Utóbbi döbbentett csak rá igazán: az se jó, ha nem tud róla a budapesti, tűzijátékos ünneplésre utcára gyűlt másfél milliós tömeg, hogy pusztító vihar közeleg. A vihar, ha számítanak rá, ha nem, ha tudomásul veszik, ha nem, öntörvényei szerint működik. Emberi és anyagi áldozatok kényszerítenek a vizsgálódásra: ki miben nem volt elég körültekintő, vagy bizonyult netán még bűnösnek is, hogy nem történtek kockázatot csökkentő lépések.

Alapállás

A mezőgazdaságból élők tudják csak igazán, hogy milyen veszteségekkel jár, ha nem veszik elég komolyan a természet erőit. Árvíz, aszály netán jégeső bizonyos időközönként felbukkan.

Másfajta, közgazdasági, gazdaságpolitikai veszélyekről is érdemes szólni, még akkor is, ha netán csak a látlelet felállításáig jutunk el. A Népszabadság augusztus 17-i cikkében a Magosz elnöke az Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv kapcsán fejti ki véleményét: "... Magyarország nem készült fel megfelelően az uniós csatlakozásra, ezért ma a magyar mezőgazdaságot a leépülés, a sodródás és a kilátástalanság jellemzi."

Erre utal véleménye szerint, hogy az elmúlt négy évben 6 millióról 3 millióra csökkent a sertésállomány, a baromfiágazat eltűnt, zuhan a palackozott borok értékesítése, megindultak a szőlőkivágások, és 40 százalékkal csökkent a zöldség-gyümölcstermesztés teljesítménye.

Ugyancsak visszaszorult az állattenyésztés; amíg 2002-ben 50-50 százalék volt az állat- és növénytermesztés aránya, mára 70 százalékos a növénytermesztés részesedése.

Jakab István ismertetése szerint a birtokába került program első két pillére a versenyképesség javítása, illetve a környezet állapotának javítása és az infrastruktúra-fejlesztés - vagyis mindkét prioritás a tőkés nagybirtokoknak kedvez. Ezt követően szól csak a tervezet az életminőség javításáról és a falufejlesztést szolgáló uniós Leader program megvalósításáról.

Új Magyarország

Az FVM portálján Gráf József tálalásában találkozhatunk az idézett terv vázlatával: "Mezőgazdasági és vidékfejlesztési célokra várhatóan mintegy 1.200 milliárd forint támogatás jut 2007-2013 között az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Tervben. Az előirányzott fejlesztési forrásokba nem tartoznak bele a közvetlen földalapú agrártámogatások, amelyekkel együtt a mezőgazdaság az elkövetkező hét évben összesen mintegy 2.500 milliárd forintban részesül. ... Többnyire megyei fórumok keretében és az interneten a kormány a megjelölt célokat és a hozzájuk rendelt forrásokat egyeztetné a gazdák szakmai szervezeteivel és az önkormányzatokkal.

A kormány terveinek megfelelően az 1.200 milliárd forint fejlesztési forrás 40-50 százalékát juttatná az agrárium, az élelmiszer-feldolgozás és az erdészeti szektor versenyképességének javítására. A fejlesztési irányok között hangsúlyosan szerepelnek a gépbeszerzések. A korszerűsítések tekintetében különös figyelmet kap a feldolgozó- és az élelmiszeripar. A megújuló energiaforrásokon belül támogatást egyebek között a gabonafelesleg lepárlása, a növényi olaj üzemanyag célú forgalmazása élvez majd, de a kormány támogatni kívánja a biomassza-termelést általában, továbbá a szélenergia és a napenergia hasznosítását is.

A stratégiai tervben környezetkímélő gazdálkodás támogatására 30-37 százalék, a vidéki kisvállalkozások erősítésére pedig 10-14 százalék jutna. A kormány a helyi közösségek fejlesztésére szolgáló LEADER program folytatására 5-6 százaléknyi támogatást szán. A források elosztásánál a kabinet 10 százaléknyi támogatásról nem döntött, azt a társadalmi vita kimenetelétől függően osztaná szét, illetve abból a pályázatok lebonyolítását lehetővé tevő technikai segítségnyújtásra juttatna pénzt."

Parasztbecsület

A Magyar Nemzet nézőpont rovatában Csite András Parasztbecsület és vidékpolitika című egyéni nézőpontú, hosszas eszmefuttatása a távlatokból újra talajközeli jelenbe húz. " ... A gyurcsányi átalakítás reformhullámai elérték tehát a földművelésügyet is, azonban a miniszterelnök agrár- és vidékügyekben az ágazat (szocialista és ellenzéki) szereplőinek komoly ellenállására számíthat. Ennek erősségéből a nyáron ízelítőt is kaphatott. A miniszterelnök üzleti avantgárdjának reformnyomulása már a nyár első heteiben az agrárlobbi ellenállásába ütközött. Karsai József sokáig alig értett kirohanásai az MSZP-s agrárpolitikusok ellenállásának színfalak előtti megnyilvánulásai voltak. Az ellenzéki kötődésű agrárszervezetek a háttérből támogatták szocialista társaikat, a parlament mezőgazdasági bizottsága egyedüliként nem támogatta a csomag intézkedéseit, s az agrár- és vidékfejlesztésre szánt EU-források sem kerültek a Bajnai-féle Nemzeti Fejlesztési Ügynökség irányítása alá, hanem megmaradtak az FVM kezelésében. ... Az agrárkamara közgyűlésén tartott beszéd Gyurcsány konfliktusgeneráló megnyilvánulásainak újabbika volt. Nem tudni, hogy a miniszterelnök csak a 25 milliárdos termelői támogatáscsökkentést akarta-e besöpörni a földművelésügyi minisztérium keretéből, vagy nyíltan ellene kíván menni a pártján belüli és kívüli agrárellenzéknek. ... Az azonban már tünetjellegű, hogy Gyurcsány Ferenc elmúlt kétéves működésében a távlatos stratégia elemei csak elvétve fedezhetők fel, abban minden pillanatban a perc, a jelen és közeljövő csatanyeréseinek szándéka volt a meghatározó. A következményeket a politikai közösség egésze nyögi.

Nyögi most már a mezőgazdaság is, noha a 2004-es EU-csatlakozás és a termelői és vidékfejlesztési támogatások növekedése az agrárium szereplőinek egy részét a korábbinál kedvezőbb helyzetbe hozta. A tőkehiányból és a nyugati versenytársak magasabb támogatottságából származó gondokat enyhítette a területalapú támogatások és a felvásárlási árak emelkedése, valamint az Agrár- és vidékfejlesztési operatív program keretéből finanszírozott fejlesztések. Mindezek következtében 2005 még a csökkenő termelési volumen mellett is eredményes éve lett a gazdáknak. Persze a csatlakozáskor életbe lépő újabb támogatások az egyes termékpályákon újfajta egyensúlytalanságot teremtettek, a növénytermesztésben, különösen a gabonavertikumban például nehezen kezelhető túlkínálat jelentkezett. A támogatásban nem részesülő állattenyésztési területeken, a zöldség- és gyümölcspiacon pedig a visszaesés jelei mutatkoztak. A termőföld ára is megugrott.

Lehetőségek és gondok

A 2004-es EU-csatlakozás tehát új helyzetet teremtett az agráriumban, új lehetőségeket és új gondokat hozott magával. A túltermelési gondok tartós enyhítése csak átgondolt, hosszabb távra tervező és a megvalósításhoz a forrásokat biztosító, konszenzusteremtő nemzeti agrárpolitikától várható. Ebben a kisebb üzemekben termelő gazdacsaládoknak is helyet kell találni, kivéreztetésük nem lehet össztársadalmi érdek. A tétek tehát jelentősek. Ha Gyurcsányék újabb füllentésekkel és szómágiával nem baltázzák el, akkor 2007-től hét éven keresztül komoly fejlesztési források juthatnak az agrárvilág szereplőihez. A feltőkésítés és szerkezetváltás feladatát úgy kellene a mezőgazdasági és vidéki társadalom tagjainak megoldaniuk, hogy a termelésben a környezettudatos gazdálkodás, a kistáji adottságok és hagyományok, a helybeliség erőforrásai a mainál nagyságrendileg nagyobb mértékben érvényesüljenek, s a nagyüzemi monokultúrás gazdálkodás (aminek természetesen helye van az agráriumban) ne váljék egyeduralkodóvá (a bioetanol- és biodízelgyártás fölfuttatása egyébként ebbe az irányba hat). Ma már valós veszély a génmódosított kultúrák megjelenése is, aminek nem csak környezeti és egészségügyi, de a piaci veszélyei is fölmérhetetlenek..."

Búza és békesség

Az Origo Üzleti negyed rovatában olvasható, A termelőknek is megfelel a búza ára cím ezek után kimondottan üdítőleg hat. "Véget ért az aratás. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium adatai szerint összesen hozzávetőleg 1,8 millió hektárról több mint 6,5 millió tonna gabonát vágtak le, illetve helyeztek el a tárolókba, szemben a tavalyi több mint 7 millió tonnával. Búzát az idén 1,082 millió hektárról takarítottak be - országosan 4,13 tonnás átlaghozam mellett.

A számok reálisak, egyeztetettek, egyetért velük az összes érdekképviselet, a gabonatermelők is - mondta Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke. Hozzátette, hogy idén a búza 70-80 százaléka jó, étkezési minőségű. Ami ebben az évben még érdekes, hogy az ára is jó. A tonnánként 26-27 ezer forint körüli búzaár hűen tükrözi a világpiacon kialakult árakat.

A 2005-2006. gazdasági évben már elegendő tárolókapacitás állt rendelkezésre, és a 2006. évi gabonaárak aratáskori szintjét a piaci szereplők a 101,31 eurós (+ 0,46 cent havi növekmény) intervenciós árból származtatják. Az intervenciós ár hatása a forint árfolyamának gyengülése következtében erősebb lehet, mint a korábbi években, és az árakat a viszonylag nagy kínálat ellenére magasabb szinten tarthatja. A fenti hatás a Budapesti Értéktőzsde áruszekciójában már az aratás derekán is jól érezhető volt, a tőzsdei jegyzések már akkor 27 ezer forint felett mozogtak."