Persze az aratás komplex feladata és az értékesítés "szertartása" kétségtelenül elvonja a termelők figyelmét arról, hogy a területek további ésszerű hasznosítása érdekében milyen feladatokat kell és lehet elvégezni. Éppen ennek kapcsán hívnánk fel a figyelmet arra, hogy nem csak a kötelező tarlóhántás és tarlóápolás a lehetséges megoldás. Van alternatíva még akkor is, ha a gazdaságok zömében - különösen a régi szervezeti felépítésű nagygazdaságokban - az aratással egy darabig letudottnak érzik a növénytermesztési munkákat. Sok helyen szabadságolnak, ami persze egyáltalán nem kell, hogy gátja legyen az ésszerű folytatásnak. Annál is inkább, mert egyáltalán nem bonyolult munka a zöldtrágyázással folytatódó területhasznosítás, csupán elhatározás, munkaszervezés és kevéske költségráfordítás kérdése.

A vegetációs késés kedvező

A nyugati és tőlünk északabbra folyó gazdálkodási gyakorlatban a zöldtrágyázás kétségtelenül nagyobb népszerűségnek örvend, és jobban elterjedt, mint nálunk. Ennek okai és sikere elsősorban a lényegesen kedvezőbb klimatikus viszonyokkal, a kalászos, repce és egyéb kultúrák későbbi betakarítási idejével magyarázható. A mintegy 15-20 nappal később lekerülő vegetáció után természetesen könynyebb eredményesen elvetni a zöldtrágyanövényeket, mint a hazai, gyakran légköri aszályos nyárvégi időszakban. A csapadékos évjáratokban viszont - amilyen az idei - idehaza is a nyugatihoz nagyon hasonló viszonyok alakulnak ki, amelyeket feltétlenül ki kellene használni. A mintegy 2-3 héttel később kezdődő - és az időjárási anomáliák miatt nem tudni meddig húzódó - aratás minden bizonnyal csak augusztus közepén teszi lehetővé a munkát a tarlókon. Ekkor viszont már ideális állapotok kínálkoznak a tarlóműveléssel egy időben elvégezhető költségtakarékos, egymenetes zöldtrágyavetésnek.

Széleskörű választék zöldtrágyanövényekből

A zöldtrágyázás leginkább ajánlott növénye a mustár, az olajretek, a facélia és a takarmányrepce, amelyeknek a vetőmagjai jó minőségben állnak rendelkezésre a vetőmag-termeltető és -forgalmazó cégeknél. Azért ezek a vezető zöldtrágyanövények, mert gyors növekedésűek, és nagy tömegű biomasszát adnak. Ezeken kívül természetesen más másodvetésre alkalmas növények - mint pl. a bíborhere, somkóró, csillagfürt és vetőmagkeverékek - vetőmagjai is rendelkezésre állnak, a talajok adottságaitól függően. Érdemes és fontos ellenőrzött vetőmagot használni a zöldtrágyázáshoz is - egyébként elérhető áron -, hiszen az innen-onnan olcsón beszerzett rostaaljak, tisztítatlan tételek erősen gyomosíthatnak, technikailag megnehezítik a vetést, és éppen az ellenkező hatást válthatják ki. Az ellenőrzött vetőmagból a vetőmag-forgalmazók által javasolt norma szerint kell vetni, teljesen indokolatlan a korábban műtrágyaszóróval, túladagoltan, pazarló módon kijuttatott vetőmagmennyiség. Az idei év csapadékeloszlása kifejezetten jó, és ilyennek ígérkezik a későbbi időszakban is. Ez mindenképpen kedvezne a zöldtrágyanövények kelésének, az őszi vegetációnak, és a várt hatás biztosan nem marad el. Egy olyan év kell csak, amelyik bizonyítja a termelők számára a zöldtrágyázás valóban előnyös hatásait, és a továbbiakban már nem szükséges a meggyőzés.

Zöldtrágya, mint kiváló elővetemény

A zöldtrágyázással kapcsolatban korábban már számos cikkben felemlített szakmai - biológiai és talajfizikai - előnyök a következetes gyakorlati alkalmazás során mindig jobban nyomon követhetők. A könynyebben művelhető, magasabb szervesanyag-tartalmú, aktív mikrobiális élettel rendelkező talajokon sokkal jobban érzik magukat a következő évben vetett kultúrnövények. Más lesz a talajok vízmegtartó képessége, vízgazdálkodása, jobban érzik magukat a termesztett kultúrák. Az időben elvetett mustár és olajretek erőteljes karógyökeret fejleszt a vegetáció során, amely felhozza, és később hozzáférhetővé teszi a mélyebb rétegekből az ott "elfekvő" tápanyagokat. Az eróziónak kitett területeken pedig kiválóan megőrizhető a talajok felső, tápanyagokban gazdag, jó szerkezettel rendelkező rétege. További meggyőző tapasztalat az is, hogy a másodvetések hatására csökken vagy teljesen megszűnik az őszi tápanyag kimosódás a talajokból, szemben a fedetlenül hagyott, növénytakarás nélküli állapotokkal. Nem lehet nem észrevenni azt sem, hogy a zöldtrágyavetésekkel kiválóan lehet szabályozni a gyomflórát. A hagyományos módon végzett tárcsás tarlóműveléssel és a gyomok kelesztésével a felső talajréteg megtisztul a nemkívánatos növényektől, majd az utána következő zöldtrágya már totálisan elnyomja a mélyebb talajrétegből kelő gyomokat. Az egymenetes tarlóművelés és "direktvetés" esetén pedig a rendkívül energikusan kelő mustár, de még az olajretek, facélia is megnyeri a növekedési versenyt, és érvényesíti gyomelnyomó hatását.

Támogatott zöldtrágyázás

A HGGY (Helyes Gazdálkodási Gyakorlat) és az Agrár Környezetvédelmi program terjedése - amelynek keretében mintegy 1,5 millió ha művelt terület kapott támogatást - kapcsán mind nagyobb szerephez jut a zöldtrágyázás a magyarországi gyakorlatban is. Ezt igazolja az FVM Képzési és Szaktanácsadási Intézetének honlapján számos zöldtrágyázással kapcsolatos érdeklődő kérdés is, amelyekre az intézet szakembereinek válaszai is olvashatók. Ezek közül az alábbiakban idézünk néhányat:

- Az integrált szántóföldi növénytermesztés kapcsán a termeszthető növények köre szűk. Az oktatói segédanyag 48. oldalán azt írják, hogy a másodvetésbe vetett növénynek is jogosult növénynek kell lenni. Ha a termelő pillangóst vagy zöldtakarmányt akar vetni másodvetésben, akkor logikailag az őszi káposztarepce, a lucerna és esetleg a (takarmány) káposzta jöhet szóba. Ha nincs állat, akkor szinte csak repce lehet, az is zöldtrágyaként végzi.

Ha másodvetésben termesztem a repcét, akkor fővetésben a repce mikor következhet? Megtehetem-e azt, hogy a saját gazdaságomban előállított repce magját vetem el zöldtakarmánynak? Gyakorlatilag nem takarítom be a termést, tehetem-e, hogy nem fémzárolt vetőmagot vetek (másik gazdától veszek repcemagot)? Kizárólag takarmány célra nemesített repcefajta termesztése az elfogadott, vagy egyéb, például olajra nemesített fajta is?

- Amennyiben másodvetésben termeszti a gazdálkodó a repcét, abban az esetben fővetésben közvetlen utána nem következhet repce. Abban az esetben vethet saját gazdaságában előállított repcemagot, ha az a repceállomány, amelyből a gazdálkodó magot fog, fémzárolt vetőmag felhasználásával került elvetésre. Nem csak takarmány célra nemesített repcefajta termesztése az elfogadott, egyéb repcefajta is termeszthető.

- A monokultúrát megszakítja-e a másodnövénynek vetett zöldtrágyanövény?

- Igen.

- A főnövényként vetett zöldtrágyakeverék az agrár-környezetgazdálkodási támogatásban milyen "néven" fusson? Amire a legjobban hasonlít, vagy egyéb néven?

- A zöldtrágyakeveréket az egyéb növények közé kell besorolni.

Nos, ezek az érdeklődő és gyakorlatias kérdések azt jelzik, hogy a termelők nagyon komolyan foglalkoznak a zöldtrágyázással, elfogadják és végrehajtják a pályázati kötelmekben előírt zöldtrágyázási gyakorlatot. Igaz, hogy a számtalan előnye mellett igen komoly motivációs tényező persze a pályázati pénzhez jutás, amely a sikeres gazdálkodás és a sokat emlegetett versenyképesség szempontjából nélkülözhetetlen.