Éjszaka gyakori volt a 15-20°C, nappal pedig a 25-30°C közötti hőmérséklet. Egészében véve az időjárási feltételek az utóbbi egy-másfél hónapban kedvezőek voltak a szőlő fejlődéséhez és gondozásához. A kedvező összképet csak a helyenként hajtástörést okozó szélvihar és kisebb jégverés zavarta meg. Fajtától függően a fürtök zsendülésével, színeződésével már augusztus első dekádjában számolni lehet.

Ha eddig még nem történt volna meg a fürtzóna lelevelezése, úgy ezt a zsendülés során pótlólag még érdemes elvégezni. A kánikulai meleg elmúlásával nem csak az alsó 2-3 levelet lehet letépni, de azokat is, amelyek az alsó egy-két fürtöt takarják. A szürkepenész elleni védelemben a levelezés jelentősége többoldalú. Egyrészt a szellős fürtzóna elősegíti, hogy a bogyók felületéről a harmat és az esőcsepp mihamarabb felszáradjon, ami hátráltatja a fertőzés kialakulását, másrészt az intenzívebb benapozottság következtében a bogyóhéjon a sejtfal és a kutikula is vastagabb lesz. Kedvező még, hogy a fürt záródása előtt a gombaölőszer-hatóanyagot tartalmazó permetlé jobban be tud hatolni a fürt belsejébe, ezzel is javítva a bogyók védettségét. Augusztusban a kánikula még gyakori lehet, ezért a levelek túlzott mértékű eltávolítása az esetleges napégés miatt nem tanácsos. A lelevelezés során vegyük figyelembe a sorok tájolásából és a domborzatból adódó előnyöket, és ott távolítsunk el több levelet, ahol a délutáni tűző nap nem éri közvetlenül a fürtöt.

Július hónapban a védekezés sikerétől függően, kisebb-nagyobb mértékben megjelentek és kivirágzottak a peronoszpórafertőzés olajfoltjai. Az így kifejlődött tünetek a növényvédelmi beavatkozások és a 30oC feletti hőmérséklet következtében rendre be is száradtak. A talaj vízkészletének, a kedvező időjárási feltételeknek és a hajnali harmat lecsapódásnak köszönhetően a szüretig ismételten felléphet a peronoszpóra az újonnan növekvő hajtásokon. Ilyenkor indokolt esetben szükséges bevetni egy újabb szisztemikus blokkot, amelyet a szüret előtti rezes zárópermetezésnek kell követnie.

A lehullott csapadék mennyiségének csökkenésével a peronoszpóra elleni védekezés jelentősége relatív háttérbe szorult, és a fürt lisztharmat elleni védelme vette át a főhangsúlyt. A lisztharmat elleni védekezést továbbra is folytatni kell, hogy a sérves bogyók egyáltalán ne vagy minél kisebb mértékben jelenjenek meg. A kirepedt bogyók szürkepenésszel történő fertőződése és a bennük fellépő ecetsavas erjedés megnehezíti a minőségi borkészítést. Az utóbbi évek gyakorlatában a lisztharmat tünetei a lomb helyett elsőként a bogyókon jelentek meg. A fertőzés nyomán a bogyó héja parásodik, és a megnyúlás további szakaszában rugalmasságát elvesztve kireped. A meleg, párás időjárás folytatódása esetén a felszívódó, ill. helyileg felszívódó szerekkel mindenképp folytatni kell a blokkszerű kezelést.

Az idén egyszer már kellett védekezni a szürkepenész virágzáskori fertőzése ellen, a júniusi hűvös, csapadékos időjárásban. Legalább egy további védekezés a fürtzáródás előtt közvetlenül, augusztusban is szükséges lesz. Régtől bevált hatóanyag a folpet, amely számos gyári kombinációban és különféle szilárd és folyékony formulációban is elérhető. Különösen nagyobb fertőzési nyomáskor a speciális botriticid hatóanyagokat is be kell vetni. Ellenérvként gyakran hallani, hogy ezek hektárköltsége magas. A megfelelően lelevelezett és a fürtöket egy meghatározott zónában nevelő művelésben csökkentett számú - a fürtre irányított - fúvókával csökkenthető a hektáronként kiadagolt szermennyiség. A növényvédő szer címkéjén szereplő permetlé-koncentrációt feltétlenül tartsuk be!

Olyan termőhelyen, ahol ősszel a kórokozó gombák áttelelő, kitartó képleteit tartalmazó lehullott lomb a talajba történő beművelése nem oldható meg, jelentős lehet a szőlő orbáncfertőzése. A tünetek megjelenése a teraszos művelésnél valószínű, de az elhagyott ültetvények szomszédságában sem ritka. Kisebb fertőzési nyomásesetén a peronoszpóra ellen használatos kontakt szerekkel eredményesen védekezhetünk.

A fülledt idő az atkák felszaporodásának is kedvezett. A kémiai beavatkozás sikerét segítsük elő a permetezés előtti csonkázással. Miután a fiatal hajtásvégekkel együtt az atkák számottevő részét eltávolítottuk, jobb hatásfokot remélhetünk a permetezéstől. Amennyiben az időjárás engedi és a hőmérséklet 25°C alatt van, a lisztharmat elleni védekezést olajos kénnel végezzük, ami jól gyéríti valamennyi atkafaj tojásait. Különösen a nemezes gubacsatka áttelelő tojásokat rakó nőstényei ellen kell megfontolni az augusztusi speciális akaricidkezelést. Érdemes az áttelelő populációt gyéríteni, mert a nőstények a fakadást megelőzően már károsítják a levél- és fürtkezdeményeket, és a későbbiekben a nemezes bevonat rendre megnehezíti a védekezést.

A csapadékos időjárás elősegítette a gyomok fejlődését. Az évelők következő évi kihajtását nagyban csökkenti a glifozát hatóanyagú gyomirtó szerek őszi alkalmazása. Az elsodródásból adódó károsodást el kell kerülni, a kijuttatást feltétlenül előzze meg törzstisztítás, és indokolt esetben a csonkázás!