Kétségtelen, hogy a feldolgozók is kevéssel több figyelmet fordítanak mostanság a bioüzemanyagok alapanyagai közül a repce iránt, hiszen kisebb költségekkel tudnak repceolajból észterezni. Hiába, a költségcsökkentés minden területen előtérbe kerül, még a nagy növényiolaj-feldolgozóknál is. Magyarországon a napraforgó megbecsült növény lett, szinte nincs olyan gazdaság, amelynek vetésszerkezetében ne szerepelne. No, nem azért, mert olyan költségkímélő lenne a termelése, hanem mert nagyon szűk a termelhető növények választéka. A piacára sem lehet panasz, mert napraforgót korlátlanul lehet szerződéssel termelni. Most mégis apró jelek utalnak arra, hogy az olajos növény iránt mintha megrendült volna a bizalom. Lehet, hogy a repce érdekében kifejtett nagy arányú népszerűsítő hadjárat, vagy a napraforgó idei mérsékelt ára, esetleg a növény szempontjából kedvezőtlen időjárási anomáliák okozzák az átmeneti bizalomvesztést

Sok trauma érte a napraforgóvetéseket

Szokatlanul heterogén az ország napraforgó-állománya az idén. Az országot járva szembetűnő, hogy egyes tájegységeken a júliusi légköri aszály következtében elvesztette a növény asszimilációs felületének egy jelentős részét. Máshol tomboló viharok nyomait lehet felfedezni a jég által összeszabdalt húsos leveleken. Megint másutt a temérdek eső hatására a szél borította ki a növényeket nagy számban, amelyek már soha nem tudnak talpra állni. A legtragikusabb látványt pedig azok a táblák mutatják, ahol a viharkárok totális pusztítása nyomán már csak a kitárcsázott föld fogadja a szemlélőt, amin gyomkelesztő pihentetés folyik.

Természetesen a sok csapadék hatására számos helyen igen erős kiterjedésű gombás megbetegedés is megjelent. Aligha tartozott valaha is a határ képéhez az a jelenet, hogy a bókoló, fejüket megtartani már alig képes napraforgók felett növényvédő helikopter kering, és gombabetegségek ellen permetez. Elbizonytalanodik egy pillanatra az ember, hogy jól látja-e mindezt a műveletet augusztus derekán Miskolc közelében, a gesztelyi határban, durván három-négy héttel a várható betakarítás előtt. Annál is inkább, mert júliusban még az ember és növény számára egyaránt elviselhetetlenül nagy hőség és szárazság következtében éppen az aszálykár lehetőségeit latolgatta mindenki. Emellett még tapasztalható az állományokban fehérpenészes tányérrothadás és baktériumos szártőrothadás is nagy arányban, aminek következtében már az enyhe szél is kidönti a tövek egy részét, amelyek már nem hoznak termést. Sok apró, bosszantó sérelem érte a tenyészidőszakban a napraforgót - hogy a víznyomások következtében kieső területeket már ne is említsük -, amelyek mind terméscsökkentő tényezőként jönnek számításba a végelszámolásnál.

A repce ára, úgy tűnik, jelentősen meghaladja a napraforgóét

Semmilyen jel nem utal arra augusztusban, hogy a napraforgó felvásárlása körül bármilyen nem várt piaci gond körvonalazódna. Mégis félnek a termelők, hogy a jelenleg még 52.000-54.000 Ft/t közötti ár nem indul el felfelé. Ez az árszint - amivel korábban kötötték a finanszírozásos szerződéseket - nem mozdul sem a hazai termésbecslések hatására, sem a külföldi piaci hírekre. Szokatlan, hogy a repce-napraforgó árpáros ennyire elszakadjon egymástól, és a két olajos növény között közel 10.000 Ft/t árkülönbség legyen, éppen a repce javára. A fent felsorolt, termésszintet befolyásoló tényezők ellenére a mérsékeltebb terméseredmények inkább a kieső termőterületek hatására következhetnek be. Az állományok nagyobbik részén a termelők igen magas költségszint mellett igyekeznek a növényápolási munkákkal elejét venni a veszteségeknek. A napraforgónál idén nem ritka a 120-140.000 Ft/ha termelési költség sem, sok helyen a földbérlet nélkül. Mégis előfordul a táblán belüli víznyomások, betegséggócok miatt olyan kiesés, amely miatt nem jön a várt eredmény. Látni 4 tonnás és - az említett gondok miatt - 2 tonnás táblákat is, aminek következtében nehéz egységesen állást foglalni a terméseredményeket illetően. Azt talán ki lehet jelenteni, hogy a termelői körből eltűntek azok a termelők, akik erősen veszteséges módon 1-2 t/ha közötti termésszinten termelték a napraforgót.

Az alapárat olajprémium egészítheti ki...

Ha az árak nem mozdulnak felfelé, akkor bizony sokaknak csalódást okoz az idei napraforgó-termesztés. Talán joggal remélték a termelők, hogy az ár 60.000 Ft/t közelében állapodik meg. Ha marad a jelenlegi, akkor azt visszalépésként könyvelhetik el a múlt évihez képest. Ráadásul egy 3 t/ha-os termésszint mellett mintegy 18-24.000 Ft-os hektáronkénti árbevételtől esnek el, ami nagy mértékben rontja a napraforgó jövedelmezőségét. A tenyészidő utolsó időszakában zajlik a növény életében egy nagyon fontos folyamat, az olajberakódás. Talán ehhez kedvez igazán idén a talaj jó vízellátottsága augusztus második felében. A 44% olajtartalom felett ún. bonifikációs prémium jár, jóllehet ezt csak abban az esetben kapja meg a termelő, ha a szerződésben ez szerepel. Nem ritka - erre az idén a repce esetében is volt példa, de a napraforgó esetében is jó esély van rá -, hogy a minimumszintnél akár 4-6%-kal is magasabb lehet az olajtartalom. Ebben az esetben, a bonifikációs feltételek értelmében további jelentős öszszeget fizet a feldolgozó. A termelők jelentős része hajlamos lemondani az ún. olajprémiumról, attól tartva, hogy az esetleg nem éri el a tételében a 44%-ot, és levonással kell számolnia. A mai köztermesztésben lévő kiváló fajták - megfelelő technológiai fegyelem, tápanyag-ellátottság és talajnedvesség mellett - nagy biztonsággal hozzák a fajtaleírásokban szereplő olajtartalmi értékeket, amelyek 46-50% között mozognak. Érdemes tehát erre is bazírozni...

A napraforgóval továbbra is számolni kell

A megújulóenergia-program valóban nem szánt komolyabb szerepet a napraforgónak, ill. a napraforgóolajnak. Az üzemanyaggyártók természetesen racionálisan és nagyon ökonomista szemlélettel gondolkodnak, ezért mutatnak kisebb érdeklődést a napraforgó olaja iránt. A nyers növényi olajat veszik szívesen, és azt a saját észterező üzemeikben dolgozzák fel. Azért ragaszkodnak a repceolajhoz, mert azt közvetlenül tudják észterezni, míg a napraforgó olajánál további finomítási költségek merülnek fel. Egy másik körülmény, mégpedig a napraforgó olaja iránti pótolhatatlan élelmiszeripari igény arra enged következtetni, hogy nem csökkenhet az amúgy is szűkösen rendelkezésre álló - és behozatalra szoruló - európai mennyiség. Konfrontálódhat tehát a két felhasználói szektor, hiszen a fogyasztók elől nem lehet üzemanyaggyártási célra felhasználni a kiváló minőségű étolajat. Ezt leginkább úgy lehetne elérni, ha az étkezési célra használt napraforgóért garantáltan és stabilan magasabb árat lehetne kapni.

Napraforgómagból a világtermés 28 millió tonna körül van, és ez tovább is növekedik, hiszen a mással nem helyettesíthető olaja iránt igen nagy a kereslet. Európa napraforgóolaj-fogyasztása kétszerese annak, amit megtermel, pedig az elmúlt tíz évben az EU termelése is megnégyszereződött. A növényolaj-fogyasztás idehaza is elérte a 17 kg/fő/év mennyiséget, köszönhetően a belőle készített termékek népszerűsítésének. Európába a világ más részeiből - USA, Dél-Amerika - hoznak alapanyagot a feldolgozáshoz, a mennyiségi igények kielégítéséhez, tehát a feldolgozók a piacvesztést nagyon rossz néven vennék. Magyarország az exportját tekintve igen előkelő helyet foglal el az unióban, hiszen Franciaország után következik, jóllehet a kelet-európai országok - Ukrajna, Románia - nagyon felzárkóztak, és területi méreteikből eredően az utóbbi két évben nagyobb termelőkké váltak. A magyar napraforgó-termesztés jellemzője, hogy sokan kényszerből csinálják, mert nincs piacképes kínálat más növényekből. A termelés költségei nagyon magasak, a termelés kockázata pedig jelentős. Emellett agrotechnikai szempontból csak magas költségekkel ellensúlyozható a talajszerkezetre és a tápanyagelvonásra gyakorolt zsaroló hatása. Az intenzíven gazdálkodó, jó termőhelyi adottságú helyeken illeszkedik csak igazán jól a vetésváltásba. Egyelőre, hosszú évek után annyit sikerült elérni, hogy a vetésterület 500.000 ha körül látszik stabilizálódni. Viszont a magas kockázati tényezők ellenére továbbra is hiányzik a termelők számára az a segítség, amely a tervezés időszakában használható piaci információkat és stabil felvásárlási árakat nyújtana.