparine - ragadós galaj
• Stellaria media - tyúkhúr
• Apera spica-venti - nagy széltippan
• Veronica sp. - veronikafajok
• Lamium sp. - árvacsalánfajok

Csak a preemergens gyomirtási technológia ad teljes megoldást

A repce vegyszeres gyomirtására számos technológia és készítmény áll rendelkezésre. A vetés előtt - presowing - használható készítmények előnye, hogy szárazabb időjárási körülmények között is hatnak, hátrányuk viszont, hogy a legfontosabb gyomnövények ellen - mint a székfűfajok, ragadós galaj - hatástalanok.

A vetés után-kelés előtt preemergensen használható készítmények nagy előnye, hogy a gyomkonkurenciát korán kikapcsolják, biztosítva ezzel a repce zavartalan kezdeti fejlődését.

A posztemergens állománykezelésekre használható szerek gyakran csak részleges gyomirtóhatást biztosítanak, mivel a repce levélzete leárnyékolja a gyomokat, a permetléfedettség a gyomokon nem tökéletes, így a gyomirtóhatás is sokszor csak 40-50%-os.

Mindezek figyelembevételével a közvetlenül a vetés után-kelés előtti preemergens gyomirtási technológiát tartjuk a legcélravezetőbbnek, a többi kezelési mód csak kiegészítő kezelésnek tekinthető.

Vetéstől a betakarításig gyommentességet biztosít a Brasan 540 EC

A Brasan 540 EC két hatóanyaga - a dimetaklór és a klomazon - széles gyomirtási spektrumot biztosít a repcében előforduló gyomnövények ellen. A székfűfélék, a pipitérfajok, a nagy széltippan mellett a ragadós galaj ellen is hatékony. A készítményt közvetlenül a repce vetése után, a kelése előtti időszakban kell kijuttatni. A jó gyomirtóhatás előfeltétele a jól elmunkált, aprómorzsás talajfelszín. Rögös, egyenetlen talajfelszín esetén a gyomok a rögök alatt csíráznak, ahová a gyomirtó szer nem jut el. Ilyen esetben csak részleges gyomirtóhatás várható. A megbízható szelektivitás érdekében ügyelni kell az egyenletes vetésmélységre. A gyomnövények a hatóanyagokat a gyökerükön keresztül veszik fel, így már a kelés előtt, vagy röviddel a kelés után elpusztulnak.

A Brasan 540EC nem perzisztens, így a hatóanyagra érzékeny kultúrák - kalászosok, cukorrépa - a készítmény felhasználását követően 150 nap elteltével vethetők.